A gödi párhuzammű

A kisebbik Gödi-szigettel szemben, a nagyobbik Gödi-sziget egykori alsó csúcsánál 1949 környékén felépült egy párhuzammű. A műtárgyat egy keresztgát kapcsolta a Szentendrei-sziget tömegéhez, létrehozva egy elzárt "lagúnát". Légifotók tanúsága szerint ebben a lagúnában valamikor 1953-1956 között egy jókora zátony tűnt fel. Mérete alapján igencsak valószínű, hogy nem természetes eredetű felhalmozódásról van szó.

Zátony a párhuzamművön belül. 1961. (fentrol.hu)

1949 óta a párhuzamművet és a benne megjelenő zátonyt fokozatosan birtokba vette a növényzet. A vékony kőszóráson gyakorlatilag egy fasor nőtt fel, amely csak a zátonynál szélesedik ki. Erdő nőtt a lagúna belső, feltöltődő partja mentén is, amely részben eltakarja a párhuzammű kőszórását az árvízvédelmi töltés felől. A töltésről a keresztgát könnyen megközelíthető egy viszonylag széles, kitaposott ösvényen. A párhuzamművet a Dunáról jóval könnyebb felismerni, csak a terméskövet kell figyelni, ahogy megszakítja az alapból kavicsos partvonalat. A keresztgáttól északra viszonylag széles öböl tárul fel, ritka szép kilátással a felsőgödi "bástyákra". Az öbölben megtelepedtek a hódok, munkájuknak terebélyes fák is áldozatul esnek. A kidőlő fák viszont a habarccsal megerősített kőszórást bontják, a fák gyökerei felszaggatják a műtárgyat, miközben a külső erők azon dolgoznak a folyóval együtt, hogy a jókora andezittömbök minél kisebb darabokra hulljanak szét. 

A keresztgát feletti öböl, a párhuzammű északi csúcsával.

A párhuzamművön gyökeret eresztett terebélyes fák egyike.

A párhuzammű rakott termésköveit idővel a Duna (jege) alaposan megrongálta.

A rongálásból a kidőlő fák is kiveszik a részüket.

A párhuzammű építésére elsősorban a gödi gázló miatt volt szükség. Az 1669 folyamkilométernél található oligocén korú agyagpad kisvíz idején rendszerint akadályozta a hajózást. Összesen kép lépésben történt a gázló rendezése. Először az 1880 előtt a Fegyveresi-, azaz a nagyobbik Gödi-szigetet kapcsolták a Szentendrei-szigethez, úgy, hogy alul és felül is lezárták a mellékágát. A második lépésre jóval később, a II. világháború után kerülhetett sor. Ekkor a Fegyveresi-sziget alatti medertágulatot célozták a folyószabályozási munkálatok. A Váci Duna-ág rendezésére 1949-ben készített általános rendezési tervet a folyamszabályozási szolgálat. Ki kellett jelölni egy alkalmas sodorvonalat és egységesíteni kellett a medret további mellékágak lezárásával, keresztgát épült többek között a váci Égető-, és a Gödi-szigetnél. A sodorvonalnak egy 700 méter hosszú párhuzamművel adtak vezetést, és a Gödi-szigeten hosszú sarkantyúk beépítésével szorították össze a kisvízi medret a hajózás érdekében. E két sarkantyú hosszát nehéz meghatározni, ugyanis a meder közepe felé süllyed a szintjük, így a különböző vízállások határozzák meg a víz feletti hosszukat. A hajózóút biztosítása érdekében további kotrásokat irányoztak elő a gázlón. 

A Hadtörténeti Múzeum, a Fentrol.hu (Lechner Nonprofit Kft. légifilmtára) és a Vízügy légifotói alapján el lehet készíteni egy filmszerű bemutatót a környék fejlődéséről. A hipotézis az volt, hogy a párhuzammű fokozatosan fogta meg a Duna hordalékát és a képeken majd szépen kirajzolódnak a feltöltődés irányai. Ezzel szemben az történt, hogy 1953 és 1956 között (az 1956-os kép nem került bele a válogatásba, mert túlságosan pixeles) hirtelen bukkant fel a zátony a párhuzammű belső oldalán, és a területe számottevően nem is változott napjainkig. Csak a színe változott halványsárgáról zöldre a növényzet miatt. A legnagyobb ütemű feltöltődés a keresztgát part felőli felő oldalán történt. Mivel hordalékfogóként működött, a belső "lagúnába" ezáltal kevesebb hordalék került.

A lagúnában felbukkant zátony hirtelen megjelenése arra enged következtetni, hogy nem természetes eredetű a képződése. A forrásokkal összevetve a legvalószínűbb megfejtés az lehet, hogy a gázló kotrásából származó anyagot egyszerűbb volt ide deponálni, mint bárkákra pakolva elszállítani. Ezt erősíti az is, hogy közvetlenül a párhuzammű mellé rakták le, ahol a legegyszerűbben ki lehetett pakolni. A létrejött földdarabkát túlzás lenne szigetnek nevezni, mivel már keletkezése idején közvetlen kapcsolatban volt a szárazfölddel, de ez a fajta mikrodomborzat éppen a keletkezése szempontjából egyedülálló. 

A gödi párhuzammű és a Gödi-sziget közötti meder változása (1951-2005)

A fenti ábra statikus formában részben már megjelent. A diplomamunkám melléklete jelenleg a Gödi-sziget Wikipédia oldalát illusztrálja, most a párhuzamművel kibővített formájában jobban tanulmányozható rajta a Gödi-sziget fél évszázados fejlődése is.