 |
| A kisebbik Helemba-sziget. Esztergom, 1962. (fentrol.hu) |
A címben szereplő kérdést feltehetnénk többféleképpen; hol is van az a kisebbik Helemba-sziget; mikor keletkezett és mikor tűnt el. Azonban ki kellett választani egy kérdést a sok közül, és talán a cím foglalja össze a legjobban azt a problémakört, amelyre a választ keresve a minden mást meg tudunk válaszolni.
Hol járunk?
A Helemba-sziget őrzi a Dunakanyar bejáratát. Ugyan ott vannak a Garam-tő szigetei is, de ott még csak a Duna bal partján jelennek meg a hegyek a Kovácspataki-hegység formájában. Ahol a jobb parton is hegyek bukkannak fel, ott található a Helemba-sziget, amelyről már sokat volt szó, legyen az az ország első barackosáról az érseki nyaraló kertjében, vagy a kisvíz idején előbukkanó zátonyokról. Amiről még sosem volt szó, az egy korábbi cikk megírásakor a nyugati szigetcsúcs déli oldalán előbukkanó kis sziget volt, melynek jobb híján azt a nevet adtuk, hogy Kis Helemba-sziget.
Ha mostanában hajón közelítjük Esztergom irányából a Helemba-szigetet először is két óriási sarkantyúra leszünk figyelmesek. Ezeknek később fontos szerep jut történetünkben. A szivar alakú sziget folyásirány szerinti felső, azaz nyugati csúcsán ugyancsak megtalálható a sarkantyúk anyaga; az andezittömbök. Ez a "burkolat" óvja meg a szigetet a hullámzás és sodrás okozta elmosódástól.
Ha mostanában hajón közelítjük Esztergom irányából a Helemba-szigetet először is két óriási sarkantyúra leszünk figyelmesek. Ezeknek később fontos szerep jut történetünkben. A szivar alakú sziget folyásirány szerinti felső, azaz nyugati csúcsán ugyancsak megtalálható a sarkantyúk anyaga; az andezittömbök. Ez a "burkolat" óvja meg a szigetet a hullámzás és sodrás okozta elmosódástól.
 |
| 1941. Egyetlen Helemba-sziget |
A Kis Helemba-sziget fél évszázada
Nem lehet eleget dicsérni a Fentrol.hu honlapot, ezt most is meg kell ismételni, hiszen nekik és az ugyancsak agyondicsért mapire.eu térképgyűjteménynek köszönhető a kisebbik Helemba-sziget megtalálása (lásd kezdőkép), sőt a történetének rekonstruálása is. Történetünket két dátum foglalja keretbe: 1941, amikor ismét felmérték Magyarországot katonailag, valamit 1991, amikor megpecsételték a szigetecske sorsát. Közelítőleg fél évszázadot ölel fel a sziget története. Azért csak közelítőleg, mert 1941-ben még nem jelölték a térképen, 1991-ben pedig még megvolt légifotón. Tudtommal utoljára 2005-ben bukkant fel a Cartographia Visegrádi-hegység térképén, valószínűleg kritikátlan térkép-másolás következtében létrejött fantom-szigetként, amire már láthattunk precedenst két zátonnyal "lejjebb", Szobon. 1962-ben az árnyékok alapján már jókora fák nőttek a kisebbik Helemba-szigeten, amiből arra lehet következtetni, hogy 1941-ben is léteznie kellett már, ha máshogy nem zátony formájában.
2018 őszén, a garamtoroki expedíció idején már nyoma sem volt. Sőt, már a legfrissebb Visegrádi-hegység térképről is levették.
 |
| A kisebbik Helemba-sziget hűlt helye. Esztergomi vízállás: 4 cm, 2018. október 20. |
A rendelkezésre álló információk alapján a hajósokat, pedig a sziget nem is esett a hajózás útvonalába. Ezért elképzelhető, hogy eltűnése mindössze járulékos kár (collateral damage) volt. Ennek némiképpen ellentmond, hogy a 2018 őszi kisvíz idején sem bukkant elő, tehát nem lehetetlen, hogy egyszerűen elkotorták. Erre utalhat a vonatkozó szakirodalom, miszerint
"A mellékágban 1980–1993 évek között jelentős mennyiségű, ipari célú mederkotrás történt. A kotrás a feküig, helyenként 6–8 m mélységű volt. A nagy mélységben végrehajtott kotrással mintegy 50–80 m-re megközelítették a Helembai mellékág felső végét. További kotrás esetén fennállt annak a veszélye, hogy a mellékág és a főmeder közötti kavicsborda átszakad, és jelentős mértékben csökkenti a hajózható meder vízhozamát, illetve a főmeder hajózhatóságát. Mozgó medrű kisminta vizsgálatok alapján három sarkantyú és egy fenékstabilizáló kőterítés került beépítésre. Ezzel a balparti ágban a vízszintet megemelték." (forrás)
A három sarkantyúnak némileg ellentmond ugyanennek a szövegnek egy másik része:
"1991-ben a jobbparton két sarkantyút (közel a Helembaszigethez, az 1714 és 1713,4 fkm-ekben), valamint egy fenékküszöböt a sarkantyú vége (1713,4 fkm) és a Helemba-sziget nyugati vége között építettek. Mindkét helyen a folyómeder márgát tartalmaz. Ezek a kitüremkedések szembetűnővé váltak a túlzott ipari kavicskotrás miatt." (forrás)
 |
| Két Helemba-sziget. Esztergom 1990. (fentrol.hu) |
Esztergomnál 1991 előtt is létezett két sarkantyú, mindössze annyi történt, hogy a régiek idővel már nem tudták betölteni eredeti szerepüket, azaz nem biztosították a kellő hajózási mélységet a garamkövesdi gázlón. 1991-ben kb. 45 fokot fordítottak az irányukon, valamint meg is hosszabbították őket. Az alsó sarkantyú immár jobban megközelíti a sziget csúcsát.
