Alacsony vízállás a Dunán - 2015

IN ENGLISH

A rekordmeleg és csapadékszegény nyár meghozta az alacsony dunai vízállást. Arra kértük és még mindig kérjük olvasóinkat, hogy küldjenek fényképeket, ha valami érdekeset látnak a kiszáradó medrekben, vagy esetleg csak teljesen másképpen fest a megszokott tájkép. Úgy tűnik az alacsony vízállás marad és a vízgyűjtő kiürülésével esély van egy újabb rekordközeli alacsony vízállásra. 

Budapesti vízállás és előrejelzés 2015.07.27.-én este tíz órakor

A legfrissebb előrejelzés szerint ugyan még messze vagyunk a legutóbbi, 2003. évi rekord alacsony vízállástól, és az előrejelzések szerint a hidegfront hatására kissé emelkedik a vízszint, de ennek ellenére érdemes fényképezőgéppel járni a partot! 

De miért érdekel minket a kisvíz ? - hiszen a közvéleményt jobbára az árvizek mozgatják meg. Kisvíz idején feltárulnak a Duna medrének eddig rejtve maradt formái. Olyanok, amelyek elsősorban a hidrológusokat és a geomorfológusokat érdekelnek: zátonyok, üregek, kőszórások, surranók. Előbukkanhatnak roncsok, hajók, avagy örülnek a búvárrégészek is, munkaruha nélkül is dolgozhatnak. Új arcát mutatja a Duna, helyenként inkább hasonlít sivatagra, mint Európa egyik legnagyobb folyójára.

Vannak olyanok is, akik kevésbé örülnek: például a hajósok, akik egy-egy gázló miatt heteket is vesztegelhetnek. Vagy a természetvédők, akik szeme láttára pusztulnak el a halak a kiszáradó holtágakban.

Budapesten eddig a legkisebb vízállást 1947. november 6-án mérték ez 51 cm volt, Vácott 2003 augusztus 29-én -45 centimétert. Ez nem elírás, a vízmérce az egy állandó valami, ha a meder mélyül, akkor sem helyezik át a 0 pontját, legfeljebb hozzátoldanak alulról. Sajnos ez már egyáltalán nem ritka jelenség. 

Ha hasonlóan érdekes dolgot látnak olvasóink, ne habozzanak lefényképezni és elküldeni nekünk (pontos helyszínnel és dátummal) az email címünkre, de akár fel is tölthetik a facebook oldalunkra!

Ezek az eddig beküldött képek (időrendben lefelé fiatalodnak): 

Jendricsné Vörös Dóra: Dunapart a kisoroszi szigetcsúcsnál, 2015.07.17. 18:30. Budapesti vízállás: 160 cm

Kurdi Imre: Felsőgödi Strand. 2015.07.19. Budapesti vízállás: 147 cm

Zirig Árpád: Morgó patak torkolata 2015.07.22. 20:00 Budapesti vízállás: 138 cm

Zirig Árpád: Morgó patak torkolata 2015.07.22. 20:00 Budapesti vízállás: 138 cm
  

Horváth Tibor: Alsógöd, "11-es" utcával egyvonalban, az egyre jobban előbukkanó vulkáni tufa-pad. 2015.07.23. 22:30 perc. Budapesti vízállás: 139 cm 

Verőce, kőfal alatti part.  2015.07.25. 17:00. Budapesti vízállás: 139 cm 

Verőce, kőfal alatti part.  2015.07.25. 17:00. Budapesti vízállás: 139 cm 

Horváth Tibor: Alsógöd, "11-es" utcával egyvonalban, az egyre jobban előbukkanó vulkáni tufa-pad, és ahogy megtöri a vizet! 2015.07.26. 21:40 perc. Budapesti vízállás: 137 cm

 Szilágyi Csilla: Inn, Duna, Ilz - Passau: 2015. július 26.

