Senki-sziget Természetvédelmi Terület, Ráckeve

Már nehéz lenne eldönteni, hogy Jókai egy létező Senki-szigetről nevezte el a magáét, avagy a számtalan dunai Senki-sziget elnevezés az ő nyomán terjedt el. Tény azonban, hogy a Szigetköztől Gemencig a helyiek előszeretettel neveztek el így apró zátony-szigeteket. Gyakran ezek nem mennek át a köztudatba, térképeken sem jelennek meg. Ráckevén azonban hivatalosan is létezik egy Senki-sziget, melyet nemrég nyilvánítottak természetvédelmi területté. Nem véletlenül, hiszen sok mindenben különbözik a Ráckevei-Duna többi szigetétől.

Egy laikus első ránézésre is fel tud sorolni legalább három alapvető jellemzőt, ami a főágtól megkülönbözteti a Ráckevei (Soroksári)-Dunát. A Kvassay ill. a tassi zsilip megépülte óta hatalmas változások történtek ezen a Duna-szakaszon. Szinte teljesen megszűnt a vízszint ingadozása és drasztikusan csökkent a vízhozam, ezek következtében lassult és eutrofizálódott a Duna vize. Az árvizek és kisvizek itt nem jelentkeznek, így a "feszített víztükör" mellé közvetlenül épülhettek fel a víkendházak, horgásztanyák. Nem túlzás azt állítani, hogy a Balatonhoz hasonló itt is a körbeépítettség mértéke. Valamely oknál fogva azonban a Senki-szigete megúszta a parcellázást. Pedig errefelé nálánál kisebb szigetek is beépültek már.

 

Úgy tűnik szerencsére ezen a szigeten már sosem épülnek majd nyaralók. Házak helyett összefüggő ártéri erdő borítja. Ez volt az ok, amiért 2008-ban a Ráckevei Önkormányzat határozata nyomán Természetvédelmi Terület szintű védelmet kapott.

Összterülete 6622 négyzetméter, hosszúsága 330, legnagyobb szélessége mindössze 40 méter. A sűrű aljnövényzet ellenére bárhol is járunk mindkét oldalon látni a Dunát.

Senki-szigeti látogatásunk apropója meglehetősen prózai volt: egy geoláda. Az Angyali-szigetről indulva kenuztunk le ide, a ráckevei Árpád híd alatt. A parton meglehetősen nehéz jó kikötőhelyet találni, a legtöbb helyen a növényzet egészen a vízpartig ér. Ahol a szigetcsúcsok homokpadjait sejtettük, ott most friss kőszórást találtunk. 2010-ben kerültek ide ezek a kövek, feltehetően az elmosódás elleni védekezés miatt.

A szigeten természetközeli erdő fogadott bennünket kisebb tisztásokkal. A kis terület ellenére megtalálható itt a bokorfüzes, a fűz-nyár, és a tölgy-kőris-szil ligeterdő jellemző fafajai. Fűzfák főleg a szigetcsúcson, nyárfák a parton, a szilfák pedig a keskeny sziget legmagasabb pontjain nőnek. A cserjeszintet galagonyabokrok képviselték, melyeken már piroslott a termés. A lassú vízfolyás és a nedves talaj kedvez a nádasoknak is. Ezek nem csupán a partot szegélyezik, benyomulnak a sziget belsejébe is. Mivel a sziget mindössze 1-1,5 méterrel emelkedik a vízszint fölé ezen nem kell csodálkozni.

A szigeten főként kétéltűek és hüllők élnek, gyepi béka, vízisikló és fürge gyík, ám mivel árvizek egyáltalán nem fenyegetik, előfordulhat, hogy kisebb emlősök is megtelepedtek rajta. Ehhez mindössze a keskeny Duna-ágat kell leküzdeniük, mely a Kiskunságtól választja el a szigetet.

A ráckevei Senki-szigetén az egyetlen épület egy illemhely, mintha egy régi kempingből, vagy úttörőtáborból maradt volna itt. Jó, ha tudnak róla az erre járó vízitúrázók. Hogy miért nem épültek ide is víkendházak? Talán azért, mert az összes felparcellázott sziget errefelé már létezett jóval korábban is, amikor ez az ág a Duna vizének egyharmadát vezette le. A Senki-sziget azonban még 1850 környékén is csupán pöttyözött homokzátonyként jelölték a térképeken.

Mivel a Senki-sziget nagyon sok tulajdonságában különbözik a többi dunai szigettől, kitűnő kutatási területe lehetne a természetföldrajznak. A vízszint ingadozás hiánya miatt nem mosódik el az avar, nem érkezik évente többször hordalék, ezért  a talajfejlődésben körülbelül 90 éve eltérő irányt vett az öntéstalajainak fejlődése. Geomorfológiai szempontból érdekes lehet az állandó partvonal kérdése, a kisvízkor előbukkanó zátonyok vándorlásának hiánya valamint a mederfejlődés, feltöltődés eltérő sebessége és mértéke.

A Senki-sziget az egyik legutolsó természetközeli állapotban megmaradt szigete a Ráckevei-Dunának. Érdemes rövid időre megpihenni rajta ha partjai előtt evezünk. Nagyon szép kilátás nyílik róla Ráckeve városára.