 |
| Régi és új sarkantyúk, 1991. |
1989-ben a magyar kormány már felmondta a nagymarosi vízlépcső tervét, de nem tudtam kideríteni, hogy az esztergomi sarkantyúk átépítése ezzel kapcsolatos beruházás volt-e. Feltehetően nem, inkább annak következménye lehetett, hiszen a nagymarosi erőmű felduzzasztotta volna annyira a felvízi szakaszt, hogy az okafogyottá tette volna a sarkantyúk létezését.
 |
| A sziget hűlt helye, 2019. |
Hová tűnt a kisebbik Helemba-sziget?
Valószínűleg ugyanoda, ahová az a 22 millió tonna sóder, ami Nagymaros és Budapest között termeltek ki a Duna medréből 1968-1985 között; panelházakba, vagy éppen a saját házunk alapjába (kerítésbe, teraszba, stb...). De ha nem kotorják el, a sziget csúcsán 1991 után felgyorsuló sodrás mosta volna el és teregette volna szét a Helemba-szigettől délre és keletre, tovább gyarapítva a Szob felé nyújtózó óriási zátonyok tömegét.
Nem ment az sóderba. Egyszerűen a terelőgát miatti megváltozott vízmozgás elmosta. A nagy helemba orrát sziklaburok védi, a kishelembát beáldozták a hatóságok...
VálaszTörlésEz a kérdés már régóta foglalkoztatott. A 80-as évek közepén ,több nyáron is kimentünk egy-egy hetet sátrazni a kis Helembára, sok szép élménnyel gazdagított. Aztán egyik évben, már nem tudom melyik évben, mentünk és szigetnek se híre, se hamva, elúszott. Ahogy az előttem szóló írja, bemosta a víz, mert annyira mellékotortak azzal a 6-8 méter mélységgel. Csoda lett volna ha megmarad. Ezzel párhuzamosan még fájóbb, hogy a nagy helembát bérbevették, és kitették a kikötni tilos táblát, így már csak az a 8-10 ember élvezi a sziget adta élményt.
VálaszTörlésÖrülök viszont, hogy vannak akik foglalkoznak ilyen kérdésekkel, bár ugye csak morcogunk, de történni már úgy sem fog semmi. Sajnos.
Ide illene kérdés, a Szamár-hegy alatti sziget sorsa, ami ugye megint valami oknál fogva, kitudja miért, már csak fél sziget, aminek csak idő kérdése és vége lesz, a holtág teljesen eliszaposodik. Valakinek ez így jó?
Emlékeim szerint a 2000-es években még megvolt a sziget. 1989-ben kezdtem vízitúrázni, és emlékszem, mindig figyeli kellett a kőszórás-Helemba-sziget és a kis sziget hármasára. Talán nem volt már akkora, mint a közölt műholdképen és a sóderpadokra sem emlékszem a környékén, de fák álltak rajta, az uszadék is fennakadt a növényzeten. Úgy becsülöm, kb. 10 éve tűnhetett el (biztosan nem 1989 előtt).
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólásokat! Az 1991-es dátum csak azért fordul elő olyan sokszor a szövegben, mert arról van kézzelfogható adat; a 2000 körüli eltűnés mindemellett reális lehet.
VálaszTörlés1988 nyarán egy hónapot dolgoztam segédmunkásként a Magyar Nemzeti Múzeum és a tatai Kuny Domokos Múzeum közös ásatásán, mint frissen érettségizett. Munka után néhányszor felmentünk a szigetcsúcshoz naplementét nézni. Gyönyörű volt. Akkor még biztosan megvolt a Kissziget, simán át lehetett lábalni. Most már nagyon sajnálom, hogy nem fényképeztem le.
VálaszTörlés