Mit keres Aquincum egy dunai szigeten, Abraham Ortelius XVI. századi térképén? Valós földrajzi helyzetet ábrázol ez a térkép? Egyáltalán, melyik szigetről van szó? Hogyan lehet felirat hiányában egyértelműen beazonosítani egy szigetet félezer év távlatából? Térképtörténeti utazásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
 |
| Aquincum egy dunai sziget felső csúcsán. Ortelius 1595 (forrás) |
Abraham Ortelius egy antwerpeni térképész, részmetsző és földrajztudós volt, itt született 1527-ben és itt is halt meg 71 évvel később. 20 éves kora óta foglalkozott térképésezttel, a nevéhez fűződik többek között az első modern földrajzi atlasz, a Theatrum Orbis Terranum (1570) megalkotása. Ez az atlasz azért volt újdonság, mert egész világot ábrázolta, szemben a korabeli gyakorlattal, amikor az atlaszokat válogatott térképekből állították össze (Lafreri-atlaszok). A történeti földrajz ugyancsak saját úttörőjeként tartja számon, ugyanis élete vége felé történelmi művek illusztrálásához készített ókori tematikájú térképeket, és segédkezett a Marcus Welser-féle Tabula Peutingeriana 1598-as kiadásánál. A Tabula az egyik fennmaradt emléke a római kori úthálózatnak (a másik az Itinerarium Antonini), ahol feltüntették a településeket, a köztük lévő távolsággal együtt. A Tabulán összesen 555 római város neve szerepel rajta, köztük Aquincum is, 3500 egyéb felirattal együtt.
Ortelius kora, a reneszánsz egyfajta visszatérést jelentett a klasszikus ókori görög-római hagyományhoz. A humanista tudósok újra felfedezték az ókori gondolkodókat, forrásokat, épületeket. Megkezdődött a görög és latin nyelvű művek fordítása, szélesebb körű elterjedésüket később a könyvnyomtatás is nagyban elősegítette. Ez a megélénkülő érdeklődés hozta magával azt az igényt, hogy a térképészek ne csak a jelenkor viszonyait ábrázolják térképen, hanem a régmúlt korokat is. Ortelius 1584-ben kiadta a Gallia Belgica provincia útvonalainak térképét, majd 1590-ben követte ezt Pannónia és Illíria provinciák régi térképe. Ezen található egy dunai sziget, és rajta az Aquincum földrajzi név. A Pannoniae et Illyrici Veteris Tabula több kiadásban ismert, ezek között lehetnek eltérések, színezésben, vagy feliratozásban.
 |
| Abraham Ortelius: Pannoniae et Illyrici Veteris Tabula / részlet. (forrás) |
A térképen a mai szemlélő számára sok furcsaság van, de ez annak köszönhető, hogy az elmúlt félezer évben sokat okosodott az emberiség a régmúlt megismerésével kapcsolatban. Ortelius térképén Sopianae (Pécs) a Dráva és a Száva között található, Sabaria (Szombathely) a Rába partján, Valcum (Fenékpuszta) pedig a Balatontól délre, közel a Drávához. Továbbá szerepel rajta több olyan településnév is, amelyek a mai ismereteink szerint nem léteztek, vagy ismeretlenek (pl. Lacus felix). Nem tudunk róla, hogy Ortelius bejárta-e a Dunántúlt. Az antwerpeni távolság, valamint a török uralom alá került országrészek miatt ez nem lett volna egyszerű terepgyakorlat. Fontos megemlíteni, hogy ebben a korban még nem voltak rendszeres és szakszerű régészeti ásatások, hacsak nem arról volt szó, hogy római romokból kellett kibányászni a várakhoz szükséges építőanyagot. Ezek hiányában több mint valószínű, hogy Ortelius csak ókori forrásokra, valamint a Tabula Peutingerianá-ra támaszkodhatott amikor egy meglévő alaptérképre ráhelyezte az ókori névanyagot. Ehhez képest egy elég jól sikerült munkáról van szó.
 |
| Az előző térkép egy 1608-as kiadásban, georeferálva (forrás) |
Budapest térségében a Ortelius római földrajzi neveinek többségét jól be lehet azonosítani; Salva maniso Esztergom, Ulcisia Castra Szentendre, Aquincum Óbuda, Salinae Adony. Két szigetet látunk a Dunán, ezek közül a nagyobbikon helyezkedik el—legalábbis Ortelius szerint—Aquincum. Amennyiben e térkép alapján kellene beazonosítanunk a szigeteket nagy gondban lennénk, ugyanis régészeti feltárások alapján ma már tudjuk, hogy Aquincum városa nem szigeten épült, a római kori beépített terület nyugat felé túlnyúlt a Bécsi úton, egészen a hegyek lábáig. Nehéz a beazonosítás azért is, mert nem látjuk rajta a Dunakanyar jellegzetes ívét, de ez nem jelenti például azt, hogy a Dunakanyar 500 éve még nem létezett. Esztergom-Salva mellett egy szigetet látunk, ez a térkép alapján akár lehet a Helemba-sziget, vagy akár Lázár deák elveszett szigete is. Kérdés az is, hogy Ortelius "költött-e", azaz a római korba visszavetítve ábrázolta a folyót, avagy az XVI. század végi állapotot vette alapul. Amennyiben a második verzió a valós, nem kell mást tennünk mint szétnézni más, korabeli Magyarországról készült térképek között, melyekből szerencsére jó pár rendelkezésünkre áll.
