Mindössze a térképtárba nemrég felvett Hungaricana.hu-s térképekhez szerettem volna egy ajánlót írni egy még ismeretlen dunás sorozat apropóján. Azonban mint később kiderült valami egészen érdekes dolgot sikerült előbányászni. De erről majd szépen sorjában!
A Plan des Donau Stromes von Wien bis Orshova in 14 Sectionen (zusammengesetzt aus verschiedenen und mehreren Wasserreisen vom Officiers-Corps des Pontoniers-Bataillons) eredetileg a Hadtörténeti Múzeum térképtárából származik, ahol az Ausztria-Magyarország (B IX) katalóguson belül a természetföldrajzi térképek (B IX b) közé van sorolva. Kiadási ideje bizonytalan [18??], ennek meghatározására e bejegyzésben próbálunk fényt deríteni. Méretaránya 1:72000 és 14 szelvényből áll. Az alábbi felirat a Bécs és környékét bemutató kezdő térképen található.
Már a nyitóoldalon gyanakodni kezdünk, ugyanis a címlapon 14 beígért térképlap helyett a link [18 kép]-et jelez. Ennek csak örülni lehet, de vajon mit takar ez a négy extra szelvény? Nézzük őket szépen sorjában!
1. Klosterneuburg-Wildungsmauer. Bécs kettős sáncai között már épülnek az új külvárosok. A belváros falait csak 1858-ban bontották el, tehát ez a tény a térkép korát a XIX. század első felére, vagy annál korábbra szűkíti. A szabályozatlan Duna szigetein terjeszkedik a város, bár ez a táj még mindig jobban emlékeztet a Gemencre, mint Bécs mai Dunai látképére. Érdekesség az a hajózó csatorna, amely a belváros keleti falának tövében indul a Dunából, majd Simmering falu mellett hagyja el a szelvényt déli irányban. A Die neue Schiffahrts Canal-t 1803-ban helyezték üzembe. Főként áruszállításra használták Bécs és Bécsújhely között egészen az I. világháborúig. Tehát a térkép nem lehet 1803-nál korábbi.
2. Petronell - Győr. Régen közvetlenül pozsonyi repülőhíd alatt szakad ki az Érsekújvári-Duna a főágból, de még Gutor és Dunahidas (a hídnál) között is volt egy ág, melyből már nem is tudni merről merre folyt a Duna. Ugyancsak Pozsony alatt nem sokkal szakad ki a Mosoni-Duna a főágból és Dunacsúnnál (Sandorf) kezd el önálló mellékág alakot felvenni. Zátonyok, szigetek tarkítják azt a hatalmas Z kanyart, melynek már nyoma sincs, hála a folyószabályozásnak és a bősi építkezésnek, mely teljesen felülírta a Duna képét - éppen úgy mint feljebb Bécsnél. Elnézve a térképen a Szigetköz és a Csallóköz nyugati csúcsát olyan érzésünk támadhat, mintha ennél bizonyára jóval több zátony és sziget volt akkoriban errefelé, de a térképész türelme is véges...
3. Visach (Vének?) - (Nyerges)Újfalu. Éles váltás következik a következő térképlapon, szinte teljesen elmarad az ártéri erdő a folyó mellől - néhány szigetet leszámítva. Ennek oka ugyancsak szerepel a térképen, hiszen a települések meglehetősen szorosan simulnak a folyóhoz. A folyó tehát nem lehetett sokkal szélesebb 200 éve sem, mint manapság. Itt még önállóan szerepel az azóta összevont Almásneszmély, és megvan a valamely oknál fogva lehagyott Lábatlanba olvasztott Piszke.
4. a. Tát - Pest. A kifejezetten mozgalmas és szép negyedik szelvényen látható a teljes Duna-kanyar, valamint a fővárosig húzódó Szentendrei-sziget. Esztergom neve valamely okból lemaradt, de Párkány egykori váráról valahogy sikerül azonosítani. A Dunakanyar ábrázolása ekkoriban még gondot okozott a térképészeknek, például a (hiányzó) Zebegénynél dél felé forduló folyás itt még délnyugati, majd ahelyett, hogy visszafordulna északkelet felé keleti irányban halad tovább.
4. b. Tát - Pest. A Szentendrei-sziget szerencsére egy szelvényen szerepel, rajta könnyen beazonosítható valamennyi sziget. A Pilis-hegységben erdők helyett szőlőket látunk szinte mindenhol. Itt is találunk érdekességeket, például a Tahitótfalu helyét elfoglaló Szent Péter települést, amely már a török korban elnéptelenedett, de valamely okból a térképeken még sokáig szerepel. Monostor a Duna rossz partjára került, éppen oda ahol Pócsmegyert hiányolhatnánk. Budakalász itt még valamiért Duna-parti település annak ellenére, hogy nem találni adatot költözésről, mint például Csepel esetében történt.
