Arany László szigete

Avagy az első pillantás a megkerült gödi kataszteri térképekre.

Arany János: "Kiment a fiam Gödre, van neki ott egy gödre" (Bátorfi József gyűjteménye)

A mai napig emlékszem mekkora csalódás volt, amikor a nagyszerű mapire.eu térképgyűjtemény kataszteri térképei közé felkerült Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Magyarország legnagyobb vármegyéjéből egyetlen település hiányzott; Sződ, melyhez ekkoriban még hozzá tartozott Sződliget, Csörög, Alsó- és Felső-Göd valamint a Gödi-sziget, ahonnan gyakorlatilag a Dunai Szigetek blog elindult annak idején. 

Azóta a Monarchiában található településekhez tartozó földterület gazdasági adatait, és a föld tulajdonosaira vonatkozó adatokat tartalmazó kataszteri térképgyűjtemény folyamatosan és örvendetesen bővült, vármegyéről-vármegyére. Legtöbbjük 1856-1890 között készült 1:2880-as méretarányban. Céljuk a települések birtokviszonyainak ábrázolása volt. Két típusuk van; a megyei levéltárakban őrzött eredeti, színezett, negyedelt községi szelvények, valamint ezek másolati példányai. Ez utóbbiak színezetlen, egész szelvények. Ma már Passautól Horvátország legkeletibb nyúlványáig, Újlakig böngészhetjük rajtuk a Duna XIX. század végi állapotát. A dunamenti folytonosság azonban máshol is megszakad, Dévénytől hiányzik a helyenként a Szigetközbe is átnyúló Pozsony vármegye, majd az egész szlovák bal Part Szobig. Hiányzik Nagy- és Kismaros, valamint Nógrádverőce, és délebbre Budatétény, Ráckeve egy része, valamint Bátmonostor és Hercegszántó egy része a Baracskai-Duna partján. Ezek a szelvények valószínűleg elkallódhattak az évek során, vagy megsemmisültek tűzesetben, árvízben, háborúban vagy hanyagság következtében. Olykor azonban a csodával határos módon előkerülhetnek még szelvények. Jó hírről számolhatunk be, egy gödi helytörténész, volt önkormányzati képviselő Bátorfi József hagyatékából előkerült majdhogynem az egész gödi sorozat. Ráadásul olyasvalaki kezébe kerültek, akik egyből tudták ez mekkora kincs és azt is, hogy ilyen esetben kit kell azonnal értesíteni. 

Elsősorban nem a Dunai Szigetek blogot, hanem az Arcanumot, a Mapire egyik résztvevő intézményét, Magyarország legnagyobb folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisát, ahol majd szkennelik és georeferálják a megtalált anyagot, és kitöltik a tátongó űrt Vác és Dunakeszi között. Aztán másodsorban a Dunai Szigetek blogot, így közvetlenül a szkennelés előtt sikerült egy pillantást vetni az előkerült kataszteri térképlapokra.

Sajnos az előkerült anyag nem tölti ki teljesen a fekete lyukat; Sződliget nem került elő, és Alsógödnek is lemaradt a nyugati része, beleértve a Gödi-sziget északi csúcsát az egykori szeszgyárral, valamint az 1889-ben Szigetmonostorhoz csatolt Fegyveresi-szigetet. A felmérés a hátlapon szereplő jegyzőkönyvek szerint 1883 októberében zajlott, vagy ekkor ért véget. Ez a dátum annyiban érdekes, hogy ekkoriban hiába keresnénk Alsó-, Felső-, vagy Kisgödöt a térképen, csak Sződöt találnánk rajta. Talán ezért fordulhat elő, hogy az eredeti borítókon még Sződ szerepel, mielőtt ez a település elszenvedte a maga "Trianonját" és 1915-tel kezdődően községek sora vált ki belőle, miközben vitték magukkal Sződ egy jelentős részét is. 

Ex-Sződ (Bátorfi József gyűjteménye)

Felsőgöd 1915-ben vált "függetlenné", a szakítás azonban szűk határok közé szorította a települést. A községet "a szárazföldön" minden irányból Sződ vette körül (a Dunán Pócsmegyerrel volt határos), ráadásul az új határvonal a frissen parcellázott telkek határán húzódott, ezért nem véletlen, hogy 1970-ig Felsőgöd volt Magyarország legnagyobb népsűrűségű települése. Ezt követte 1921-ben Alsógöd, más néven Kisgöd, mely Arany János fiának gödi birtokhatárán belül alakult ki. Ez a terület jól megfigyelhető a kataszteri térképen. Arany László birtokának határa délen Dunakesziig ért, keleten a vasúti töltés, északon pedig a Mihácsi György utca volt a Gödi csárdától közvetlenül délre. Északról és keletről egyaránt a helyi földbirtokos Nemeskéri Kiss Miklós földjei határolták. A felvételezés időpontjában Arany László birtokán belül is volt egy kisebb birtoktest: a Dewitz Ottó birtokában lévő majdani Huzella-birtok, később ELTE Biológiai Állomás, Dunakutató Intézet és manapság ELTE Füvészkert. 

És Arany Lászlóé volt a Gödi-sziget is, amely ekkoriban még jóval kisebb kiterjedésű, valódi szigete volt a Dunának. Ábrázolásában nem tér el a többi korabeli térképtől, de sajnos a zátonyos északi csúcsát tartalmazó szelvény elkallódott.

A Gödi-sziget 1883-ban (Bátorfi József gyűjteménye)

Miközben Alsógödön jobbára ez a két név olvasható a legtöbb birtokon (felbukkan még gróf Szapáry Vera neve is, aki Nemeskéri-Kiss Pál felesége volt), addig a már felparcellázott Felsőgödön ott szerepel az összes tulajdonos neve, jól olvasható gyöngybetűkkel. Ez egy felbecsülhetetlenül fontos forrása lehet a helytörténeti kutatásoknak, összevetve a már ismert tulajdonosokkal, villákkal, valamint temetői sírokkal. Ugyancsak a jövő helytörténészeire váró feladat, hogy az 1883-ban készült szelvényekre rakódott valamennyi rétegeket felfejtsék. Ugyanis az egykori dunaparti üdülőtelep folyamatosan terjeszkedett és ezek a parcellázások, birtokviszonyokban bekövetkezett változások mind felkerültek rá, de különös módon nem minden. A gödi kataszteri térképeket vélhetően folyamatosan használták a Tanácsházán. Eleinte stílusosan finoman szerkesztett piros tollvonásokkal vitték fel a módosításokat, később vastag színes ceruzákkal. Ezáltal a feltöltés után valószínűleg Göd lesz az egyik legjobban "kidekorált" település a mapire.hu kataszteri térképei között.

 

Felsőgöd első birtokosai. (Bátorfi József gyűjteménye)

Az előkerült térképlapokat vélhetően még az idén szkennelik és georeferálják. Talán nem is létezhet ennél nagyobb ajándék az idén 100 éves Alsógöd számára!

Köszönet Bátorfi Ildikónak a segítségéért!