Széphalom vára Ausztriában

A sors néha érdekes fordulatokat vesz. Széchenyi Ödön gróf, útban Párizs felé bizonyára megcsodálta Schönbühel kastélyát, mely közvetlenül Melk előtt emelkedik egy 40 méter magas sziklán a Duna habjai fölé. A 400 éven keresztül Stahremberg birtok ekkor éppen a von Beroldingen grófok tulajdonában állt. A későbbi konstantinápolyi tűzoltóparancsnok nem is gondolta volna, hogy néhány évtizeddel később édesanyja kései rokonaié lesz, akik ma is lakják ezt a szép kastélyt.

A 2031. folyamkilométernél emelkedő csupasz kősziklán már a római korban is őrtorony állhatott, védelmezve a jobbparti Noricumot a Duna túloldalán élő germán törzsek ellen. Wachau völgyének nyugati kapujában álló erődöt Marchwardus de Schoenbuchele építtette. Arról nem szól már a fáma, hogy a lovag kapta-e a nevét a várról, avagy éppen fordítva történt. Mivel a vár magyarul annyit tesz, hogy Széphalom, nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk a lovag a várral együtt nevet is kapott.

Az Schoenbuchele család kihalása után rövid ideig még a Melki Bencés Apátság is bírta a várat, mielőtt az 1396-ban Stahremberg tulajdonba került. Ez az ősi felső-ausztriai katonadinasztia 1643-ban kapott grófi címet, majd 1765-től hercegit. Tagjai a császári hadsereg legfelsőbb köreibe tartoztak. Erasmus már Bécs 1529. évi ostromában kitűnt, leszármazottja Baltazár gróf építtette a vártól fél kilométerre lévő Szervita kolostort, ugyancsak a Duna fölé emelkedő sziklákon. Baltazár gróf fia, Ernst Rüdiger von Stahremberg kiváló katona volt, az 1683. évi török ostrom idején Bécs városkapitányaként irányította a védelmet. Részt vett Buda felszabadításánál tábornagyi rangban, de súlyosan megsérült. Később I. Lipót császár az Udvari Haditanács elnökévé nevezte ki.

Gróf Széchenyi István felesége, Crescentia von Seilern-Aspang

 
Schönbüchel vára (a közeli Aggstein-i várrommal együtt) már igen leromlott állapotban került adásvétellel Franz von Beroldingen gróf tulajdonába, aki 1819-1821 között mai formájában alakíttatta és lakhatóvá tette. 1930-ban újra gazdát cserélt Schönbühel, a Seilern-Aspang grófi család vásárolta meg. 1945-1955 között szovjet megszállás alatt állt, a család csak eztán költözhetett vissza. Sajnos Crescentia von Seilern-Aspang neve meglehetősen idegenül hangzik még a magyar fülek számára is. Kevéssé ismert, hogy Széchenyi István tíz évnyi reménytelen szerelem után 1836. február 4-én vette el a grófnőt a krisztinavárosi templomban. Három gyermekük közül kettő érte meg csupán a felnőttkort, az idősebb Béla neves utazó lett, a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja és koronaőr. A fiatalabb Ödön pedig konstantinápolyi tűzoltóparancsonok és török pasa lett.

 

Schönbühel kastélya magántulajdon, Gróf Széchenyi Istvánné oldalági rokonai bírják a mai napig. Eközben Gróf Széchenyi István leszármazottai Magyarországon legfeljebb turistaként látogathatnak el nagycenki kastélyukhoz, ahol Crescentia grófnő és a "legnagyobb magyar" síremléke található.

Képek forrása: christ-schmid.de, anschichtkarten-center, Robert Schellenberger, Gregor Semrad,  Michael Penzmann, fotocommunity.de, austriaforum.net, sagen.at

A Sárkány felemelkedése

 

A hangzatos cím mögött mindössze egy aprócska szigetecske rejtőzik Szentendrétől délre, a Dera-patak torkolata alatt. Nevezhetnénk akár a környék legjelentéktelenebb szigetének, hiszen apró mérete és fiatal kora miatt ártéri erdőn kívúl ne nagyon számítsunk másra. Nincsenek itt ősi romok, érdekes szabályozási művek, nyaralók, még egy kiskocsma sincs a túlsó parton. A töltésen futó kerékpárútról észrevehetetlen, csupán a vízitúrázók emlegetik úgy, mint a 6-os szigetet (a nevet egy folyamkilométer tábláról kölcsönözve). Ami valljuk meg valamivel jobb, mintha Szálasi-szigetnek hívnák.

