A kisebbik Háros sziget Budapest utolsó szigete az 1632. folyamkilométer táblánál, a Deák Ferenc híd árnyékában, mielőtt a folyó tovakanyarog Érd irányába. Azonban nem csak térben az utolsó, hanem valószínűleg időben is, hiszen az első ismert fénykép 1940-ben készült róla, azaz nem sokkal az előtt emelkedhetett ki a Duna habjaiból, azaz kevesebb mint száz éves. Mivel az első és egyben utolsó kishárosi fényképes beszámoló 2011 decemberében jelent meg a blogon, épp abban az évben, amikor a Deák Ferenc hidat bővítették, ezért éppen ideje volt visszatérni és körülnézni, mi minden változott közel másfél évtized alatt, egész létezésének utolsó 15-18%-ban.
 |
| A Kis Háros-sziget felső csúcsa és a mellékág mesterségesen kialakított felső befolyása |
Röviden összefoglalva, nem sok minden történt ennyi idő alatt, és mivel ezt a kevés, egészen pontosan két dolgot viszonylag hamar be lehet mutatni, az írás kapott egy második részt, ahol szóba kerül a Kis Háros-sziget jóval eseménydúsabb néhány évtizede is.
 |
| A mellékág felső részében létrejött zátony |
2025. április 17-én, Budapestnél mért viszonylag alacsony, 126 centiméteres vízállásnál (LKV+93 cm), közel hasonló volt a vízrajzi helyzet, mint 14 évvel ezelőtt, amikor 68 centiméter volt az aktuális vízállás, ami decemberben kevésbé szokatlan, mint áprilisban. Az alapállapot azonban mindkét esetben hasonló volt, a Kis-Háros-sziget mellékágában nem jelentkezett vízáramlás, a mindkét esetben ugyanott található kavicsanyagból felépülő küszöb miatt. Ezt a küszöbszintet az emelkedő vízállás idővel elboríthatja, amikor megindulhat a vízáramlás a két rész között, és a Kis Háros-sziget ténylegesen szigetté válik, mint ahogy az meg is történt néhány nappal a látogatás után.
 |
| A kiság legmagasabb pontja, mely alapvetően meghatározza a vízáramlást |
A 126 centiméteres vízálláshoz alig néhány tíz centiméter kellett volna pluszban, hogy ezt a küszöbszintet elárassza a Duna, azaz a jelenlegi relatív küszöbszint valahol 140-150 centiméteres budapesti vízállás környékén található, de a korábbi helyzettel összehasonlítva ez a küszöbszint az elmúlt 14 évben sem helyében sem magasságában nem változott jelentősen, eslősorban a kavicsanyag kötöttsége miatt.
 |
| A kishárosi küszöb szárazon, 126 centiméteres budapesti vízállásnál |
A sziget kiterjedését nem csak és kizárólag a vízállás határozza meg, hanem a növényzet által borított terület mérete is. Említésre méltó ennek a látványos változása, ugyanis a legjelentősebb változás a hódok megjelenése volt a Kis Háros-szigeten, ahol a legnagyobb fák sem számíthatnak kegyelemre a testes vízi rágcsálóktól. Lakóhelyeik könnyen felismerhetők a partfalban, és a legkisebb szégyenérzet nélkül csócsálják meg a parthoz legközelebb eső fűzfákat. Különösen látványos a sziget alsó csúcsán álló magányos facsoport pusztulása, ahol 14 évvel korábban még terebélyes fűzfák magasodtak. Célszerű lenne legalább a természetvédelmi terület legértékesebb fáit ellátni dróthálókkal, megakadályozandó a sziget területének ilyen formájú csökkenését.
 |
| Hódok erodálják a Kis Háros-sziget alsó csúcsát. |
A Kis Háros-sziget területe ugyanis már évtizedek óta 3,5 hektár körül stagnál, és egyelőre nem úgy néz ki, hogy újra olyan mérvű növekedést tapasztalnánk, mint mondjuk a sziget történetének legmozgalmasabb évtizedeiben, 1970-1990 között, amikor a területe alig két évtized alatt a hatszorosára növekedett, és ezek a folyamatok illeszkednek a Duna más szigetei esetében a hasonló időszakban bekövetkezett változásaihoz.
 |
| A két Háros-sziget 1958-ban. A kisebbik Háros-sziget alacsony füzessel az evezősök magasságában látható (Fortepan#212425/Adelhardt Márta) |
Ugyan létezik a Kis Háros-szigetről légifotó az 1940-es évekből, azonban a rossz felbontás miatt, és a viszonylag magas vízállás miatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy akkoriban mekkora is volt a sziget kiterjedése. Szó szerint jó képet ad a Kis-Háros gyermekkoráról Adelhardt Márta 1958-ban, a Duna túlsó partjáról készült fényképe, melyen a még fátlan lakihegyi partról tekintünk északnyugat felé. A kép bal oldalán világos színnel látjuk a tétényi Duna-telep árvízvédelmét biztosító falat, a jegenyefáktól jobbra pedig a Duna medréből alig kiemelkedő, fiatal füzessel borított Kis Háros-szigetet, a halászok úszó házikója felett pedig a nagyobbik Háros-sziget öreg erdős tömegét.
