Jochenstein, az egyedülálló

Szándékosan maradt ki ez a kép az előző bejegyzésből. Jochenstein ugyanis szerelem első látásra. Ez a dunai sziklaszirt a maga egyszerűségében megtestesíti mindazt amiről a Dunai Szigetek blog szól. 

A legszebb dunai sziget (Horst Reisinger)

Németország és Ausztria határán, a 2202. folyamkilométernél már 275 millió éve magasodik a habok fölé ez a magányos hidrotermás kvarctelér. Bár akkoriban még sem az országok, sem pedig a Duna nem létezett, és valószínűleg a szikla is a föld mélyén várakozott arra, hogy a külső erők lehordják a környező kevésbé ellenálló kőzeteket. 

Nepomuki Szent János küzdelme az árvízzel (Hans Gell) 

Ez a 98%-ban kovasavat tartalmazó kemény kőzet egy 150 kilométer hosszú vonulat része amely párhuzamosan fut a cseh határral. Többnyire eltemetett helyzetben van, de egyes kiemelkedő részei a felső-pfalzi Nabburgtól a Bajor-erdőn és Passau városán keresztül az osztrák Mühlviertelen át Linzig nyomozhatók. A perm időszakban egy törésvonal mentén feláramló forróvizes oldatokból kiváló kovasav itatta át a környező kőzeteket és színezte azokat vassal vöröses-sárgára. Ilyen kőzeten épült fel Weißenstein (bei Regen) vára, ahol a vonulat 750 méteren eléri legnagyobb magasságát. Régebben útépítéshez bányászták ezt a kifejezetten kemény kőzetet. Viechtach-tól nyugatra, 30 méter vastagságú rétegben tanulmányozható legjobban ez a formáció, melyet beválasztottak Németország 100 legkiemelkedőbb geológiai látványossága közé. 

Nepomuki Szent János, a vízenjárók védőszentje (forrás)

A helyiek nyelvén Pfahl-nak nevezett kvarctelér legszebb előfordulása a Duna kellős közepén található az Untergriesbach településhez tartozó Jochenstein mellett. Egyetlen ehhez fogható jelenségről tudok a Duna egész hosszáról, ez pedig nem más, mint a Babakáj-szikla az Al-Dunán. Ha volt is több ilyen sziklazátony, valószínűleg részben a víz alatt vannak, vagy már régen felrobbantották őket a hajózhatóság érdekében. 

A legszebb dunai sziget? (wikipédia)

A Jochenstein talán azért is élte túl a folyószabályozást, mert igencsak kötődtek hozzá a dunai hajósok. A legenda szerint ezen a sziklán élt Isa, a vízitündér, a híres Loreley leánytestvére. A német mitológiában nixaként ismert tündéreknek csillogó ruhájuk volt, fejüket virágokkal tűzdelt nádkoszorú övezte. Holdfényes éjszakákon énekeltek a hajósoknak és a halaknak és csak ők láthatták Isát. Sűrű ködben világítótoronyként jelzett sziklazátonyáról a hajósnépeknek, de akiket énekével el tudott csábítani azokat örökre bezárta a folyó felett magasodó várába (Alt és Neujochenstein vára). A jochensteini (német) parton 2002 óta egy szobor állít Isának emléket.

Maga a szirt elnevezése állítólag a pogány korig nyúlik vissza, amikor itt téli és nyári napfordulókon italáldozatot mutattak be a germán törzsek az isteneiknek. Később ez a szokás részben fennmaradt a katolikus egyházban, Johanniswein néven. Szent János apostol ünnepén, december 27-én a mise után megszentelt bort kaptak a hívek. Ebből a névből ered állítólag a Jochenstein név, melyet a XVIII. század közepétől tovább hangsúlyozott Nepomuki Szent János szobra és kis kápolnája.

A jochensteini vízerőmű (forrás)

Ha kissé távolabbról szemléljük a sziklát meglepve tapasztalhatjuk, hogy bizony egy vízerőmű emelkedik a közvetlen szomszédságában. Már az is kisebbfajta csoda volt, hogy a folyószabályozások megkímélték ezt a veszélyes szirtet a folyó közepén, de úgy tűnik az erőmű tervezői is tekintettel voltak erre a varázslatos helyre. Nepomuki Szent János, mint a vízenjáró népek védőszentje tartja szemmel a német oldalon található, 1956 óta üzemelő zsilipkamra forgalmát. Az osztrák-német határ az turbinák  felett átívelő út kellős közepén található. Németország tulajdonképpen itt búcsúzik a Dunától. Jochenstein falva az utolsó német település a Duna mentén, a keleti határán csobogó Dandlbach mögött már Felső-Ausztria kezdődik. 

Jochenstein hidrológiai szempontból is különleges hely. Ausztriában ez egy tervezési terület-választó pont, ahol a Duna vízgyűjtője két részre oszlik aszerint, hogy a folyók Jochenstein felett, avagy alatt ömlenek a Dunába. A két terület között gyakorlatilag annyi a különbség, hogy a Jochenstein feletti dunai mellékfolyók (pl. Inn, Isar, Salzach) közösek Németországgal, az alattiak pedig kivétel nélkül Ausztriában erednek. Természetesen a Morva, a Dráva, a Mura és a Lajta-Rába-Rábca is Duna mellékfolyók, de ezek az ország határain kívül ömlenek a Dunába.

Balra Ausztria, jobbra Németország (forrás)

Több millió éve koptatják Jochentstein szikláját az árvizek, jégzajlások, aprítják a külső erők, de még mindig ott magasodik a folyó kellős közepén. És semmiben sem hasonlatos a Duna többi szigetéhez.