Ilyen nagy méterarányban még nem ábrázolják a szigetet (Pilis térkép 1930.)

Éppen a szigetnév etimológiája a legérdekesebb kérdés ebben az esetben, hiszen egy nagyon fiatal képződménnyel állunk szemben. A sziget elnevezése körüli problémáról a Dunai Szigetek blog történetének első interjújában már volt szó. Akkor azon elmélkedtünk, mit lehet tenni az ellen, hogy ez a nem túl szerencsés elnevezés átkerüljön a köztudatba. Ami persze az internetnek köszönhetően kiirthatatlanul terjed. Nos megvan a megoldás, de erről majd kicsit később. Először vizsgáljuk meg mióta létezik ez a sziget a Szentendrei-Dunában.

Részletesebb térképen már zátony (Angyalos vízisport Bp.- Vác 1930.)

Ha az ember bármit szeretne megtalálni a magyar Duna-szakaszon kénytelen elővenni az Angyalos vízisport térképeket. Igen, még így 83 év távlatából is igaz ez. 1930-ban nem csupán a bejegyzés tárgyát képező sziget elődjének tekinthető zátonyt látjuk (elsőként a történelem során). Szemben vele ott áll egy másik, eltűnő sziget, mely utoljára az első katonai felmérés idején ábrázolták élő mellékággal. Kettejük között pedig ott látható egy másik zátony, melyből ugyancsak egy kifejezetten rövid életű sziget fejlődött ki nagyjából 1935-1975 között.

Gif animációt nem csupán vicces jelenetekre lehet használni, hanem például szigetfejlődés bemutatására is. A rendelkezésemre álló néhány légifotóból összeállított animációból kiderül, hogy a sziget 1951-ben még zátonynak meglehetősen apró volt, 45 m hosszú, 11 méter széles. 1962-ben egy kisvízi időpontban ezek az adatok megduplázódtak. Érdemes megfigyelni, hogy a Duna két oldalán két eltérő irányú szigetfejlődés játszódik le. Mialatt a 6-os sziget zátonyból szigetté válik, addig szemben a nevenincs sziget szépen lassan feliszapolódik és a parti erdőkbe olvad. 2005-ben már nyoma sincs, ellenben a 6-os sziget 190 méter hosszúra és 55 méter szélesre nőtt. (Közben még az Luppa-tavakat is kiásták...)

A két sziget sorsát a Duna kotrás alakította. A Szentendrén át Visegrád és Esztergon felé tartó hajójáratok számára kialakított megfelelő mélységű meder relatív vízszint csökkenést okozott. Így vált geomorfológiai értelemben kifejezetten gyorsan zátonyból sziget és a szigetből parti ártéri erdő.

A 6-os sziget déli csúcsa folyamatosan növekedik folyásirányban, szerencsére a mellékága az év nagy részében még szállít vizet.

Sárkány, a hivatalosnak tűnő elnevezés

Visszatérve a sziget hivatalos nevére, ezen a vízügyi térképen találtam meg az egyetlen hivatalosnak tűnő elnevezést. Sárkány-sziget. A térkép dátumáról nincsen információm, egy biztos: a 2008-ban átadott Megyeri hidat már feltünteti, tehát mindenképpen 5 évesnél frissebb. A térképen ott találjuk a másik névadót a sárgával feltüntetett 6. folyamkilométer táblát.

Az elnevezéssel kapcsolatban ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem, mint a Szálasi-szigettel kapcsolatban. Ki, milyen indíttatásból, milyen hivatalos eljárással nevez el egy szigetet, úgy, hogy az hivatalos térképekre is felkerülhet? Miért pont Sárkány-sziget? 

Remlélem akad majd valaki, aki ismeri ennek a különös névadásnak a történetét és megosztja velünk az információt! Addig is jó lenne, ha a Sárkány-sziget vagy a 6-os sziget elnevezés terjedne el!

