Attila sírja a zagytározó kazettáin legelő vadlovak szigetén

A címbe talán még bele lehetett volna illeszteni a semmibe vezető hidat, meg az ember által félig elárasztott, "dákosított" nevű al-dunai szigetet, ugyanis mostani írásunkban ezt a négy témát járjuk körül a romániai Ómoldova mellett található 345 hektáros Osztrovó (Oстрво=Sziget)-sziget kapcsán. 

Az Al-Duna "felső bejáratánál", Galambóc vára és a Babakáj-szikla felett, a moldovai medertágulatban található Osztrovó szigete, ahol a sziget utótagot akár el is hagyhatnánk, hiszen a szerb kifejezés önmagában is sziget értelemmel bír. Ugyan a sziget 1920 óta Romániához és nem Jugoszláviához, vagy Szerbiához tartozik, mégis szerb neve van. A román parton fekvő Ómoldova település sokáig szerb többségű volt, de az etnikai viszonyok, mint a Bánságban oly sok más helyen is a románság javára billent. Ez az átbillenés megfigyelhető a sziget elnevezésében is. A szigettel foglalkozó román nyelvű írásokban egyre több helyen bukkan fel a 

Decebal-sziget (Insula lui Decebal din Moldova Nouă) 

elnevezés a hivatalos "Ostrovul Moldova Veche" mellett. Ez az elnevezés nem kapcsolódik Decebal király kőbe vésett arcmásához, az innen távolabb, a Kis Kazán-szorosban látható, a Mraconia öbölnél. Sokkal inkább kapcsolódik a múlt átírásához, eldákosításához, de ez a téma már túlnő a Dunai Szigetek blog keretein.   

Az Ostrovo-sziget valamikor a XIX. század közepén

8 éve már írtunk a szigetről, azonban azt az írást több szempontból is meghaladta az idő. A cikkben szereplő hídról kiderült, hogy nem is híd, sőt a szigetet keresztül-kasul szelő töltések sem töltések. Hanem az Ómoldova feletti völgyben megbúvó Újmoldova rézbányászatához kapcsolódó létesítmények, amelyek a román rendszerváltás előtt komolyan fenyegették a sziget és az Al-Duna élővilágát. 

A "Zagyhíd"

Zagytározót a Duna kellős közepére? 

1989 előtt Romániában viszonylag kevés esélye volt annak, hogy környezetvédők megakadályozzanak egy természetpusztító bányászati, vagy bármilyen más állami beruházást. Az Osztrovó szigeten sem a környezetvédőknek köszönhetjük, hogy nem töltötték fel a Duna kellős közepére épített zagytározó kazettákat újmoldovai zaggyal, sokkal inkább annak, hogy 1989 után lemondtak erről a tervről, annak ellenére, hogy már a hídnak látszó szerkezet is megépült, amin keresztül a zagy a szárazföldről átkelhetett volna az Osztrovóra. 

A bánya, a zagytározó és a meghiúsult zagytározó

Két nagyobb kazetta található a szigeten, ezeket többé kevésbé víz tölti ki, amely csak a felszín (töltések) alatt van kapcsolatban a Dunával. Ezeket tekinthetjük a sziget tavainak. A töltések összekötik az Osztrovó két szigetmagját, az északi csúcson található összefüggő futóhomokos dűnékkel borított területet a nyugati oldalon, elszigetelten álló, hasonló eredetű Hunka-dombbal. Ez a kifejezés sem túl szerencsés, ugyanis a "hunka" szerbül ugyancsak dombot, halmot jelent.

Itt (is) van Attila sírja! 

A szép, szabályos, kurgán-szerű Hunka megmozgatta a környékbeli népek fantáziáját, különösen azokét, akik hallottak arról a legendáról, miszerint a hun nagykirályt egy folyó kellős közepére temették három fémkoporsóba. A pozitív felszínforma ennek az elméletnek némiképpen ellentmond, ezért a helyiek hozzáköltöttek a legendához. Eszerint Attilát valóban a folyómederbe temették, de meghagyták minden vitéznek, hogy egy sisaknyi földet hozzanak magukkal a temetésre. Ebből a fejenként egy sisak földből egy egész emberes halom emelkedett a folyóban. A tetejét szépen ellapogatták, majd távoztak. Bár ez a mozzanat ellentmond annak a legenda-részletnek, hogy a temetés szemtanúit helyben lemészárolták. 

