A Duna partja szemetes, ez olyan evidencia, minthogy nappal világos van éjjel meg sötét. Ez a szemét néha úszik, néha megreked a parton, aztán úszik tovább a tengerbe. Ott pedig szépen lassan felhalmozódik, lebomlani ugyanis nincs ideje. Ezt a szemetet, amit mi dobálunk szanaszét a tengeri élőlények megeszik és beledöglenek. Madár vagy bálna egyre megy, egyszerűen belefulladnak a szemétbe. Ha a Duna partján járunk nem baj, ha eszünkbe jutnak ezek az élőlények és nem csak a TeSzedd napján.
Jó lenne, ha országosan legalább 365 ilyen nap lenne, amikor fogy a szemét és nem gyűlik. A TeSzedd mozgalom Európai szinten szedi a szemetet lokális szerveződések mentén. Annak, hogy ez nem egy látványos dolog nem a szervezők az okai, hanem inkább az állampolgári közöny. Szépen eltelik ez a nap, kipucoljuk Felsőgödön a Duna-partot, de aztán hétfőn a vonatról kilométer hosszúságban nézhetjük a budapesti szeméttelepet. A Duna meg a következő áradásával a többszörösét hordja vissza annak amit zsákokba tömtünk.
Felsőgödön, a Gödi-sziget csúcsánál a szemétszedést összekötötték a szervezők a kitermelt erdő romjainak eltávolításával. Ez abból állt, hogy az otthagyott gallyakat kupacokba gyűjtötték. Mivel túl sok szemét nem volt a területen ez is jó elfoglaltságnak tűnt, bár ezek szerves anyagok, amelyek helyben le tudnak bomlani, de a Duna is el tudja szállítani és apró darabokra bontani.
A területen talált szemét döntő többsége az erdő kitermelői után maradtak hátra; pillepalackok, nejlonzacskók és sörös dobozok. De meg kell említeni az erdőirtás emlékére itthagyott mécseseket is, amit a szervezők elfelejtettek magukkal vinni a levonulás után, így az erdővédők szemetét is össze kellett szedni. A parton egy kisebb árhullám után ittmaradt uszadékban is lehetett találni szemetet, de ezen a területen összesen kb. 10 zsák szemét gyűlt össze. Volt aki talált egy láda és egy zacskó lőszert, így kénytelen volt ottmaradni és bevárni, míg a rendőrség megérkezik.
A természet és az ember közben újra birtokba vette a tarvágás területét. Előbbi valamivel nagyobb sikerrel, az ember által telepített vesszők kb. 60-70%-a már most kiszáradt. A bokrok, kúszónövények közben újra kizöldültek és várhatóan a nyár végére áthatolhatatlan szedres, kökényes fogja akadályozni az átjárást.
A telepített fafajok - amennyire meg tudtam állapítani - már inkább őshonosak, mint a kitermelt nemesnyár. Fűz, nyár és talán éger fák fogják alkotni azt az erdőt, melyben majd öregkorunkban gyönyörködhetünk.
Az itt szétszórt szemetet pedig jövőre is összegyűjtjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése