Szigorúan ellenőrzött szigetek

1944 a Duna légifotózása szempontjából az egyik legsűrűbb év volt. Április 3-án lezajlott Budapest első szövetséges bombázása, ezt két héttel követte a Magyar Királyi Honvéd Légierő kárfelmérése, amelyet a mapire.eu honlapon a Fortepan és az Arcanum közös munkában kiadott. Ezen a Palotai-szigettől Csepelig látható a Duna. A szövetségesek nyári légi offenzíváját bombázások közben is fényképezték, erről a Lángban álló szigettenger c. cikkben mi is beszámoltunk hat éve. Azonban a szövetségesek ezen kívül még legalább két légifotózást végeztek 1944 április 25-én és október 7-én, ahol a Duna ismét fel-felbukkant. Ez lenne mai bejegyzésünk témája.

A Mosoni-Duna torkolata 1944. július 8.

A légitámadások hátterét és a szövetséges légitámadások adatbázisát a National Collection of Aerial Photography (NCAP) honlapján mostani bejegyzésünkkel párhuzamosan a Pangea blog dolgozza fel így arra nem térnénk ki.

1944-ben járunk tehát, amikor a dunai szigetekről még jobbára csak térképek állnak rendelkezésünkre. 1941-ből származik az első ismert légifotó sorozat, amely az "Új", megnagyobbodott Magyarországot volt hivatott felmérni annak céljából, hogy a katonai térképeket frissíthessék. Ennek dunai vonatkozásairól már írtunk itt és itt. Eppúgy, mint az 1944-es sorozat, az 1941-es is a Hadtörténeti Múzeum archívumából került elő. Az ország tudományos alaposságú és katonai titkosságú légifényképezése az 1950-es évekre esett, amikor szinte évente repülték be az országot, ez az állomány ugyancsak a Hadtörténeti  térképtárában böngészhető. Az 1959-2007 közötti időszak iránt érdeklődőket pedig a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) szolgáltatása a fentrol.hu szolgálja ki 117 ezernél is több magyar légifotóval. 

A Verőcei és Kőgeszteri-sziget 1944. október 7.

Azt gondolhatnánk az 1944-es szövetséges légifotózás 569 szelvénye nem sokat ad hozzá ehhez a sok korabeli légifotóhoz, holott éppen ellenkezője igaz. A Dunának sok szakasza csak itt tanulmányozható, ugyanis a mapire.eu Budapest 1944 (kizárólag a főváros és szűkebb környezetét lefedő) sorozatnál földrajzilag nagyobb területet fényképeztek le. Dél-Németországtól egészen a Vaskapuig barangolhatjuk be a Duna-mentét. 

Palotai-sziget 1944. április 25.

Ebben a bejegyzésben a Győrtől a Vaskapuig tartó szakaszt járjuk be folyásirány szerint. A kezdő képen Győr és a Mosoni-Duna látható, de a Duna egészen Esztergomig kanyarog, ahol éppen a Vaskapu-hegy zárja le a látóhatárt. A Csallóköz és a Szigetköz elhagyott folyómedrein kívül látható még pár dunai sziget, mint például a baljós nevű Kolera-sziget. 

Szokatlan helyről is vannak fényképek, ilyen például a Naszály és a Börzsöny déli előtere Nógrádverőce környéke. A második kép a frissen parthoz kapcsolt Verőcei- és Kőgeszteri-szigetet ábrázolja. A mellékágak kezdődő feltöltődését világos homokzátonyok jelölik, a szigetek növekedését nyugat felől pedig sötétebb színű erdőrészlet. Mindkét sziget eredeti magját szépen kirajzolja a part mentén futó fasor. Nyugaton még éppen látszik a Kismarosi-sziget csúcsa.

Az 1944-es Palotai-szigetről már készült bejegyzés, de a szövetségesek légifotóink kétszer is szerepel, egyszer áprilisban, egyszer pedig októberben, két különböző vízállásnál. Ezáltal a szigetről alkotott képünk tovább árnyalhatjuk.

Népsziget és az Óbudai-sziget északi része 1944. október 7.

A Népsziget és környéke egyike volt a Duna egyik legszigorúbban ellenőrzött szakaszának, 1944-ből három ismert sorozaton is feltűnik Budapest forgalmas közlekedési csomópontja miatt. A Népsziget 1944. október havi fényképén újdonság azonban, hogy egyrészt a hajógyár nem szenvedett károkat, másrészt az Újpesti vasúti híd óbudai része egy augusztusi légitámadás következtében megsérült. 

Óbudai-sziget 1944. április 25.

Az Óbudai-sziget április 25-i állapota is tartogat újdonságot. A mapire.eu egy héttel korábbi felvételein még nem áradt ki ennyire a kétszínű Duna. A fekete jelzi a pangóvizet, míg a szőke szürkés árnyalata az áradó, hordalékosat. Kirajzolódik előttünk a "régi" Óbudai-sziget nyugati partja, amely feltehetően a hajógyári-szigeti ág lezárása után szűkült ennyire össze. Láthatjuk a hamvába holt Északi-kikötő elárasztott első kapavágásait a Rákos patak torkolatától északra.

Margit-sziget 1944. április 25.

 

Ismerve a szigeten lezajlott heves harcok eredményét feltehetően a fenti kép az egyik utolsó háború előtti állapotában ábrázolja a Margit-szigetet a félbe hagyott Árpád híddal együtt. 

Lágymányos 1944. október 7.

 

Lágymányoson éppen zajlik a feltöltés, hogy az utolsó emlékét is eltöröljék a régi, széles Duna-medernek. Az öböl feltöltése 1944-ben alaposan felgyorsult, hiszen a felöltésnek végtelen utánpótlása származott a légitámadások nyomán összedőlő épületekből. Az ütem nyomon követhető a mapire és a NCAP öt hónap eltéréssel készített felvételeinek összehasonlításával. Lágymányos, a Csepel-sziget északi része, valamint a Soroksári út ipartelepei szenvedték el a legsúlyosabb pusztítást. 

Csepel-szigeti árvíz 1944. április 25.

A Csepel-szigetet sem kerülte el az április végi árvíz. A védekezés azonban egy meglehetősen érdekes futású töltés mentén zajlott. A képen ugyancsak jól elkülönül a pangó és a hordalékos-áramló víz, kirajzolódnak azok a pontok is, ahol a külső töltésen átömölhetett a Duna. Budapesten a Palotai-sziget északi részétől a Csepel-sziget csúcsáig teljes hosszában bejárható az 1944-es Duna. De mi nem állunk itt meg, hiszen szerbiai és román szigetek is találhatók az angol légifotós gyűjteményben. 

Nagy Hadi-sziget, Belgrád 1944. június 9.

Belgrád alatt egy hatalmas, lapos, kopár, félhold alakú sziget terül el, amelyet a nagyobb árvizek teljesen ellepnek. Nagy Hadi-szigetnek hívják és már a törökellenes harcokban is ábrázolták a metszeteken. Kialakulása a Száva és a Duna összefolyásának köszönhető, ahol a lecsökkenő vízmozgás miatt kiülepedhetett a hordalék. Hosszanti irányban megfigyelhető rajta néhány mélyedés, azaz ún. sarlólapos.

Ada Kaleh 1944. június 9.

A Vaskapu-szorosban található Ada Kaleh szigetét szerencsére nem kell bemutatnom a Dunai Szigetek blog régi olvasóinak. Ez a gyönyörű felvétel szerencsére teljes egészében tartalmazza a keletre tájolt, törökök által lakott és meglehetősen szomorú sorsú szigetet. 

Gura Văii szigetei 1944. június 9.

Ez a négy sziget ugyancsak a Vaskapu-szorost ékesítette, manapság már csak egy maradt meg belőlük. 1918-ban öt hónapon keresztül Magyarországhoz tartoztak Gura Văii településsel együtt. Sorsukat Ada Kaleh szigetéhez hasonlóan a Vaskapu erőmű felépítése pecsételte meg. 

Simian-sziget 1944. május 17.

1944-es sorozatunkat azzal a szigettel zárjuk, amely akár az új Ada Kaleh is lehetett volna — amennyiben a lakói is így gondolják. A törököknek eszük ágában sem volt erre a vadidegen szigetre költözni, ahová a román állam már átpakolta megmentésre méltó műemlékeket. A téglánként visszaépített erőd jelenleg méteres gazban rejtőzik, az elhagyatott török skanzen a Duna egyik szomorú mementója. Mint ahogy a NCAP légifotógyűjtemény 1944-es dunai sorozata is. 

A belgrádi Nagy Hadi-sziget rejtélyes eltűnése 1941 tavaszán

IN ENGLISH

 
Azon a napon történt, amikor a Bismarck csatahajó Grönland partjainál elsüllyesztette a brit flotta büszkeségét a Hood-ot. 1941. május 24-én a M. kir. 1./3. TF repülő százada légifotózást hajtott végre a németek által nemrég megszállt jugoszláv főváros fölött. Az elkészült fényképekkel a magyar hadvezetés az elavult III. katonai felmérés szelvényeit kívánta hosszú idő után újra felmérni és pontosítani. A berepült terület kiterjedt a román Bánságra, sőt Dél-Erdélyre is. Arról nincsenek sajnos információim, hogy ez a román hadvezetés tudomásával történt-e. 

1941. május 24-én így nézett ki a nemrég megszállt jugoszláv főváros egy repülőgépről nézve. Az árnyékokból ítélve a gép személyzete valamikor a reggeli órákban, vagy kora délelőtt készíthette el a fényképsorozatot, amelyből a magyar térképészek később összeillesztették a 6065/3-as szelvényt. A háború nyomai még ilyen magasságból is látszódnak. A Bánságba vezető dunai vasúti hidat középen bombatalálat érte, két hídelem hiányzik. Az 1934-ben elkészült, német tervezők és kivitelezők munkáját dícsérő, Zimonyba vezető I. Sándor híd is a Száva fenekén pihen.