Cigány-zátony, Mohács

Kurdi Imre: Sződliget, sarkantyú. 2015.07.28. Budapesti vízállás: 135 cm

Kurdi Imre: Sződliget, pataktorkolat. 2015.07.28. Budapesti vízállás: 135 cm

 Alsógödi Strand, 2015 08.01 9:00 Budapesti vízállás: 139 cm

Oligocén agyag bukkan elő Alsógödnél kivíz idején

  Dunakeszi révátkelés 2015.08.01 9:30 Budapesti vízállás: 139 cm

A Csurgó hordalékkúpja Dunakeszi 2015.08.01 9:30 Budapesti vízállás: 139 cm

Göd, keresztgát 2015.08.01 15:30 Budapesti vízállás: 147 cm

Gödi-sziget északi csúcs 2015.08.01 15:30 Budapesti vízállás: 147 cm

 Kovács Miklós: Kacsa-sziget, Pócsmegyer 2015.08.05 Budapesti vízállás: 145 cm

Kovács Miklós: Kacsa-sziget, Pócsmegyer 2015.08.05 Budapesti vízállás: 145 cm

Kovács Miklós: Római-part, Budapest 2015.08.05 Budapesti vízállás: 145 cm

Kovács Miklós: Palotai-sziget öble, Budapest 2015.08.05 Budapesti vízállás: 145 cm

Wirker Károly 2015.08.11. Süttő, Madár-sziget feletti zátony

Sziget fesztivál, Óbudai-sziget északi csúcs 08.13

Schmidt Ádám József: Ördögárok-torkolat 2015.08.13. 10-11 óra Budapesti vízállás: 107 cm

Vessző Katalin: Római part 2015.08.14. délelőtt Budapesti vízállás: 113 cm
   

Vessző Katalin: Római part 2015.08.14 délelőtt Budapesti vízállás: 113 cm

Vessző Katalin: Római part 2015.08.14 délelőtt Budapesti vízállás: 113 cm

Vessző Katalin: Szentendrei kavicssivatag 2015.08.14. délután. Budapesti vízállás: 114 cm

Kürti Gábor Dezső: Helembai-zátony 2015.08.15 Budapesti vízállás 109 cm (Szob -17 cm)

Tarr Dominik: Kis-Háros-sziget, Nagytétény 2015.08.16. 14-15 h Budapesti vízállás: 98 cm

Tarr Dominik: Kis-Háros-sziget, Nagytétény 2015.08.16. 14-15 h Budapesti vízállás: 98 cm

Becz Miklós: Dunaszekcső, löszbaba-zátony a löszfal alatt, ismeretlen dátum

Bucsek Tamás: Vác 2015.09.20 este Budapesti vízállás: 95 cm

Horváth Tibor: Zátony a Megyeri híd tövében. 2015.09.22. Budapesti vízállás: 76 cm

Horváth Tibor: Alsógöd, az egyre jobban előbukkanó vulkáni tufa-pad. 2015.09.22. Budapesti vízállás: 76 cm

Szentendrei-szigetcsúcs, 2015.10.04 Budapesti vízállás: 72 cm

Szobi-, Helembai-zátony, háttérben a Helemba-sziget 2015.10.05. Budapesti vízállás: 67 cm

Willant Zoltán: Garam-torkolat. Nov. 8. 2015. 30 cm esztergomi vízállás

Willant Zoltán: Garam-torkolat. Nov. 8. 2015. 30 cm esztergomi vízállás

Érdi Tibi: Zátony Halászteleknél

Érdi Tibi: Kis-Háros-sziget, Budapesti vízállás: 84 cm

Érdi Tibi: A Nagy-Háros-sziget déli csúcsa

Willant Zoltán, Esztergom, Prímás-sziget mellékága. November 12, Esztergomi vízállás: 23 cm

Willant Zoltán, Esztergom, Prímás-sziget mellékága. November 12, Esztergomi vízállás: 23 cm

Willant Zoltán, Esztergom, Prímás-sziget mellékága. November 12, Esztergomi vízállás: 23 cm

Hajtűkanyar a Dunán - Schlögener Schlinge

Kétségkívül Ausztriának jutott a legszebb Dunakanyar. Passau és Linz között félúton a Duna egy olyan hajtűkanyart rajzol, mint amilyeneket a Tiszától szoktunk meg az Alföldön a folyószabályozás előtt. Csakhogy itt az övzátonyok és sarlólaposok helyett meredek erdős hegyoldalakat találunk, azokon túl pedig mezőgazdaságilag hasznosított fennsíkokat. 