5. Óbuda - Ercsi. Budapest esetében a datálást a Neugebaude, azaz az Újépület segíti, mely igen sokáig épült és csak a Napóleoni-háborúk vége felé készült el teljesen 1810 körül. Biztos, hogy 1839 előtt járunk, hiszen a Lánchíd helyén még a hajóhíd áll, építkezésnek nyoma sincs. Csepel pontos helyzete is sokat segítene, de itt nehéz eldönteni, hogy ez még az 1838 előtti szabálytalan parti település lenne, vagy a sziget belsejébe átköltöztetett szabályos utcahálózatú falu. Keletre tőle ott látjuk teljes nagyságában a Ráckevei-Dunát.
Az első öt térkép után a hatodik már teljesen más képet mutat.
A településeket már csak ponttal jelzik, felbukkannak rajta régi római romok és egyéb maradványok, és bár az erdő ábrázolása hasonló, a vízrajzé eltér. Változik a domborzatábrázolás is, a feliratok stílusa. Egyértelmű, hogy ez egy teljesen más térképsorozat. Szerencsére nem nehéz kitalálni, hogy melyik.
Marsigli és Müller híres Duna térképei elevenednek meg szemünk előtt, melyek a török kiűzése utáni időket ábrázolják. Ennek kiadási dátuma 1726, de a XVIII. század első éveit ábrázolják, azaz kb. 100 évvel járunk az első 5 szelvény előtt. Hogy hogyan keveredhettek ezek össze nem tudni, de jó lenne kideríteni. Egyrészt azért, mert jó lenne, ha megtalálnánk az első öt térkép folytatását, másodsorban azért, mert az 6-18 térképlapok nem eredeti Marsiglik, hanem annak színezett változatai, esetleg másolata.
6. Adony - Földvár. Marsigli Bécstől a Jantra folyó torkolatáig rajzolta meg a Duna térképét, azonban a Vaskaputól keletre fekvő részek már igencsak elnagyoltak. Ennek oka az volt, hogy az akkoriban török fennhatóság alatt álló Dunán nem nézték túl jó szemmel a hatóságok, ha egy császári tiszt feljegyzéseket és térképeket készít.
A magyar szakasz azonban Orsováig meglehetősen részletgazdag, települések, eltűnt folyómedrek, erdők, szigetek és római romok tűnnek fel. Egyszóval minden, ami a blog profiljába amúgy is beletartozik.
7. Kalocsa - Tolna. A Dunaföldvár-Baja szakasz talán a legrosszabbul sikerült része Marsigli térképének. Tévesen Kalocsát Dunaföldvárral szemben helyezi el, Foktővel egyetemben, ahol a képen látható Vajas-ér kiszakadt a Dunából. Itt azonban Pakssal szemben látjuk ugyanezt a vízfolyást. Paczina település talán Dunapataj lehetett, ami Kalocsától északra, nem pedig délre található. A pontatlanságnak némiképpen ellentmond, hogy a Vajas-ér három fokja névvel is szerepel a térképen. Elképzelhető, hogy a személyes bejárás helyett Marsigli itt a szájhagyomány alapján rajzolta térképét?
8. Tolna - Mohács. A XVIII. század növekvő dunai árvizei alaposan átrendezték baja környékének településhálózatát. Itt még az azt megelőző állapotokat látjuk, helyén van Kákony és Pandúr település is, melynek nevét egy sziget őrizte meg. Számomra beazonosíthatatlan Ulgin és Bresava pontja is.
9. Mohács - Darázs. E szelvény a Mohácsi-szigetnek állít emléket, egy olyan korból, amikor a Dunának a Baracskai-ága volt a szélesebb. Ma ennek már nyoma sincs, mint ahogy a Mohácsi-szigetet sem lehet többé szigetnek nevezni. Rajta pedig ott áll Kiczin Moacs település, ami azért érdekes, mert ez a későbbi térképeken már nem szerepel, sőt az északi csúcsán jelölik Báta települést, amely most a dunántúli oldalon található, (erről a részről most lemaradt). Az eredeti Marsigli térképekkel nem egyező módon a színezetten Bezdán település szerepel, míg a színezetlen, eredeti verzión Sterbze név olvasható a stilizált városrajz mellett.