 

Végezetül íme a legfrissebb kép a Sárkányról. Így festett a rajta lévő erdő 2013. június 10-én, tetőzéshez közeli időpontban. Még a fákat is meg lehet számlálni rajta. Kép innen: http://map.fototerkep.hu//arviz/ (Az árvíz fotótérképen Szentendrétől a Római-partig)

Frissítés (2013.06.27)

Rákos Péter készítette ezt az ábrát a Sárkány-sziget tágabb környezetéről. Mint evezős, nálam sokkal jobban ismeri ennek a szakasznak a felszínfejlődését, ezért úgy gondolom fontos idéznem a sziget kialakulásáról szóló elméletét, ami a bejegyzésből kimaradt:

"[...] Egyébként a Dera torkolattól délre van egy kőgát. Ez erősen megdobja a vizet, alatta limány is kialakul. Én ezzel is magyarázom az alatta kialakult "anomáliákat" , pl. a Sárkány sziget keletkezését." 

Egy G-gömb (googleearth) ábrát is mellékelt, magyarázattal:

Mysterium Ad Flexum

Mosonmagyaróváron járva hiába keresnénk Ad Flexum római táborának emlékeit, a Hanság Múzeum Lapidáriumán kívül csupán néhány kiállított lelet maradt meg a Mosoni-Duna kanyarulatáról elnevezett egykor népes római településből. A felszínen semmi sem maradt a táborból és ami még különösebb: a felszín alatt sem. Ad Flexum egyszerűen eltűnt a föld színéről. A barbárok és az időjárás általában csak a talajszintig pusztítottak, így adódhat a kérdés, mi történt Magyaróváron?

  

1. ábra Ad Flexum feltételezett elhelyezkedése

A Hanság Múzeumban (ahol a római leletek legnagyobb része nem a városból, hanem a vármegyéből származik) sem térkép, sem leírás nem volt elérhető a római kori Mosonmagyaróvárról. Hosszas, de korántesem teljeskörű kutatás után is csupán információ-morzsákkal lettem gazdagabb. Mivel a pannoniai ripa egyik legnehezebben elképzelhető földrajzi változása itt következett be, úgy gondoltam rajzolok egy térképet a fellelt adatok alapján Ad Flexumról és szűkebb környezetéről a jobb érthetőség kedvéért. Térkép nélkül eddig is feltételezhető volt, hogy a Duna kanyarulatáról elnevezett tábor eltűnéséért nem a barbárok, sokkal inkább a folyó hibáztatható.

Ad Flexum eltűnését mi sem érzékeltethetné jobban, mint gróf Marsigli térképe, aki akkurátus ember volt, és igencsak érdeklődött a római emlékek után. Kiadott térképén minden apró római emléket pontosan bejelölt, legtöbbször az antik névvel együtt. Limesút szakaszok, őrtornyok, erődök stb. Magyaróvárnál azonban semmi római emlékkel nem találkozunk (2. ábra).

2. ábra Moson és Magyaróvár Marsigli térképén

A szerkesztett térkép egyaránt feltüntet bizonyos és bizonytalan elemeket. Nézzük ezeket sorban:

Biztos, hogy

• Ad Flexum castellum és vicus létezett ezen a néven, a Notitia Dignitatum szerint.
• Ad Flexum egyezik Magyaróvárral. Az azonosítást már 1623-ban megtette bizonyos Philippus Cluverius.
• Az erőd 1,5 méter vastag falmaradványai előkerültek egy Lihardt György utcai ásatás során.
• Római településnyomok kerültek elő a Téglagyári dűlőben, a Malom-árki Lajtától délre.
• Itt állomásozott a cohors II Alpinorum equitata, majd később a IV. században a cuneus equitum Dalmatorum.
• A Lajta torkolattal szemben egy kavicsgödörben előkerült egy hídfőerőd/kikötő romja.
• a limesutak nyomvonala alapján az erőd valahol a Károly-ligetben állhatott.

