Baracs láthatatlan kastélya

Fortepan 91065. Az egyetlen kép Baracsról, az egyetlen kép a Duna fölé magasodó baracsi Szitányi kastélyról, amely nyomtalanul eltűnt valamikor a múlt század '70-es-'80-as éveiben. Eltűnése sajnos tipikus magyar kastély-sors. 

Szitányipuszta, a Szitányi-kastély a Dunáról nézve 1955-ben. (Fortepan 91065)

Baracs Duna partján, éppen a Szitányi-szigettel átellenben állt a Szitányi-kastély a környék fölé magasodó dombon. Homlokzata a Dunára nyílt és az ártéri erdő nélkül pompás kilátás tárult a Dunára, miközben a hajókról is lehetett gyönyörködni az épületben. 1955-ben járunk a kép felirata szerint. Az előtérben látható bokorfüzes az egykori Baracsi Felső-szigeten nőtt fel, közte és a kastély között lennie kellett még egy vékony Duna-ágnak. A kastély kívülről remek állapotban van, nem potyog róla a vakolat, nem lukas a teteje, nem lopták ki az ablakkereteit, holott legkésőbb 1948 óta nem az eredeti tulajdonosok lakják, hanem Szitányipuszta egykori cselédei. 

A kastély a Dunáról. 1955.

A kastély építésének időpontjáról nem találtam adatot; a Szitányi-kastély meglehetősen forrásszegény épület. A II. katonai felmérés térképein, 1858-ban már állnak itt épületek, 1882-ben megjelenik a településrész neve is Dereskei puszta néven. 1905-ben már áll a kastély a Duna fölé magasodó dombon, a kataszteri térképek szerint. 

De kik voltak a Szitányiak, akik ezt a hajlékot emelték maguknak, akikről a településrészen kívül még egy sziget is megörökítette emléküket az utókornak? Nagy Iván szerint a család Ullmann Móric (1782-1847)  gyapjú-, nyersbőr- és dohánykereskedőtől származik, aki (miután katolizált) 1828-ban nemességet kapott I. Ferenc királytól. A Magyar Életrajzi Lexikon ezt az aktust 3 évvel korábbra teszi, de mindkét forrás megegyezik abban, hogy nemesi előnévét a Bihar vármegye magyarcsékei járásában birtokul elnyert román faluról, Szitányról kapta. Szitányi Ullmann Móric sokat tett az ország iparosodásáért, 1842-ben megalapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amely többek között a Pest-Vác vasútvonalat is finanszírozta, majd az alapító halála után alig egy évvel már a Kossuth bankókat nyomtatta — a szabadságharc leverése után jelentős veszteséget okozva. Később Kossuth neve vissza fog térni a kastély történetében, de abban sem lesz köszönet. 

A Szitányi kastély történetében Ullman Móric Vilmos nevű fia bukkan fel később, aki pechaui Montbach Matildot vette feleségül. Mária nevű lányukat pedig zenetanára, a hírneves zeneszerző és karmester (Hans) Richter János (1843-1916), aki maga is többször megfordult a baracsi birtokon, utoljára halála előtt egy évvel. 

A kastély hiányos történetében a következő évszám 1948, amikor a II. világháborút átvészelt kastélyt elveszik a tulajdonostól és a lakosztályait helyi cselédek között osztják fel. Tulajdonosa a Kossuth TSZ lesz, egy "Sztálinváros" névanyaggal ellátott, dátum nélküli dunai térkép alapján (tehát 1961 előtti). 1971. május 18-án a Dunaújvárosi Hírlap szerint hat család lakja, akik nem fizetnek lakbért a TSZ-nek, ellenben a nádfedéllel ellátott tyúk és disznóólakat tapasztanak a szebb napokat látott úri lakhoz. A riporter kesereg egy sort azon, hogy a külterületi népességnek még mindig nem sikerült megfelelő lakókörülményeket biztosítani, holott a kastély nem ázott be mindig, nem dőlt ki a fala, nem vált életveszélyessé, különösen nem az eredeti tulajdonosai kezében, akik állagmegóvással is foglalkoztak. 

"Közben végigvezetnek a beszakadt mennyezetű folyosón, bepillanthatok a kastély tizenkétszer tizenkétméteres nagytermébe, ahol délolaszországi állapotokra emlékeztető összevisszaságban kukoricacsuta-halom, zsinegen száradó ruhák, porlepte lim-lomok, hordó és egyéb ingóságok hevernek szanaszét." 

1971-ben kb. 2 millió forintra taksálta az új tulajdonos, a Béke TSZ elnöke a teljes felújítást, amire természetesen nem volt félretett pénzük. 

Szitányipuszta, 1980 (fentrol.hu)

Tervben volt, hogy a hatszáz holdas telekkel együtt a Vasműnek adják üdülőnek, de valószínűleg ők sem kaptak az alkalmon, hogy ennyi pénzt elköltsenek egy kúria felújítására. Az épület további sorsáról nem találtam információt; esélyes, hogy még ebben az évtizedben életveszélyessé vált és lebontották, a helyét pedig szépen elgereblyézték. 1980-ban a fentrol.hu légifotóján (a kép közepén található ligettől délre) már csak a hűlt helyét találjuk.

2018-ban már a hűlt helyét sem látni a Dunáról, az 1955-ös kép előterében látható kőszórás mögött sűrű erdő nőtt fel. Ha ezen átverekedjük magunkat egy kerítésen túl mező terül el előttük. Felette a dombon fekete fenyves hajlong a szélben a láthatatlan kastély körül.

A Szitányi kastély hűlt helye, 2018 augusztusában.

Kár érte, amíg fennállt megszépítette a baracsi-Dunát. 

A kastély telke jelenleg lovarda.

Kérjük mindazokat, akik további információval rendelkeznek a kastély történetét, sorsát illetőleg, segítsenek nekünk teljesebbé tenni a baracsi Szitányi kastélyról alkotott képet!

Ajánlott és fellelt irodalom:

Dunaújvárosi Hírlap, 1971. május 18.

• http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201971/1971.05.18/4.jpg
• http://konyvtar.jakd.hu/hirlap/Dunaujvarosi%20Hirlap%20-%201971/1971.05.18/5.jpg