Kilátás a hurokra (forrás)

A Duna itt s, éppúgy mint Wachauban Werfensteinnél és Jochensteinnél a Cseh-masszívum gránit és gneisz tömegét vágja át. A Dunától délre eső része, a Sauwald az Alpok előhegységének számít, de geológiailag a Cseh masszívum lepusztult variszkuszi hegytömegének része. Elnevezése az itt honos vaddisznóktól származik, legnagyobb magassága 895 méter. Északra a Mühlviertel központi fennsíkja terül el. Ez a fennsík átlagosan 260 méterrel emelkedik a Duna vízszintje fölé és mindenhol meredek hegyoldalakkal szakad le a Duna-völgyébe. Ezért fordulhat elő, hogy a folyópart itt meglehetősen gyéren lakott, a települések a fennsíkra koncentrálódnak. A táj képén is megmutatkozik ez a domborzati kettősség. A magas és meredek part két oldali erdősávval kíséri a folyót, mintegy zöld kontúrral kiemelvén a kék szalagot. Odafenn pedig a szántóföldek, erdőfoltok, legelők és települések foltjai alkotnak egy mintás takarót. 

Schlögen hurka odafentről (forrás)

Schlögennél a Duna vízszintje körülbelül 280 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, de ez nem természetes állapot, ugyanis a körülbelül 20 kilométerrel lejjebb lévő aschach-i vízerőmű visszaduzzasztó hatása itt is érvényesül. Szükség is volt a vízszint megemelésére, ugyanis a schlögeni kanyarulat az egyik legveszélyesebb része volt a felső-ausztriai Dunának a hajósok számára.

A hajózás győzött, és ennek a kanyarulat szigetei zátonyai itták meg a levét. Érdemes összehasonlítani az alábbi képet a többivel. A Nagymarosnál majdnem felépült duzzasztó hasonló módon tüntette volna el az összes szigetet egészen Esztergomig.

Schlögen a duzzasztás előtti kisvíznél (forrás)

Kanyarulat domború részén épül a part, míg szemközt régebben elmosódott, de ezt a luxust ma már nem engedheti meg magának a Duna az itt kanyargó, turisták százezrei által használt kerékpárút miatt. A schlögeni hurokban található emberek túlnyomó többsége turista, helyiekkel csak egészen elvétve találkozni, ez a jelenség a domborzati viszonyokra vezethető vissza.

Kilátás a Schlögener Blickről (forrás)

Mindössze öt település található a schlögeni hurok mentén, folyásirányban ezek közül az első Freizell, majd következik Schlögen, Au, Inzell és Grafenau. Összesen nem rendelkeznek 200 lakossal, de valószínűbb, hogy 100-zal sem. Schlögenben 15, Au-ban 4, Inzellben 19 fő lakik. Hely sem lenne sokkal több embernek a meredek sziklafalak tövében alig találni sík vidéket, ami a szabályozás előtt ne lett volna ártér is egyben. A közlekedésbeli nehézségekről ne is beszéljünk...remetéknek való vidék volt ez egykoron.

Így ír a környékről az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben Felső-Ausztriát leíró kötete:

"A haichenbachi vár komor, félig szétomlott bástyatornya, melyet egykor egy testvérgyilkos alapított, hogy ebben a vad magányban vezekeljen s melyet Miksa császár romboltatott szét, hogy a vakmerő Oberhymerek rablásait meggátolja, magas bükkfák közt tűnik el s most a folyam partjának egyik legnevezetesebb helyéhez érünk. A keskeny sziklakönyöknél oly hirtelen kanyarodik a folyó, hogy azután körűlbelől fél mérföldig imént elhagyott medrével egyközűleg visszafelé fut. E kanyarúlatnak a túlsó oldalán feküdt egykor Joviacum, melyet a rómaiak a Duna jobb partjának oltalmára alapítottak; e helyen szálltak át az összeszorúlt folyamon egy éjjel a herulok s az erődben levő összes katonákat és lakosságot legyilkolták. Ma a buja növényzet elfeledteti a kellemetlen zug borzalmait; a még ma is fölismerhető sánczokat eltakarja a magas növényzet, s a köztök épűlt Schlägen-major barátságos házikóit csaknem teljesen elfödik az óriási dió- és körtefák zöld lombjai; a nép azonban megőrízte azt a regét, hogy egykor e helyen egy pogány város sülyedt el, mialatt lakosai féktelen ünnepi tobzódásba voltak merűlve." (forrás)

