Apadás az Égető-szigeten

Évről-évre figyelemmel kísérjük a Vác déli részén található Égető-sziget pusztulását. A 2020. november 9-i terepszemle alkalmával azonban egy érdekes hidrológiai jelenséget is meg lehetett figyelni; apadó vízállásnál a keresztgát feletti holtágban kialakult egy függőmeder, melynek tükre magasabban volt, mint a főmeder aktuális vízállása.

 

Égetőszaurusz

2020. november 9-én délután 3 óra körül Vácott 166 centiméteres vízállást mértek. Ez az érték 60 centiméterrel marad el a 2015-ben mért küszöbszinttől, azaz attól a vízállástól, amikor a keresztgáton átbukik az emelkedő vízszint. Ennek ellenére a déli visszatorkollásnál egy pataknyi szélességű és mélységű mederben áramlott a víz. Mi történhetett? Átvágták a gátat? Sajnos erről szó sincs. 

Az Égető-sziget déli csúcsán eldőlt fa. Úgy tűnik később feltalálta magát. 

Sajnos ritka alkalom, de áramlik a mederben a víz. 

Ilyen lehetett régen. A legnagyobb egybefüggő vízfelület a holtág déli részén. 

Töltődik a meder, nincs elegendő sodrás, ami kisöpörhetné az avart.

Se a szemetet...

A vízbe dőlő fák ágai visszatartják az uszadékot, tovább töltve a holtágat.

Az egyre sekélyebbé váló zátonyokat birtokba veszik a bokorfüzesek.

A kerékpárútról lekanyarodva bukkanhatunk rá az Égető-sziget meglehetősen jó állapotban lévő keresztgátjára. Ennek a jó állapotnak köszönhető, hogy kialakult a holtág és egyre inkább töltődik fel. Ha a Duna vízszintje 227 centiméter fölé emelkedik, a víz átbukik rajta, ha pedig ez alá száll, megszűnik a vízáramlás a holtágban. Ilyenkor a keresztgát alatti meder lassan leürül, a vizet mintegy kiszívja a főág. Az északi, rövidke mederszakasz leszívódását azonban megakadályozza a keresztgát. 

A keresztgát északi része a függőmederrel

Így fordulahat elő, hogy apadó vízállásnál a keresztgát két oldalán eltérő magasságú a víztükör. Ezt a jelenséget sikerült megfigyelni november 9-én, amikor az északi részen körülbelül 15-20, a déli részen körülbelül 60 centiméterrel volt alacsonyabb a vízszint a keresztgát koronaszintjének legalacsonyabb pontjánál. Tehát a két meder között szemre 40-45 centiméteres különbség volt. Természetesen a két meder vízállása közötti különbség függ az apadás gyorsaságától. 

További apadás esetén a déli holtág medre is elveszíti a kapcsoaltát a főággal. Ezek a lefűződött víztömegek azonban a felszína alatt továbbra is kapcsolatban maradnak a Dunával, így ha az rekord közeli alacsony vízállást ér el, a holtágak vize is elszivárog a kavicságyon keresztül. 

A lefűződött holtág függőmedre a gáttól északra. 

De mi történik ellenkező esetben, ha árad a Duna? Akkor bizony meg kell várni a 227 centiméteres vízállást, hogy a víz átfolyhasson a keresztgáton. Aki ilyenkor látogatna ki az Égető-szigethez, ugyanúgy meglepődne, mint mi 2018 nyarán. A Duna ugyanis ilyen esetben délről észak felé bukik át a gáton. Ez pedig rossz hír, hiszen a kisebb árvizek idején esély sincs arra, hogy a visszaáramlás miatt a szemét vagy a szervesanyag eltávozzon a holtágból.