Bizonytalan, hogy

• hol húzódtak a korabeli Lajta és Duna medrek.
• az erőd elhelyezkedése, tájolása, mérete, elpusztulásának ideje.
• a túlsó, szigetközi part római uralom alatt állt-e, vagy a Mosoni-Duna volt a határvonal.
• vezetett-e út a Szigetközbe.
• mikor mosta el a Duna Ad Flexumot.

1. kép A Malom-árki Lajta a Pozsonyi útnál

A római-kori régészeti lelőhelyek mind a Malom-árki Lajta külső ívén helyezkednek el. Az erőd egyetlen feltárt része a folyócskától északnyugatra, míg a polgári településre utaló nyomok attól délre találhatóak. Lúcsony (mely szlávul ugyancsak kanyarulatot jelent) és a Károly-ligeti részen, azaz a balparton nagyon ritka és szegényes leletanyag került elő. Adódhat a feltételezés, hogy a Malom-árki Lajta kanyarulatfejlődése mosott el erről a területről minden római emléket. Azonban aki egy pillantást vet erre a patak méretű vízfolyásra könnyen kétségbe vonhatja ezt az állítást (1. kép). Ez a patak mosta volna el Ad Flexumot?

3. ábra Régi-Duna meder Óváról északra (II. kat. felmérés)

Azt biztosan tudjuk, hogy az erőd a Duna partján épült, de azt nem, hogy mely égtáj irányából határolta. Ez lehetett észak, északkelet és kelet is. Nagy kanyarulatról lehetett szó, erre utal az erőd elnevezése is: Ad Flexum = a kanyarulatnál. 

Milyen lehetett a római kori vízrajz? A mai vízhálózatból szinte lehetetlen kiindulni. A Duna mikor a Kisalföldre kiér lerakja hordalékát. A Csallóköz és a Szigetköz gyakorlatilag egy hatalmas hordalékkúp, melyen a Duna és mellékágai igen gyakran változtatták medrüket. Akár az is előfordulhatott, hogy egy nagyobb árvíz után teljesen más medret keresett magának. A Szentendrei-sziget analógiája szerint a rómaiak először a Szigetközben sem foglalkoztak azzal, melyik a Duna főága, a hozzájuk legközelebb eső ágat nevezték ki határvonalnak, esetünkben a Mosoni-Dunát. A későbbi korokban elképzelhető, hogy itt is kiterjesztették a határt a főágig, mint ahogy az a Szentendrei-szigeten történt.

A római korban a Duna nem a mai medrében folyt Ad Flexumnál. Nem kelet felől érkezett a várhoz, hanem északról (lásd 3. ábra). Valahol a Háromtölgy kápolnánál szakadt ki a mostani mederből és haladt egyenesen dél felé, a római tábor irányába. Itt fordult keletnek és kanyargott a feltárt kikötő/hídfőrom irányába. Ha ez a rom nem létezne, vagy nem találták volna meg, az is elképzelhető lett volna, hogy a Duna egyenesen keletnek tart (szamben a mai folyásiránnyal) és a Kálnoki-Dunán fordult volna csak déli irányban újra. A kavicsgödörben talált hídfő azonban azt bizonyítja, hogy a kanyarulat fejlődése nem folytatódott kelet felé, így az nem pusztult el teljesen.

Ha Ad Flexum és a stratégialilag fontos folyók helyzetét elemezzük nem kerülhetjük meg a Lajta-torkolat kérdését sem. Ez talán még bizonytalanabb terület, mint a Duna-medrek kérdése. Arrabona (Győr) erődjénél a rómaiak egyaránt figyelembe vették a Rába és a Duna stratégiai jelentősségét és úgy helyezték el az erődöt, hogy több oldalról védelmezze azt. Talán nem túl merész feltételezés, hogy a rómaiak a Lajta-torkolatnál építették fel Ad Flexumot annak idején. Így egyszerre két stratégiailag fontos irányt tarthattak ellenőrzésük alatt a Hanság mocsarai és a Szigetköz árterei között átvezető limesút mentén.
 

4. ábra A Malom-árki Lajta helyén folyt Mosoni-Duna által elpusztított Ad Flexum vicusa (pettyezett terület)

A Mosoni-Duna mederváltozásai nem csupán Ad-Flexum erődjében tettek kárt, pusztításuk nyomai megtalálhatók a Quadrata-Arrabona felé vezető limesúton is. Ez az út a rómaiak idejében az 1-es úttól keletebbre helyezkedett el, csak Quadrata erődtől egyezik e két nyomvonal. Az eltérés oka két hatalmas Duna-kanyarulat, amely két helyen bontotta el oldalazó erózióval a hadiutat.

