Megjelenés lehetőleg zöld ingben! - kirándulások a Kerekzátonyra

A két világháború közti időszak korábban nem tapasztalt pezsgést hozott a vízitúrázás számára. Gombamód szaporodtak a csónakházak a Duna mentén, a folyó megtelt evezősökkel, strandolókkal. Megjelent a legtöbbet hivatkozott vízisport-térkép sorozat, az "Angyalos". Divat lett nyaranta aranybarnára sülni a napon, és a folyóparti csárdák aranykorukat élték. Tömött hajójáratok közlekedtek a folyami kikötők között. Ez a helyi idegenforgalmi fellendülés különösen éreztette hatását a Soroksári-Dunán, ahol a folyó esésviszonyai kedevezőbbek voltak az evezősök számára. A Ráckeve mellett található Kerekzátony-sziget ebben az időszakban hajóállomásának köszönhetően látogatók ezreit fogadta évenként, akiket Budapestről menetrendszerinti járat szállított. 

A legkülönfélébb régi lapokat böngészve számos ilyen útról szóló újsághirdetést találhatunk. Munkásszakszervezetek, iskolák mellett pártok szimpatizánsai számára is szerveztek hasonló, egy napos kirándulásokat, jellemzően budapesti indulással. Utóbbira példa egy hungarista újságcikkben megjelent hirdetés, ahol a természetjáró "testvérek" számára az egyenruha viselését is megszabták. A hirdetések mellett fennmaradt néhány rövid útirajz is. Ezekből válogatva képet alkothatunk a sziget egy rövid életszakaszáról, annak apropóján, hogy 2020-ban a Dunai Szigetek blog olvasói az év Dunai Szigetének választották meg a ráckevei Kerekzátony-szigetet. 

A Kerekzátony-sziget hibás névírással 1930-ban

"20 percnyi út után a „Kerekzátony“-nak nevezett szigeten kiszállunk. Az „Aranyponty" vendéglőben terített asztalok várnak s a hangos társaság csakhamar „csendes foglalkozásba“ merül; mert hisz „természete ez már a magyar embernek ..." De amint tűnik a tálak s hátizsákok tartalma, úgy ered ismét a szavak árja; kattognak a fényképező „masinák"; hangzik a kacaj, tréfa. Huhh, de rövid az idő! A barátságos kormányos-bácsi máris jelez erősen, hogy ha nem sietünk, egyedül indul neki az útnak Ráckeve felé. No persze, hogy ezt nem hagyjuk! Hamar szedjük a sátorfát, indulunk!" Az Isteni Szeretet Leányai Szt. Margit nevelőintézet, Budapest, 1935 

"A nyári idényben külön hajón a Ráckeve melletti Kerekzátony dunaszigelre kirándulást rendez­tünk. A nagyszabású és változa­tos programmal összeállított hajókiránduláson közel 200 főnyi közönségünk volt. Hasonló ki­rándulás a folyó évre is tervbe van véve." Lakatosmesterek lapja 1937.  

 

"A Goldberger Sport Egyesület junius 19-én hajókirándulást rendez Kerekzátony-szigetre és Dömsödre. Jelentkezés és jegyváltás Sebestyén József vezetőnél. Indulás reggel 7.30, a BRD fővámtéri hajóállomásán." Az Újság 1938. 

"Hajókirándulás! A NSzMP Hungarista Mozgalom VII. kerületi szervezete augusztus 14-én, vasárnap hajókirándulást rendez az Alsó-Duna legszebb erdős kis szigetén. Kerekzátonyra külön hajóval. Hajójegyek ára oda-vissza 1.80 pengő, váltható a pártban VII. kerület, Rottenbiller utca 21. szám I. em, augusztus 12-éig naponta este 6 órától. Hajó­jegyeket csak korlátolt számban adunk ki, ezért kérjük a testvéreket és hozzátartozóikat, hogy a jegyek megváltásáról mielőbb gondos­kodjanak. Indulás augusztus 14-én, vasárnap reggel 1/4 8 órakor (megjelenés 1/4 órával előbb) a Ferenc József hid pesti hídfő, a Vámház előtti állomásról. Érkezés Kerekzátonyra dél­előtt 1/2 11 órakor, tehát 3 órai gyönyörű hajóút a kisdunai ágban. A hajót a csepeli szigetnél átemelik a zsilipen a kisdunai ágba, ami külön látványosság. Indulás Kerekzátonyról este 6 óra 25 perckor, érkezés Pestre 10 óra után. Olcsó ételek (bográcsban főtt halászlé) és italokról erdős sziget gyönyörű vendéglője gondoskodik. Olcsó csónakázás, ingyen strandfürdő, játékok, séta. Fogyasztás a vendéglőben nem kötelező. Nyomatékosan felkérjük a csoportvezető test­véreket, hogy kérjék fel a testvéreket néhány fillér adományra, melynek összegéből a szegénysorsu testvérek útiköltségét fedezzük. Gyer­mekek útiköltsége 4 évtől 10 évig oda-vissza 1 pengő. Megjelenés lehetőleg zöld ingben." Magyarság 1938. 

"1941. Június 12-én az iskola 200 tanulója és valamennyi tanára egész na­pos kirándulást tett a Duna egyik legnagyobb szigete, a Csepel sziget körül. Külön hajónk reggel 6 órakor indult el a dunaharaszti hajókikötőből s a csepeli és tassi zsilipen át este 10 órakor érkezett vissza. Közben Ráckeve mellett, Kerekzátony szigeten kikötöttünk, ahol tanulóink néhány órát vidám játékkal töltöttek el. Az élményekben gazdag nap sokáig felejthetetlen lesz minden résztvevőnek." Polgári Fiú és Leányiskola, Dunaharaszti, 1941.

Viszonylag rövid időszak volt ez a sziget életében, ugyanis az első világháború előtt jellemzően ártéri erdő, majd gyümölcsös volt a Kerekzátonyon. 1872-ben ugyan lezárták Gubacsnál a Soroksári-ágat, de déli irányból egészen 1928-ig, a Tassi-zsilip felépüléséig a Duna hatással volt a vízállásra Ráckeve környékén, ami korlátozta a környező szigetek benépesülését. Ekkortól azonban elkezdenek szaporodni a híradások a Kerekzátonyról és 1945-ig elsősorban a vízi kirándulásokról szóló hirdetések és leírások dominálnak. 1945 ezeket a híradásokat felváltotta a horgászat témája, majd az 1960-as évektől kezdve a terület elkezdett víkendházakkal benépesülni. De ez már egy másik történet.