Egy idős úr a Dunán - Idén 80 éves a Luppa-sziget

Nehéz a Luppa-szigetről újat mondani. Régóta lakott sziget, talán a legelső felparcellázott üdülősziget Magyarországon. Közigazgatásig Budakalászhoz tartozik, de tőle szinte minden értelemben független. Árnyas platánsora, lábakon álló bauhaus-stílusú nyaralói egyedülálló hangulatot sugároznak. Ugyan az árvizek elborítják, de az itt lakók megtanultak ezzel együtt élni. A luppa-szigetiek idén kerek évfordulót ünnepelhetnek, 80 éve, 1932-ben indult meg a parcellázás.

  
Tulajdonképpen először csak ezt az 1963-as képeslapot szerettem volna feltölteni ebből az alkalomból, de végül egy vasárnapi kirándulás is kerekedett belőle. A megérdemelt hideg sör előtt azonban következett a munka: beleásni magunkat a Luppa-sziget múltjába és földrajzi sajátosságaiba.

Egy pé, vagy két pé?

Mert nem egyértelmű! A kérdésre a helyiek sem tudnának egybehangzó választ adni. Közösségi honlapjuk a lupasziget.hu egy pével írja. A komphoz eligazító tábla ugyancsak egy pé. A kompon kitett két plakát már két pét használ. Van, ahol egybeírják, van ahol külön. Ez utóbbi olyan elnevezésbeli különbözőség lehet, mint a Margit-sziget - Margitsziget, vagy a Gellért-hegy - Gellérthegy. De nézzük, honnan ered ez az érdekes szigetnév!

A Luppa-sziget egy XIX. századi festményen

A sziget elnevezése koronként változott, legelső fennmaradt neve 1826-ból Mizsdján-, 1850-körül Mrzselan-sziget. Budakalász és Pomáz szerb lakossága által adományozott nevek ezek. A Mizsgyán feltehetőleg hasonlít a magyar mezsgye szóra, szlávul folyó, vagy hegyközt jelent, míg a Mrzselanban a mocsár(os) jelentés köszön vissza. Elképzelhető, hogy szerb személynevekből ered. Később fennmaradt a Mészáros-sziget elnevezés is, az itt legeltetett marhák nyomán. Feltehetően a török kor előtti név volt a Petkó-sziget, amely a szigeten nyaralótulajdonos Litván György feleségének a kutatásaiból ismert. A sziget utolsó természetes állapotáról Tersánszky Józsi Jenő írt hangulatos novellát. Annyi biztos, hogy 1932-ben a parcellázás már a "Lupa-szigeten" indult meg a HELVETIA Építő és Ingatlan RT. jóvoltából. Víz, csatorna és villany közművel! Ha hihetünk a cég reklámjának; a vásárlók többnyire vezérigazgatók, orvosok, mérnökök, katonatisztek és gyártulajdonosok voltak. A telekkönyvek szerint nemesi birtokként írták az ingatlanokat az új tulajdonos nevére.

Ki volt a Luppa-sziget névadója?

Luppa Péter Pomázon látta meg a napvilágot 1838-ban. Műegyetemet végzett Pest-Budán és Bécsben. Ez idő tájt öt iskolatársával együtt Bécsből egészen a Fekete-tengerig hajózott. Az útirajzait Kőhegyi álnéven, 1858-ban a Napkelet közölte részletekben Úti kalandok címmel. 1861-től Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli főmérnöke, 1863-tól pomázi birtokán gazdálkodik. 1875-ben szabadelvű programmal a szentendrei kerületből kerül az országgyűlés képviselőházába. Délszláv származású (szerb vagy dalmát) képviselőként sokat tett a görögkeleti egyházáért. Franciaországban tanulmányozta a filoxéra pusztításait, a kormány rendelkezésére bocsátott tapasztalataiért megkapta a Ferenc József Rend középkeresztjét. 1904-ben Pomázon hunyt el. Pomázon a Kossuth utcai helytörténeti gyűjteményben kisebb emléksarok van neki szentelve. Életéről és utazásáról Bikár Fedóra adott ki egy könyvet (Luppa Péter és úti kalandjai, 2010. Szerb Fővárosi Önkormányzat), sajnos a könyv nyomdahiba miatt olvashatatlan, csak minden második oldalon tartalmaz szöveget.