Attila musztángjai

Attila király legendáját idézi a szigeten élő vadló-kolónia is. A helyiek ehhez is költöttek egy legendát: Attila kedvenc lova a gazdája halála után elszökött, hogy megkeresse a sírt, majd a sír tövében családot alapított és letelepedett. Utódai már közel százan legelésznek a Duna közepén. Ez a vadnyugati idill kissé profánabb módon jött létre, mintegy másfél ezer évvel Attila király halála után. Ezeket a lovakat ugyanis az ómoldovai szerb gazdák legeltették rendszeresen Osztrovón, még az 1970-71-es elárasztás után is. 1989 ebből a szempontból is törés Osztrovó életében. A román források szerint a szigetre járó lovas komp 1989 után egyszerűen megszűnt és a lovak ottmaradtak magukra, gazdátlanul. A történet valóságtartalmának valószínűleg csak helyben lehetne utánajárni, mint ahogy a Hunkára is alaposan ráférne egy georadaros felmérés, már csak a tetején látható épületmaradványok miatt is.

Az Attila-legendát, mint ahogy a Decebal-sziget elnevezést is azon helyi törekvések számlájára írhatjuk, hogy Ó- és Újmoldova városa lehetőleg a legtöbb magyar és román turistát tudja a térségbe, ezen belül a szigetre vonzani. A sziget hasznosítására 2019-ben készültek is tervek, szabadidőközponttal és környezetbarát anyagokból készült szállásokkal, így közel 200 új munkahely létesülhetne a szigeten,a mely még így is jobban járna, mint a zagytározókkal. 

Osztrovó 2004 óta természetvédelmi terület, de nem csak a szárazföld, hanem érdekes módon a környező Duna-meder is két méteres mélységig. Ebbe belatartoznak mindazok a területek is, amelyet a Vaskapu I-es erőmű kedvéért fél évszázada elárasztottak. A teljes védett terület így összesen 1627 hektár, aminek csupán 21%-a emelkedik a Duna fölé. Talán jobb lenne a szigetet nem beépíteni a turisták kedvéért, akik éppen a sziget érintetlensége miatt látogatnának el ide. 

Ajánlott és felhasznált irodalom, valamit a képek forrásai:

• https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/2099/view/?pg=57&bbox=976%2C-3831%2C6383%2C-1425
• https://www.youtube.com/watch?time_continue=79&v=EiA-iOgcl1A&feature=emb_logo
• https://www.romaniamama.ro/turism/insula-lui-decebal-din-moldova-noua-si-legenda-mormantului-l_2732.html
• https://www.carpathian-gardens.com/legenda-lui-attila.html
• http://hetiujszo.ro/m-biro-julia-kiaknazatlan-szepsegek-attila-hun-kiraly-legendajanak-helyszinen/
• http://www.fantasticulbanat.com/croaziera-pe-dunare-la-moldova-noua-in-jurul-ostrovului/
• http://www.cniptmoldovanoua.ro/index.php/en/tourist-resources/natural-attractions/79-special-bird-protection-area-ostrovul-moldova-veche
• https://expressdebanat.ro/ostrovul-in-viziunea-lui-torma-cabanute-restaurante-zone-de-distractii-plus-beneficii-materiale-si-locuri-de-munca/
• https://dunaiszigetek.blogspot.com/2011/03/duna-egyik-legszebb-medertagulata.html

A Duna egyik legszebb medertágulata: A Moldova-sziget

1. kép. A Moldova-sziget az I. katonai felmérésen.

Lassan 40 éve, hogy megépült a romániai Turnu Severinnél a Vaskapu I. erőmű, amely jelentősen megváltoztatta az Al-Duna természetföldrajzi képét. Az 1964-től 1972-ig tartó közös román-jugoszláv beruházásban zajló építkezés során 3 millió köbméternyi beton beépítésével sikerült elérni, hogy a 30 méteres vízszint emelkedés nyomán biztonságossá vált a hajózás a Vaskapu-szoros teljes szakaszán.
Ennek azonban ára is volt. Az erőmű elkészülte előtt már megkezdődött a tározó feltöltése. Víz lepte el Orsovát, és még jópár falvat a Duna mentén. Eltűnt Széchenyi emléktáblája, mely emléket állított a Vaskapu-szoros első szabályozójának. A visszaduzzasztás éreztette a hatását még Báziáson túl is, amely település 142 kilométerrel van feljebb az erőműnél. 20 méternyi víztömeg alatt hever Ada Kaleh szigete, az egykori török skanzenfalu. A felvizi, partmenti területeket magasított árvízvédelmi töltések védik. Az elárasztott területek között van a Moldova-sziget nagyobbik része is, mely az egyik legszebb és legszabályosabb dunai medertágulatban fekszik. Egyesek szerint innen kezdődik maga a Vaskapu szoros is. Jómagam inkább a Néra torkolattól nem messze fekvő, már említett Báziástól használnám ezt az elnevezést. 