Itt van például Giacomo Gastaldi, aki velencei térképkiadóként Ortelius kortársa volt. Ő már 1546-ban adott ki Magyarországról térképet, melynek forrása valószínűleg a Lázár-féle térkép lehetett [1]. Az alábbi kép egy 1560-as, Délkelet-Európát ábrázoló térképsorozatról származik. A részleten ugyancsak Budapest környékét látjuk, de teljesen más megvilágításban. A településnevek ismerősök, elrendezésük nagyjából helyes, és új értelmet kapnak rajta Ortelius szigetei is. Váccal szemben ott találjuk a Szentendrei-szigetet, a Buda és Pentele között elterülő pedig nem lehet más, mint a Csepel-sziget, olyannyira, hogy rá van írva.
 |
| Az előzmény: Giacomo Gastaldi térképe 1560. (forrás) |
Ortelius ismerte Gastaldi munkásságát [2] és valószínűleg a Délkelet-Európáról rajzolt művét is [3], utóbbit vehette alapul az ókori témájú történeti térképéhez. Összevetve a két térképet, meg lehet állapítani, hogy Ortelius mennyit tévedett a települések valós és az ábrázolt helyzete között. A tévedés azonban az egymáshoz viszonyított helyzetében nem olyan jelentős. Ortelius a Csepel-szigetre, sőt pontosan Csepel település helyére rajzolta be Aquincumot, de legalább a sziget északi részére, ami tíz-tizenegy kilométerre esik a ma ismert pozíciójától. A dél felé eltolt Aquincumot követi Ulcisia Castra, azaz Szentendre is "lecsúszott" Ráckeresztúr környékére. És csúszik Esztergom-Solva Szentendre, Pilismarót-Herculia, pedig Buda helyére.
Fontos leszögezni, hogy Aquincum ekkoriban szó szerint csak papíron létezett, a Duna menti római romokat ugyan ismerték, de konkrét funkciót, vagy az Aquincum földrajzi nevet nem tudták hozzákapcsolni. Óbuda környékét és a hatalmas ókori rommezőt ekkoriban egybehangzóan az (itineráriumokon egyébiránt nem szereplő) Sicambria néven ismerték, mivel a római település pusztulása után Aquincum neve a feledés homályába veszett, és a régészeti feltárás alapján történő tudományos azonosításra további két évszázadot kellett várni.
 |
| Wolfgang Lazius Magyarország térképe 1575. (forrás) |
Végezetül, ha más térképlapokat böngészünk a korból, nagyjából ugyanezt a földrajzi helyzetet láthatjuk. Wolfgang Lazius, bécsi orvos első Magyarország térképének megjelenését (Regni Hungariae Descriptio Vera) I. Ferdinánd Német-római császárrá koronázása alkalmára időzítette (1556). Lazius később, 1575-ben megjelentetett egy módosított Magyarország térképet, amelyen feltűnnek Kunország szürkemarhái (lásd fent). Ezen a dunai szigetek hasonló pozícióban vannak, bár a névanyag bőségesebb mint Gastaldi térképén. Ez azért lehet, mert Lazius és segítői konkrét kutatómunkát végeztek Magyarországon, sőt igyekeztek a településeknek még akkor is magyar nevet adni, amennyiben a lakossága német volt [4]. Ezen a térképen a Szentendrei-sziget mellett Vizze insula szerepel, a nagyobb Csepel-sziget beazonosítása a rajta szereplő településnevek miatt nem lehet kétséges. Pentelével szemben ekkor még feltüntették Butibulas szigeten épült monostorát.
Wolfgang Lazius ugyancsak Ortelius kortársa volt, ennek fényében nem meglepő, hogy az 1575-ös Lazius-féle Magyarország térképet éppen Ortelius adta ki Antwerpenben. A Lazius-féle térkép egyik verziója belekerült a Theatrum Orbis Terranum atlaszba, így a művelt Európa hosszú időn keresztül Lazius "szemén" keresztül ismerhette meg Magyarországot.
Felhasznált források:
[1] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/a-tudomany-szazadai-9C8/a-terkepeszet-mesterei-A63/az-elso-magyarorszag-terkep-A6B/
[2] https://sanderusmaps.com/our-catalogue/antique-maps/europe/southeastern-europe/old-antique-map-of-pannonia-illyricum-dalmatia-by-ortelius-a-2027
[3] https://www.oldworldauctions.com/catalog/lot/126/604
[4] https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/a-tudomany-szazadai-9C8/a-terkepeszet-mesterei-A63/az-elso-magyarorszag-terkep-A6B/
.JPG)