Ad Flexum végzete tahát az a Duna-kanyarulat lett, melyről a nevét kapta. A természetes kanyarulatfejlődés és középkori Magyaróvár védelmi rendszeréhez köthető vízépítés teljesen felülírta a római tájat, rengeteg bizonytalanságot hagyva maga után. Csak remélhetjük, hogy egy-egy közműépítés, szondázó feltárás révén a jövőben legalább az erőd megmaradt falaiből következtethetünk hogyan is nézett ki a római Mosonmagyaróvár! Ezáltal ezt a korántsem teljes és tökéletes térképet is pontosítani lehet majd!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Visy Zsolt: A római limes Magyarországon. Corvina, 1988.
• Pusztai R.: Mosonmagyaróvár településtörténetének vázlata a római kortól a XV. századig. in: Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. Szerk. Gecsányi L. Győr 1979. 
• Böröndy Lajos: Mosonmagyaróvár az ország kapuja. 1996.
• Aszt Ágnes: Castrumok Mosonmagyaróvár területén.
• Ripa Pannonica: Ad Flexum

Helyzetjelentés és képriport a 2013 júniusi dunai árvízről

2013. Június 13. Csütörtök

23:39 A Veránkán átszakadt töltés

Az ártéreken szétterülő víz csökkenti az árhullám magasságát. Ez a víz lelassul, később kerül csak vissza a mederbe. Igaz, hogy elnyújtja az árhullámot, de csillapítja is annak nagyságát.

forrás: hvg.hu

forrás: nol.hu

Korábbi hírek az alábbi linken, a törés után!

Ritka légifotók kerültek elő a 2002 augusztusi dunai árvízről!

IN ENGLISH

A 2013 júniusi dunai árvíz kapcsán gyakran hivatkoznak a rekordméretű 2002. évi augusztusi árvízre. Valóban rekordméretű volt, azonban ezt a Dunakanyarban később felülírta a 2006 áprilisi árvíz. Meddig érhetett a víz? A folyó partján állva nagyon nehéz elképzelni a vízzel borított terület nagyságát. Amikor a Duna kitölti a medrét, az emberi szem képes befogadni a látványt mely parttól partig tart. Árvíz esetén a városokat leszámítva a part fogalma megszűnik, az éles határ elmosódik az ártéri erdőben, a mezőn. Ilyen esetben megkönnyítheti az árvíz nagyságának megértését, ha repülőgépen szállunk a Duna-völgy fölé.

Fasorok rajzolják körül a Szentendrei-sziget régi szigetmagjait

Gallé Miklós jókor volt jó helyen. Fényképezőgépével és repülőgépével 2002. augusztus 17-én egy vitorlázórepülő versenyről igyekezett hazafelé Matkópusztáról (Kecskeméttől délre). Egykori szülőfalujánál, Hartánál érte el a Dunát, innen a kék helyett piszkossárga szalagot követte egészen Esztergomig, végül vissza a célhoz, a Dunakeszi Repülőtérre. Útközben fényképezte az áradó Dunát fekete-fehár filmre, egy Zlin-142-es repülőgépről. Ezért tűnhetnek úgy a képek, mintha a negyvenes években készültek volna.

A 2002 augusztusi árvíz szokatlan időpontban zúdult végig a Dunán. Augusztus többnyire kisvizes időszak, amikor a vízgyűjtő már kezd kiürülni. Esőből, és hóolvadásból egyre kevesebb víz érkezik, s a folyóból ilyenkor leginkább homokzátonyok, nem pedig háztetők szoktak kilátszani. A meteorológusok erre az időszakra nem jeleztek előre jelentős csapadékot, éppen ezért volt váratlan az Alpok keleti részén lezúduló, özönvízszerű eső. A Magyarországi Felső-Dunán sorra dőltek meg a vízállásrekordok, később ezt a Dunakanyarban felülírta a 2006 áprilisi árvíz. Pozsonytól Esztergomig a mai napig a 2002. évi az LNV.

