Szakmai délután a Gödi-szigetről

 

A tegnapi havazás szerencsére nem tántorított el mindenkit attól, hogy részt vegyen az önkormányzat szervezésében létrejött szakmai délutánon. Aki nem volt ott, megnézheti majd a Gödi tévében. 

Akik hiányoztak: az önkormányzat képviselői, akiknek ez az egész szólt volna. Szűk családias légkörben rajtam kívül a következő előadók szerepeltek: 

Tóth Balázs – halbiológus: A dunai mellékágak halállománya
Bajor Zoltán  – biológus: A Dunai-árterek növény és madárvilága

Figeczky Gábor – természetvédelmi igazgató  WWF: Élőhely rehabilitáció a Dunán

Számomra mindhárom előadás új volt abban a tekintetben, hogy a geográfus szemléletem kissé táguljon, és ne csak az élettelen környezetre koncentráljak a doktori dolgozatomban, vagy akár ebben a blogban. Például Tóth Balázs előadása abban volt új, hogy a mellékág-rehabilitációnak számtalan módja van, amelyek közül csak egy a kotrás, és azt is lehet differenciáltan végezni. A gödi példánál maradva, ki lehetne kotorni a gát környékét 2 m mélységben 100 méteren, ahol a halak számára mindig van megfelelő élőhely telelni, szaporodni, táplálkozni. Az északi és déli küszöb maradna, azt maximum a Duna alakítgatná, szerepe a víz benntartása lenne a mellékágban. Az Ilka patak torkolatának délebbre helyezése is jó megoldás lehet a vízfrissítés szempontjából.

Előremutató volt Figeczky Gábor előadása is, aki egy jó példát hozott el nekünk Mohácsról, ahol a helyiek összefogtak a Szabadság-sziget megmentése érdekében és eldöntötték mit akarnak, megbeszélték, azt hogyan valósítsák meg, pályázaton pénzt szereztek, sőt még a Coca-cola is támogatta őket. A vetített videó alapján van remény, hogy valahová vezet az értelmes párbeszéd.

A legközelebbi előadások szervezésében sokat tanultunk a mostaniból. Akkor már jobb lesz a marketingje.

Előadás vázlat 2010. 01.30.

 
A mellékág vízutánpótlásának lehetőségei

Jelenlegi két módon pótlódik a kisvízi helyzetben (vácnál mért 125 cm) a mellékág vize

1. források.

2. csapadékvíz.

További vízutánpótlás csak emberi beavatkozással valósítható meg:

1. Ilka-patak torkolatának délebbre helyezése

1. ábra Az északi küszöb

1989-ben történtek először előkészületek ennek kapcsán, kiásták a leendő patakmedret, de a patak áthelyezése nem valósult meg. Ennek nyomait látni a fentebbi gégömb felvételen. A patak torkolata a felsőgödi töltés déli elvégződésénél elmosott öblözetben van. Az új torkolat a patak meghosszabbított vonala és a mellékág metszéspontjánál lenne.

Előnye: az Ilka patak személyes (de csak egyszeri) vízhozammérésem alapján 35 l/sec (további szakszerűbb mérések kellenének egy évig havonta legalább 1), ez elegendő lenne a kisvízi helyzetben a mellékág frissítésére. Egy-két nap alatt megvalósítható, akár erőgépek felhasználása nélkül. Megakadályozza a gépjárműbehajtást a szigetre.

Veszélyei: a délről záró homokpad elmosódhat, így a maradék víz is kiáramlik a főágba. A Duna meder süllyedése következtében beállhat az a helyzet, hogy 20-30 év múlva a Gödi-szigetet mindössze a keskeny Ilka-patak fogja elválasztani a parttól.

2. Kotrás ész nélkül

Állandóan napirenden lévő kérdés Gödön: kotorjunk-e? A válasz többnyire igen. De meg kell jegyezni, hogy ez a legdurvább beavatkozás a folyószabályozás után folyamatosan egyensúly felé tartó Kis-Duna számára. Mindenképpen modellezés kellene, hogy előre láthassuk a kotrás következményeit.

Némi számolás sem árt.

Északi küszöb: 125cm h Vác (lásd 1. ábra) 98,86 m.B.f

Déli küszöb:     kb. 80-90 cm h Vác (lásd 2. ábra) kb. 98,56 m.B.f.

Legkisebb h Vác: -51 cm

Tehát ha az északi küszöböt 176 cm mélységben elbontjuk, LKV (legkisebb vízállás) esetén még mindig nincs víz a mederben. Ha fél méterrel lejjebb ásunk az már 226 cm. A sóderes hordalék persze azonnal omlana, szükség lenne a partfal biztosítására. A kotrás egyetlen pozitívuma az állandó vízáramlás lenne, de az ezért fizetett ár hatalmas. Kotorni kell, a kitermelt anyagot el kell szállítani, ki kell szedni a gátat, meg kell építeni a partfal biztosítását, amire valószínűleg a Nemzeti Park sohasem adná áldását. Így hát omlana a part, bedőlnének a fák. Két áradás visszatemetné azt amit rengeteg pénzért kitermeltünk. Mert a Duna főágának hidrológiai viszonyai nem változnak, a két sarkantyú továbbra is a horányi oldalra tereli a sodorvonalat, tehát a lassabb vízsebesség még mindig a gödi oldalnak maradna. A lassú vízsebesség pedig üledékfelhalmozódást eredményez. Tehát hamarosan visszaállna az eredeti állapot. Lehet megint kotorni.

3. Kotrás ésszel

Ez mindössze abból állna, hogy az északi küszöb szintjét a déliére hozzuk, magyarul ellapátolunk nagyjából 30-35 cm sódert. Ennek következtében a jelenlegi 2008. 195 nap meghaladja, 53,42 %, 2007. 160 nap meghaladja (43,84%), 2006. 167 nap meghaladja, 45,75% értékek a következőképpen változnának:

	125	110	100	90
2008	53,42	56,44	59,73	61,64	+8,22
2007	43,72	53,83	62,02	71,86	+28,14
2006	45,75	50,41	52,88	55,62	+9,86

1. táblázat. Az év napjainak hány százalékában van vízáramlás a mellékágban az északi küszöb magasságának függvényében

Tehát ha 35 cm sódert ellapátolnánk, éves szinten minimum 30 nappal növekedne meg az az időszak, amikor vízáramlás jelentkezik a Kis-Dunában. Az áramlás nagyobb gyakorisága ugyan továbbra is magában hordozza az esetleges partpusztulást, de korántsem akkora mértékben, mint a 2. pontban. A gát elbontásával szabadabb útja lenne a víznek önerőből mélyíteni saját medrét, addig a szintig, amíg újra beáll az egyensúlyi állapot.

2. ábra A Kis-Duna déli elzáródása

Nyers adatok a Duna váci vízállásáról 1901-2008

A három alábbi diagram közül az első mutatja a Vácott mért vízállásadatok évi átlagos értékének a változását. A fekete vonal jelöli a trendet, amely ebben az esetben egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt száz évben a vízállás 275 cm körüli értékről 2008-ra 150 cm körüli értékre süllyedt, a csökkenés 125 cm körüli.

Az átlagos vízállások csökkentő értéke és a meder süllyedése között nem egyértelmű az összefüggés. Ezek nyers adatok még, további matematikai-statisztikai módszerek, feldolgozások szükségesek, hogy az összefüggéseket ki lehessen mutatni.

A második diagram ábrázolja az évi minimum és maximum vízállásokat, valamint a változásokat mutató 2. fokú polinomiális trendet. Szembetűnő a két trend ollószerű nyílása, ami abból adódik, hogy míg a legnagyobb vízállások nagyjából szinten maradnak, addig 100 év alatt a legkisebb vízállások több, mint 100 cm-rel süllyedtek. Először 1969. október 31.-én mértek Vácott negatív vízállást, 2003. augusztus 30.-án pedig az addig mért legkisebb vízállás -51 cm volt. Ezzel szemben a maximum 1910-ben volt 782 cm, de a második és a harmadik legnagyobb vízállás az elmúlt 8 évben volt, 2002. 757 cm, 2006. 762 cm. Ez csak a mért adatokra vonatkozik, valószínű, hogy magasabb vízállás volt már a történelmi időkben, de alacsonyabb szinte biztos, hogy nem. A trendvonalakból előrejelezhető, hogy a szélsőségek a közeljövőben növekedni fognak.

A maximum és minimum adatsor különbsége látható a 3. ábrán, közkeletűbb nevén ez a vízjáték. Minél kisebb az értéke, annál kiegyensúlyozottabb a vízjárás, a magas értékek szélsőséges vízjárású folyóra utalhatnak. A legnagyobb érték a 2006. évi 789 cm. Valószínűleg az elkövetkező években lesz ennél nagyobb különbség is. A nagy ingadozás kihatással lehet a part állékonyságára, és az ártér növény-, és állatvilágára.

A medersüllyedések okai: hajózási útvonal-karbantartás (kotrás), kavicsbányászat, alpi eredetű hordalékok fennakadása a vízlépcsőkön a német, osztrák és a szlovák Duna-szakaszon.

1968-1984 között, 26 év alatt csak Budapest és Nagymaros között 18 221 204 tonna kavicsot bányásztak ki. És ebben nincs benne a hajózás miatti kotrás (Csoma J. 1987).

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Csoma János, 1987: A Nagymarosi Vízlépcső alatti Duna-meder vizsgálata, Vízügyi Közlemények, LXIX. évf. 1987. évi 2. füzet 286. oldal.
• Winter János-Kontur István-Koris Kálmán, 1989: Kisvízi és középvízi felszíngörbék a
• Szentendrei-sziget körül. – Hidrológiai Közlöny pp. 33-38.

Gödi-sziget, küszöbszintszámítás

A gödi mellékág küszöbszintjének meghatározásához szükséges a terepi megfigyelés, ill. az éppen aktuális váci vízállásadatok ismerete. Így különösebb műszaki felszerelés nélkül is pontos adatokat lehet nyerni.  2010. első két napján ez a látvány fogadott:

2010. 01.01 12:00

2010 01.01. 15:30

2010. 01.02 12:00

2010. 01.02. 15:30

Váci vízállások:

2009. 12.31. reggel 148 cm

2009.12.31. délután 142 cm

2010. 01.01. reggel 132 cm

2010. 01.01. délután 126 cm

2010. 01.02. reggel 125 cm