Előbukkant az Ipoly-delta!

2021 novemberében ismét rekord közeli alacsony vízállást észleltek a Dunán. Nagymarosnál a november 24-én délután észlelt érték mindössze 47 centiméterrel maradt el a 2018. október 25-én mért legkisebb vízállástól (LKV). Miközben az árvizek rendre elmaradnak, a kisvizes időszakok egyre gyakoribbá válnak, így egyre több lehetőség adódik szabad szemmel megfigyelni a mederből előbukkanó felszínformákat. Mint például az Ipoly folyó torkolatában képződött hordalékkúpot.

  

Az Ipoly torkolat 2018. augusztus 22-e körül délre tájolva (Selmeczi Kovács Ádám, fotoska.hu)

A helyszín szinte adta magát, főleg miután Selmeczi Kovács Ádám a három évvel ezelőtti kisvizes időszakban odafentről elkészítette a kezdőképen látható drónfotót. A 2018. augusztus 22-én közzétett fénykép idején a Duna vízállása néhány centiméterrel alacsonyabb volt (-43 cm), mint a 2021. november 24-i bejárás alkalmával (-26 cm), de a hordalékkúpok kiterjedése nagyjából megfeleltethető egymással. 

A délre tájolt képen látjuk, amit az Ipoly folyó, követve a képzeletbeli országhatárt, a legrövidebb úton beletorkollik a Dunába. Azonban délkelet felé kiágazik egy másik, inaktív medre is, ami a hordalékkúpon elvégződik. A maroknyi méterű kavicsokat is tartalmazó sóderzátonyt szemmel láthatóan ez az ág formálta, mintha középvíznél inkább eltérülne az Ipoly torkolati szakasza a Duna folyásirányába. Ettől a mélyedéstől a legyező alakú hordalékkúp torzul, és inkább egy agyvelőre hasonlít. Kisvíznél aztán a helyzet változik és az Ipoly majdhogynem folyásiránnyal szemben torkollik a Dunába. Ez azt eredményezi, hogy a hordalékkúp teljes egésze a magyar részre esik, így a 2021. november 24-én az Ipoly-delta bejárásához nem kellett se útlevél, se angol nyelvű oltási igazolás, a magyar oldalon be lehetett járni az egészet. 

Az Ipoly-delta hajóút-kitűzési térképen (forrás)

A legyező alakú hordalékkúp körülbelül 300 méter hosszúságban nyúlt el az Ipoly torkolata alatt és kb. 150 méternyire nyúlt be a Dunába. Kiterjedése úgy 4 hektár lehetett. Felszíne viszonylag sík, ami azt jelenti, hogy további vízállás-süllyedés esetén további nagy területek bukkannának elő a Dunából. Fokozatosan lejt minden irányban. A gumicsizmával bejárható (aktuális vízállás -20 cm) terület széléről sehol nem lehetett megfigyelni a hajózó útvonal irányába lejtő meredélyeket, azaz a delta még messze kiér a hajózó út irányába. A víz alatti részek kiterjedését szerencsére megfigyelhetjük a hajóút-kitűző térképeken (lásd fenti kép). A térszín leginkább az Ipoly partján mélyült, ezen a szakaszon a hordalék átváltott a kavicsból homokba, majd még finomabb szemcseméret-tartományú iszapba. Az Ipoly által behordott lebegtetett hordalék csóvája jellemzően Szob alatt is megfigyelhető, de a hordalékkúp alatt a part már jellemzően köves.

Érdekesség, hogy a 2013-as árvíz utáni mederfelvételezés az Ipoly torkolatnál (1708. folyamkilométer) erőteljes hordalékfelhalmozódást mutatott ki, ezt az anyagot feltehetően a dunai árvíz rakta le [1]. A kiülepedés ezen a ponton elsősorban annak köszönhető, hogy a bal partról érkező Ipoly vize lelassítja a Dunát, így hordalékkiülepedés jelentkezhet. 

Kilátás az Ipoly-deltára nyugati irányban

Az Ipoly delta a magyar partról, a távolban a szobi és helembai zátony is felsejlik.

A hordalékkúp kavicsos déli része.

A délkeleti irányba tartó, inaktív Ipoly-meder

Balra tart az aktív, jobbra az inaktív Ipoly-meder

Finomabb üledékek az Ipoly torkolatában, háttérben a szlovák oldal.

Közelről távolba: Ipoly-delta, inaktív Ipoly-meder, Ipoly-delta karéja, Duna, Szobi-zátony és mögötte Basaharc 

Az Ipoly által felépített legyező felszíne viszonylag kötött üledékből áll, azonban néhány ponton megfigyelhető a hordalék mozgása. Az Ipoly kisvízi torkolata mentén zátony mikroformák alakultak ki, miközben a hordalékkúp felszínén az áramlás vízzel kitöltött mélyedéseket vájt ki. Ellentétben a Garam-torkolattal, az Ipoly torkolatban (szerencsére) nem figyelhető meg illegális kavicskitermelés. Az épülő delta egyelőre nem akadályozza a hajózást, így a szemközti Szobi-zátonnyal együtt még sokáig teheti változatossá a Duna Dunakanyarbéli szakaszát.

[1] Varga-Lehofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése. Hidrológiai Közlöny, 2015./4.