2002. évi váci vízállás-grafikon

 

A lórévi Zichy lápolna dombja magasodik egyedül az áradat fölé

   

Az Adonyi Nagy-sziget és feliszapolódott mellékága

 

A Táti-öblözet Esztergomtól délnyugatra. A várost töltés övezi.

Vízben állnak a sólyom-szigeti üdülők Nagymaroson

Kisoroszit elvágta a Duna a Szentendrei-sziget többi részétől

Óholocén medrek élednek újjá Kisoroszitól délre

Tahitótfalu északi részét elöntötte az árhullám

A Szentendrei-sziget déli részén maradt szárazulat, háttérben a Luppa-sziget

Ősi medreket rajzol ki a Duna Dunakeszitől nyugatra

A képek készítésének időpontja 2002. 08.17 délután 3-5 óra körül, 716-725 cm Váci vízállás idején. A tetőzés éppen másnap  volt, ugyanezen a mércén 757 cm este 18-22 h között. Főként a laposabb térszíneken ez a 40 centiméter különbség újabb hatalmas elöntött területeket jelentett.

Rekord vízállás várható a Dunán!

IN ENGLISH

Passaunál a Dunán ma, vasárnap (2013. 06. 02.) 1085 cm-t mértek, ami meghaladta a 2002-es árvizet és megközelíti az 1954-ben mért legnagyobb vízállást (1220 cm). A vízmérce grafikon trendje alapján szinte biztos, hogy meg fog dőlni ez a rekord. A városban a hadsereg szervezi már az árvízi védekezést, a polgármester katasztrófahelyzetet hirdetett. A májusban lehullott csapadék a sokévi átlag 178%-a volt, és az esős időszaknak egyelőre még nem látni a végét. A németországi helyzet alapján Magyarországon is fel kell készülni, hogy a Duna árvize minden eddiginél magasabban fog tetőzni.

Passau, Schaubling torony árvíznél és középvíznél (commons.wikipedia)

Szinte napra pontosan 3 éve tettük fel a kérdést a Dunai Szigetek blogon, hogy vajon meglesz-e az új LNV (legnagyobb mért vízállás). Három éve az árhullám tetőzése végül harminc centiméterrel elmaradt a 2006. áprilisi rekordhoz képest (Vácott: 767 cm). A rendelkezésemre álló váci vízmérceadatok alapján az ezredforduló óta a 2002. augusztusi árvíz közelítette meg leginkább a rekordszintet, ekkor 757 centiméteren tetőzött az ár. Tény, hogy az ezredforduló óta egyre gyakoribbak az extrém magas vízállások.

Passau, Duna vízmérce 2013. 06. 02. vasárnapi adatok

Vácott a legfrissebb előrejelzések vészjóslóan közelednek az LNV vonalához, a hibatartomány felső határa már át is lépte ezt az értéket. Fontos tehát figyelemmel kísérni a közeljövőben is a www.hydroinfo.hu honlap újra elérhető vízálláselőrejelzéseit. Az adatok itt naponta frissülnek:

http://www.hydroinfo.hu/Html/hidelo/hidelo_graf_duna.html

2013 júniusában várhatóan vízállásrekordok dőlnek meg a Dunán (hydroinfo.hu)

A Dunai Szigetek blog pedig arra kéri az olvasóit, hogy küldjenek nekünk képeket az árhullámról, a tetőzésről! Az összegyűjtött képekkel szeretnénk dokumentálni ezt a történelmi árhullámot, másrészt a képek az árvízi védekezésben is segítséget nyújthatnak a szakembereknek. A képeket a blog email címén, vagy a facebook csoport oldalán keresztül várjuk!

dunaiszigetek@gmail.com

https://www.facebook.com/pages/Dunai-Szigetek/223944234329717

A beküldött képeknél kérjük tüntessék fel a pontos helyszínt és a dátum mellett az időpontot (óra, perc) is! Külön örülnénk, ha akadna valaki, aki a tetőzés időpontjában a Duna felett repülne, fényképezőgéppel a kezében!

Passau belvárosa víz alatt, 2013.06.02 (focus.de)