A Luppa-sziget kisvíz idején, nyugatra tájolva

A Szentendrei-Dunán végzett szabályozási munkálatok a Luppa-szigeten is otthagyták a nyomukat. A keleti oldalon - összevetve a képeslap, alaprajz, valamint a legújabb űrfelvételeket - megfigyelhető egy feliszapolódott terület. Ez az "új" rész mintegy méterrel alacsonyabban van a sziget fő tömegénél, itt csak az utóbbi időkben épültek nyaralók, többnyire dús füvű rétet találni itt.

A Luppa-sziget "hízása" folyamatos jelenség. A parcellázáskor 6,5 hektáros (18 073 négyszögöl) sziget területe napjainkban már meghaladja a 10 hektárt. A sziget északi csúcsán újabban kisvízkor egy kavicszátony bukkan a felszínre, közvetlenül a kőszórással megerősített part előtt. Mintha ezzel a "toldalékkal" szeretné megőrizni a természet a Luppa-sziget szép, szabályos orsó alakját. A keleti mellékágban küzd az árral évről-évre az Egyfás-sziget, melyet a régi petőfis 10 forintosról ismerhetünk.

Szinte ugyanaz a látvány fogadta a festőt a XIX. században, mint a Megyeri-híd felől érkezőket manapság. Kicsit talán túl közel is van ez a nagyforgalmú híd ehhez az eldugott paradicsomhoz.

Verőfényes napsütésben, igazi vízivilág fogadott bennünket a szigettel szemközti kompkikötőnél. Pihenő kerékpárok, kikötött kajakok, kenuk és kielboat-ok fogadtak minket a napon, mialatt gazdáik az árnyékban hűsöltek. A kompraszállás előtt tudtuk meg, hogy kétnapos népünnepély van a parton, evezősversennyel, lecsófőzéssel és élő zenével.

A szigetre igyekvők között találkoztunk kíváncsi kerékpárosokkal, nyaralókkal és egy idős házaspárral, akik 10 éve vártak erre a pillanatra, hogy meglátogathassák a Luppa-szigetet. Hát igen, honfitársaink közül sokan járnak előbb Krétán, Kubában vagy Rodoszon, mint a "Lupaszigeten"... A kompon az odaútért nem kell fizetni, szóval akinek kedve van úszni visszafelé, az megspórolhat 350 forintot. A komp menetrend szerint közlekedik, egész órakor indul a szigetről, és minden óra tíz perckor a budakalászi partról.

A szigeten egykor kápolna, sőt cukrászda is állt. Ezek állítólag egy árvíz következtében pusztultak el. Áll még az ún. Diós-féle kocsma és vendéglő, amely egyben bolt is. Ez tulajdonképpen a sziget "szíve", mindenképpen érdemes felkeresni! Hideg sör, meleg ételek várják a helyieket és az egyszerű bámészkodókat. Könnyű megtalálni, a révtől jobbra, a sziget fő látványosságának számító dupla platánsort kell követni. Mellette áll az egykor szebb napokat látott víztorony maradványa, amely felújítva egy nagyszerű kilátóhely lehetne.

A bauhaus-stílus szerelmeseinek bizonyára nem kell bemutatni a sziget épített örökségét. Az egyszerre parcellázott sziget építészetileg egységesnek tűnik. A két szintes épületek alsó szintjét könnyen kiüríthető raktárhelységek foglalják el, néhány helyen ezek már zárt terűek, míg máshol csupán a ház "lábai" állnak, falak nélkül. Ez a praktikusság az évenként ismétlődő árvizek miatt alakult ki, amikor a sziget utcáin csak csónakkal lehet közlekedni. A szigetnek saját gondnoka van, így nem csak a kertek rendezettek, hanem a közterületek is példásan karban vannak tartva. Mintha egy darabka úri világ maradt volna itt a két világháború közötti Magyarországról.
 

Érdemes körülnézni a sziget közösségi oldalán: www.lupasziget.hu (igen, egy pével), valamint elolvasni, milyen híres emberek nyaraltak a Luppa-szigeten: dokumentum.