 |
| A Kis-Háros-sziget gyermekkorában, 1969-ben. (fentrol.hu) |
Az első használható légifelvétel 1967-ből származik a fentrol.hu oldalról, melyen egy kisvizes időpontban készült, egy aprócska szigetet látunk egy hatalmas kiterjedésű parti zátonyos rész szélén. 1969-ben egy hasonló méretű szigetecskét látunk, melynek kiterjedése a zátonyos részek nélkül körülbelül 4700 négyzetméter lehetett, kevesebb mint fél hektár, és a rajta növő fákat is gyorsan össze lehetne számolni. Azonban szembeötlő, hogy közepvíznél a Kis-Háros környezete inkább egy szigetvilágra emlékeztet, keleti csúcsa felett egy aprócska, alig 150 négyzetméteres kis sziget látható, tőlük keletre pedig a zátonyok magasabb része is víz fölé kerül, ezeket a lágyszárú növényzet már ekkoriban elkezdte meghódítani, mintegy előrejelezve a sziget növekedési irányait.
 |
| A Kis Háros-sziget felnőtté válása 1969-2005 (fentrol.hu) |
1979-re eljön a változások kora, és alaposan megváltozik a sziget formája, egy valamivel hosszabb, és jóval szélesebb szigetet mutatnak a légifotók. Területe alig 10 év alatt ötszörösére nő, és meghaladja a 2,5 hektárt. A bővülés a mellékág rovására történik elsősorban, ahol az újonnan szigethez forrt területeket fiatal erdősáv jelöli ki. Szinte már a mai helyzetben találjuk a sziget felső csúcsát, miközben az alsó csúcsnál kialakuló zátony-nyúlvány ismét csak a sziget jövőbeli növekedési irányát jelzi. A növekedés ugyanis nem állt meg, három évvel később, 1982-ben még ugyanekkora a sziget, de újabb egy évtized múlva, amikor már épül a Deák Ferenc híd már 3,5 hektáros a területe.
 |
| A Kis Háros-sziget három fő fejlődési periódusa (sötétzöld 1969, középzöld 1979, világoszöld 2005, feketével az 1970-es évek partvonala) |
A kiemelt évszámok miatt úgy tűnhet, hogy a Kis Háros-sziget két nagyobb ugrással érte el a mai 3,8 hektáros nagyságát, azonban az 1979/1982-es állapot egy közbülső helyzet egy nagyjából másfél évtizedes folyamatban, amikor a megváltozott főági áramlási viszonyok, az ipari méterű kavicsbányászat és a hajózóút biztosítása céljából végzett mederkotrások miatt süllyedő vízszint lehetővé tette a növényzet északi, keleti és nyugati irányú térhódítását a szigetmagból kiindulva. Mindeközben ez a folyamat a parti zátony területén is végbe ment, a Deák Ferenc híd tétényi hídfője is egy ilyen szárazra került területen épült fel a két Háros-sziget között. Itt az eredeti partvonal két ütemben változott, a XX. század elején még egyenesen futott a tétényi Duna-teleptől a Háros-sziget partja mentén. Amikor a Háros-sziget mellékágát lezárták, az alsó csúcsánál egy háromszög formájú ártéri erdő nőtt fel a Duna medrében a part mentén, 1979 után ez a terület tovább bővült a medermélyülés következményeképpen, és kinyúlt egészen a Kis Háros-sziget főági partjáig. Ez a folyamat alaposan leszűkítette bal parti ágat, melyt végül egy a felső szigetcsúccsal együtt egy kőszórás stabilizált valamikor a hídépítés idején, alig 25 méteresre szűkítve a felső betorkollást. Ez a beavatkozás az elmúlt évtizedekben már nem okozott jelentős sziget-növekedést, jelenleg az erővel borított szigetmag területe 3,8 hektár, a sziget legnagyobb hossza 445 méter, legnagyobb szélessége 125 méter. A sziget fejlődését számszerűen az alábbi táblázat foglalja össze (légifotó évszáma, sziget területe, hossza, szélessége, illetve a mellékág legnagyobb szélessége)
1967. 4700 m² 165 m 40 m 120 m
1969. 4700 m² 160 m 38 m 125 m
1979. 25500 m² 305 m 110 m 70 m
1982. 23500 m² 300 m 100 m 70 m
1992. 35700 m² 430 m 120 m 20-65 m
2000. 35700 m² 430 m 127 m 47-70 m
2005. 38000 m² 435 m 125 m 25-65 m
2025. 38400 m² 445 m 125 m 25-70 m
 |
| A 2005-ös partvonalak az 1967-es viszonyokra vetítve. |
Ha a jelenlegi trendekből kellene következtetést levonni a jövőbeli geomorfológiai folyamatokra, akkor nagyon valószínű, hogy a Kis Háros-sziget századik születésnapján túl is megmarad szigetnek, amely kisvíznél ugyan száraz lábbal megközelíthető, de semmi nem utal arra, hogy ez a természetvédelmi terület tovább növekedne a Duna-meder rovására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése