![]() |
Szendrő István fényképe a Népszigetre ívelő vasúti híd roncsairól (saját gyűjtemény) |
1944 novembere és 1945 januárja között a német és magyar hadsereg többnyire szándékosan, néha véletlenül, helyreállította a jónéhány magyarországi dunai sziget elszigetelt mivoltát. Valószínűleg kevés olyan helyzet van, amikor az emberi és természeti nézőpont ennyire eltérően beszél el egy történetet, és Szendrő István fotóriporter poszt-apokaliptikus képeit látva sem a helyreállítás az első szó, ami eszünkbe jutna, de már csak a blog nevéből kifolyólag is érdemes röviden megvizsgálni ezt a nézőpontot is.
![]() |
Szendrő István fényképe a Csepel-szigetre ívelő híd roncsairól (saját gyűjtemény) |
Nemesmedvestől és Pinkamindszenttől függően éppen nyolcvan éve, 1945 tavaszán nem csak a budapesti Margit-sziget vált közúton elérhetetlenné, csónakba kellett ülnie annak is, aki a Csepel-szigetre, vagy a Szentendrei-szigetre akart eljutni. A robbantások érintettek olyan szigeteket is, ahol a kapcsolat azért nem szűnt meg, mert már korábban elrekesztették a mellékágukat, például az első képen látható Népszigetnél, vagy a komáromi Erzsébet-sziget esetében. Előfordult olyan eset is, amikor egy újszülött, 1943-ban átadott hidat robbantottak a Soroksári-Dunába alig egy évvel az ünnepélyes megnyitás után Dunavarsány és Szigethalom között.
A romokat nem volt egyszerű fotózni, Szendrő Istvánnak, aki a Magyar Újságírók Szövetségének tagja volt, külügyminisztériumi engedélye volt erre, de a politikai és katonai helyzet miatt rendőri kíséretet kapott, olykor fegyveres őrök kísérték az elzárt területekre. A romos Budapestről készült felvételei, melyek közül sok online is böngészhető, korabeli kiadványok illusztrációjaként jelentek meg.
![]() |
Ismeretlen szerző fényképe a Margit-híd újjáépítésről (saját gyűjtemény) |
Az emberi, gazdasági és közlekedési kapcsolatok ilyen mérvű megszűnésére azelőtt és ez után sem volt példa Magyarországon, ezért a helyreállítás szinte azonnal megkezdődött, a szigetek újra kapcsolódtak az ország emberi, gazdasági és közlekedési vérkeringéséhez.