Ahogy a Duna elhagyja Ó-Moldova egykor szerb, ma inkább román lakosságú települést, az 1047. folyamkilométernél, kettéágazik és egy hatalmas medertágulatot alkot. Ebben a (8*5=) 40 négyzetkilométeres hegyektől körülölelt öblözetben alakult ki a Moldovai-sziget. Két viszonylag magasabb egykori szigetmagot lehet elkülöníteni. A 105 méteres magasságú Hunka dombnál a nyugati oldalon egy kisebb, az északi részen egy valamivel alacsonyabb, de nagyobb területű homokbuckás terület látható a mellékelt térképeken. A 4. képen jól megfigyelhető a homokbuckák irányultsága, mely megegyezik az innen északnyugatra található Delibláti homokpuszta dűnéinek irányával. A homokkal magasított térszínek ármentesek voltak a szabályozás előtt. A hajózás ma főként a romániai ágban zajlik. A szerb ág is hajózható, bár valamelyest sekélyebb és keskenyebb a hajózható út keresztmetszete.
 

2. kép. A Moldova-sziget a II. katonai felmérésen.

A sziget morfológiájáról. Északnyugat felől délkeleti irányban egyre laposodik. Déli és középső részén  a duzzasztás előtt mocsaras alacsony ártér terült el, melyet északról és nyugatról az említett két homobuckás szigetmag zár le. Közülük az északabbi szinte fennsíkot alkot a környezetéhez képest. Délkeleten beerdősült zátonyok forrtak a sziget tömegéhez. Az első katonai felmérés térképe alapján négy egykor különálló szigetet különíthetünk el. A Moldova-sziget területének növekedésében szerepe lehetett az Al-Duna XIX. századi szabályozásának, aminek során némiképp csökkent a vízszint, így a beerdősülő zátonyok mellékágai feliszapolódhattak. A második katonai felmérés térképén színek szerint is jól elkülönítették az egyes szinteket.  Elképzelhető, hogy a térképezés kisvízi időszakban zajlott, erre utal a szigetet körülölelő növényzet nélküli homokos sáv. Mezőgazdaságnak, és egyéb emberkéz alkotta létesítménynek a szigeten nyoma sincs. A szigettől délre található széles zátonyos szakaszon számos homokzátonyt találunk. Ezek nem voltak állandó formák, egy-egy komolyabb áradás jelentősen megváltoztatta helyzetüket és alakjukat.
 

3. kép A Moldova-sziget az elárasztást követően.

 
Ehhez képes a Vaskapu tározó feltöltése során a sziget déli része néhány magasabb szigetmagtól eltekintve víz alá került. Területe a legutolsó felvételek szerint (4. kép) a legnagyobb kiterjedést jelentő 20-ról 3,4 négyzetkilométerre csökkent. Ártéri erdei teljesen kipusztultak és nagyvíznél mindössze sejthetjük meddig is tartott a sziget. Területén felépült egy töltés, ez keresztülvág a sziget egykori mocsaras középső részén, nyilván az épülő híd biztosítására készült annak idején. Északkelet felé a román parton zagytározókat láthatunk, ezekben az újmoldovai bányászat során keletkező veszélyes hulladékokat tárolják, hasonlóan a magyar szakaszon található Almásfüzitőhöz.
 

4. kép A Moldova-sziget napjainkban. (forrás: maps.google.com)

 
A Moldova-szigeten az egyetlen említésre méltó látnivaló egy fél kilométernyi hídcsonk, mely egyik hídfő irányából sem megközelíthető. Semmiféle forrást nem találtam arra vonatkozóan, hogy vajon a jugoszláv-román kapcsolatok megromlása, vagy az ésszerűség diktálta, hogy abbahagyják az építkezést. A szigeten található még emberkéz alkotta töltés, mely a sziget mélyebben fekvő, mocsaras területeit keríti körbe és csatolja a homokkal borított szigetmaghoz. A sziget elárasztott déli zátonyai napjainkban csak akkor bukkannak elő a Duna habjaiból, amikor megnyitják a Vaskapu I.-es zsilipjeit és a duzzasztási szint kissé alábbszáll.
 

5. kép. Híd semmiből a semmibe

A környék viszont annál inkább gazdagabb történelmi emlékekben. A szigettől délre áll Galambóc vára, melyet az áruló szerb kapitány játszott a török kezére 12000 aranyért 1427-ben. Szemközt állt Szent László vára, Zsigmond király építtette, hogy szemmel tarthassa a törököt a Duna túloldalán. A sziget alsó orránál, már a román partnál a vízben áll Babakáj (Nagyapó) sziklája. A szabályozás előtt 21 méterrel emelkedett az Orsovánál mért 0 vízszint fölé. Legendájáról itt olvashatunk bővebben.

Moldova szigete a kicsiny Kalinovac zátonyt leszámítva utolsónak maradt a Vaskapu-szorosban. Megannyi társa került 1971-1972-ben hullámsírba, úgymint a kicsiny Ada-Kaleh (melynek szentelek majd az évforduló kapcsán egy bejegyzést a jövőben), Plavisevica-sziget, és az Ogradena-sziget, hogy csak a nagyobbakat említsem. Mindennek már lassan 40 éve...