1. kép. A Belgrádot ábrázoló 6065/3-as szelvény. Hadtörténeti Múzeum térképtára

Amennyiben hidrológia szempontból vizsgáljuk a jugoszláv fővárost, komoly hiányérzetünk támadhat. A Duna és a Száva összefolyásánál álló Nagy Hadi-Sziget (németül: Groß Kriegs Insel, szerbül: Велико Ратно Острво) szőrén-szálán eltűnt. Ez a sziget Nándorfehérvár, majd Belgrád minden egyes ostromában kitüntetett stratégiai szerepéről kapta a nevét. 1918-ig közigazgatásilag Zimony városához tartozott, a szerb-magyar határ közvetlenül a szerb főváros előtt a Száva középvonalán húzódott.

2. kép. Hová tűnt a Nagy Hadi-sziget? Hadtörténeti Múzeum térképtára

 

Az 1941. év kiemelkedően csapadékos volt a Kárpát-medencében. Februárban jeges árvíz pusztított a Dunán Kalocsa környékén. Májusban, Belgrádnál viszont a Tisza zöldárja okozta a vízszint rohamos emelkedését. Az akkor már teljes hosszában magyar Tisza mentén egész évben 210 napon keresztül volt árvízvédelmi készültség. Ebből 114 nap volt III. fokú készültség és volt amikor a teljes szakasz 80%-án védekeztek. A titeli torkolattól a Tisza a Duna vízszintjét is megemelte. A légifotón a ennek a zöldárnak a következményei látszódnak. A Duna töltéstől töltésig teljesen kitölti a számára meghagyott hullámteret, jól láthatók a vízben álló ártéri erdők. Annak ellenére, hogy a felvétel a késő tavaszi zöldár minden jelét magán hordozza, különös, hogy a Nagy Hadi-sziget területéről egyetlen fa, vagy más növény sem emelkedik a víz fölé. Amennyiben feltételezzük, hogy a szigeten ekkoriban nem létezett egyetlen fásszárú növényzet, úgy kézenfekvő a magyarázat, az árvíz nemes egyszerűséggel ellepte a területet. Szemközt, a bánsági Borcsa község hez tartozó Cservenka- és a Kozara-sziget azonban megvan. Hozzájuk hasonló, valamint a XIX. századi metszeten látható, mintegy 2 km² vízben álló erdőt kellene látnunk Belgrád várának falai alatt is.

3. kép. Belgrád XIX. századi látképe a Zimonyi vár irányából, köztük a Nagy Hadi-sziget. /forrás: politikin-zabavnik.rs/

Ha feltételezzük, hogy nem a magyar térképészek retusálták ki a Nagy Hadi-szigetet Belgrád előteréből (márpedig miért tették volna?), akkor a rejtélyes eltűnés magyarázatát máshol kell keresnünk. A jugoszláv főváros két világháború között elkészült fejlesztési terveiben szerepelt a Száva túlsó partján egészen Zimonyig húzódó mocsaras terület feltöltése és beépítése. A terjeszkedő új városrészeket azonban nem építhették olyan ártérre, amit a Duna és a Száva hol külön-külön, hol együtt áraszt el.  Lehetséges, hogy a Nagy Hadi-sziget a kotróhajók áldozatául esett a múlt század '30-as éveiben?

4. kép. Belgrád 1937-ben nyugati irányból fényképezve /forrás: falanszter.blog.hu/

Ha 1937-ben Belgrád városára madártávlatból pillantunk, az újonnan épült Vásárvároson túl, a kép bal oldalán még ott található a Nagy Hadi-sziget . A kifejezetten lapos terület benyomását keltő szárazulat látható részén azonban két fa kivételével nem találunk fásszárú növényzetet. Hogy hová lettek a fák? Ha feltételezzük, hogy az első világháború hadieseményei következtében minden növény elpusztult a szigetről, akkor is volt 23 éve az ártéri erdőknek, hogy újra birtokba vegyék az amúgy máig lakatlan területet. Ha egy közepes árvíz alól sem látszik ki a Nagy Hadi-sziget, akkor az sem valószínű, hogy az itt megkezdett építkezések miatt irtották ki a növényzetet. Ártérre akkoriban még nem szívesen építkeztek. A lehető legkézenfekvőbb és egyben legföldhözragadtabb magyarázat volna, hogy itt a fővárosiak konyhakertjei, legelői feküdtek egykor. Mindenesetre ha ez így volt, nem csoda, hogy a tiszai zöldár következtében kiáradó Duna eltüntette a térképészek lencséje elől a belgrádi Nagy Hadi-szigetet.

 

View Larger Map