Felső-Ausztiában nem túl bonyolult római kori limes (helyesen: ripa azaz erődített folyószakasz) létesítményeket kutatni. A már leírt mindkét oldali meredek part nem tette lehetővé nagyobb csapatok átkelését. Éppen ezért a rómaiak arra törekedtek, hogy minden Dunára lefutó völgy torkolatában álljon legalább egy őrtorony. Joviacum kiserődje sem véletlenül épült pont ott, ahol ma is megtekinthetők romjai. Közel s távol itt volt az egyetlen völgy amin le lehetett jutni kényelmesen a folyóhoz. A helyzetéről sokat elárul, hogy az innen Passauig tartó kb. 25-30 kilométeres folyószakaszon csupán egyetlen másik kiserőd állt Noricum provincia védelmére, Oberranna mellett.  

A schlögeni római kiserőd elhelyezkedése

A markomann háború alatt épül kiserőd éppen a markomann fenyegetésnek köszönheti a felépülését. Már már tipikusnak nevezhető az erőd elhelyezése, a völgyben csordogáló patak torkolatától jobbra épült. A trapéz alakú kiserődhöz egy kisebb település is csatlakozott nyugatról, a patak túloldalán. Körülbelül 300 évig állt fenn, ez idő alatt a II. Italica légió dunai flottillája és a Cohors V Breucorum állomásozott itt. A népvándorlás során feledésbe merült, csak 1833-ban egy itt talált aranypénz után indult meg a lelőhely feltárása.

Haichenbach öregtornya (forrás: Steidl Normann, panoramio)

A Római Birodalom bukása után a Duna többé nem képezett tovább határvonalat. Joviacum erődjével szemben immár a markomannok leszármazottai építettek várat a XII. században. Nem is lehet véletlen, hogy a rablólovagok éppen ezt a tájat választották székhelyüknek. Bár ha végignézünk az osztrák Duna történetén ez semmiképpen sem kuriózum, sőt inkább általános jelenség. Esetünkben Haichenbach az a vár, amely Schlögen hosszú félszigetén rettegésben tartotta a hajósokat. Ha hihetünk a legendáknak feltehetően dunai hajósok találták fel az erővágót, hogy átjuthassanak a vasláncokon, melyet minden egyes útba eső rablólovag kifeszített a Dunán keresztbe. 

Schlögen nagyvíznél (forrás)

Első írásos említése még Eichenbach néven 1160-ból származik, ekkor a von Eichenbach család volt a tulajdonos. 1337-ben végleg eladták az összes birtokukat, köztük a várat is a passaui püspökségnek. Haichenbach vára fokozatosan vesztette el jelentősségét, 1529-ben a várat végleg elhagyták, később még a neve is feledésbe merült. A XIX. század romantikusai Kerschbaumerschlössl, azaz Cseresznyefa kastélynak nevezték el. Mostanában látogatható, mindhárom égtáj felé lenyűgöző kilátás a Dunára.

A Schlögener Schlinge igazi dunai kuriózum, bakancslistás helyszín! Két szóban összefoglalván a bejegyzést: Látni kell!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://burgenkunde.at/oberoesterreich/haichenbach/haichenbach.htm
• http://www.limes-oesterreich.at/php/site.php?ID=127
• http://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Limes/Fundorte/Schl%C3%B6gen/Hafenanlage_Schl%C3%B6gener_Schlinge
• http://journals.cambridge.org/action/displayAbstract?fromPage=online&aid=8402346
• http://www.sagen.at/texte/sagen/oesterreich/oberoesterreich/div/dasraubgut.html
• http://de.wikipedia.org/wiki/Kleinkastell_Schl%C3%B6gen