10. Apatin - Ilok. Eszéknél már nincsen meg a törökök híres hídja, melyet Zrínyi Miklós téli hadjárata alkalmával felgyújtott, de a baranyaszögi ártéri dzsungelen nyílegyenesen átvágó nyomvonala még megvan. A Drávatorok feletti Duna kanyarulatai a felismerhetetlenségig megváltoztak ezen a szakaszon. Némi támpontot nyújthat Apatin, a Bácska egykor legnagyobb német települése.
11. Ilok - Belegis. Annak ellenére, hogy Újvidék városát 1694-ben Péterváradon szolgáló katonák újjáalapították a térképen még csak egy kicsiny hídfőállást látni a helyén. Kabol település ellenben már létezik és Pétervárad erődje is teljes fényében pompázik. Érdekes, hogy egy szemközti, mára már eltűnt szigeten is látni egy erődítményt. Ha meg is van a nyoma, ma már a vajdasági oldalon kellene keresni messze a töltések mögött.
12. Banovci - Kosztolác. A képen a szerbiai Morava érdekes delta-torkolata látható Szendrő várával. Szemben valószínűleg a középkori Kevevár látható, valamint egy érdekes sziget a Temes-folyó egykori ágán, mely napjainkban jóval feljebb ömlik a Dunába.
13. Kosztolác - Galambóc. Babakáj-szikla, Galambóc vára és Jeszava ókori romjai, valamint egy régi római út nyomvonala képezi az Al-Duna szorosainak kezdetét. Talán ez az a szakasz, ahol Marsigli és társai a legtöbb római emléket feltérképezték és megörökítették az utókornak. Javuk valószínűleg már a Duna fenekén pihen.
14. Grében - Vaskapu. Szörényvárnál Marsigli napokat tölthetett el, hogy Traianus hídjának maradványait, a környék összes római emlékével együtt felkeresse és feltérképezze. A képen nem Ada Kaleh sziget látható az erődjével, hanem a Banul-sziget, amely folyásirány szerint lejjebb volt nála. Ada Kaleh ekkor még erdőborította szigetként jelenik meg és egészen érdekes, hogy nem jelölnek rajta települést.
15. Vaskapu - Vidin. A Vaskaputól keletre egyre elnagyoltabbá válik a térkép, egyre kevesebb adat, felirat jelenik meg rajta egyre kevésbé pontosan. Ennek fő oka, hogy ellenséges területen nem lehetett alkalmazni a hazai térképészeti méréseket és parti megfigyeléseket. Marsigli kénytelen volt korábbi térképek és hajóról történt saját megfigyelései alapján folytatni a térképeket az utolsó négy lapon. Ennek ellenére számomra pl. újdonság volt, hogy Vidin vára agykor egy dunai szigeten épült fel.
16. Lom - Ogosta. E szelvény a legkevésbé informatív, gyakorlatilag csak a Duna partja, valamint néhány sziget található rajta.
17. Vadin (nem összetévesztendő Vidinnel) - Nicopolis. Az Olt torkolata, Nikápoly és Turnu Măgurele városa. Utóbbi éppen az Olt és a Duna torkolatában fekszik, nem úgy mint most, amikor előbbitől 7, utóbbitól 5 kilométerre távolodott el. Nikápoly városát Marsigli eredetileg egy várral együtt jelölte, a másoló már csak egy karikát volt hajlandó a helyére biggyeszteni.
18. Nicopolis - Rusze. Rusze és vele szemben Gyurgyevó. Itt, a Jantra folyó torkolatában ér véget Marsigli 300 éve megtett útja.
Vajon ki másolhatta le, színezhette ki ezeket a térképeket és mikor? És hogyan keveredhettek össze annak ellenére, hogy két időben és stílusban igencsak eltérő sorozatról van szó?
Aki bármit tud erről, kérjük írja meg nekünk!
Térképek forrása:
http://maps.hungaricana.hu/hu/view/49492
Üdvözletem!
VálaszTörlésRégi olvasója vagyok a blognak, bár távoli vizekre eveztem a Duna mellől... De még jól emlékszem, hogy a post 3. pontjában említett Dunaalmás és Neszmély kb 30 évig volt egyesítve a Kádár-korszakban, a rendszerváltás után ahogy lehetett szétváltak újra (közigazgatásilag, hisz már rég egybeépültek). Lábatlan helyett pedig valószínűleg azért Piszkét tüntette fel a térképész, mert előbbi falumagja jóval közelebb van a folyóhoz. Gyanítom, hogy az újkori Lábatlan a ref. templom körül, fenn a dombokon terült el, s nem minősült folyópartinak.
Kis kiegészítésnek szántam a fentieket. A Duna és a térképek örök szeremeseként nagyra becsülöm a blogon folyó értékteremtést, megőrzést. Csak így tovább!