Ultima Thule, Szent Miklós és a kutyaház

Ha a Dunát egy képzeletbeli négyszögbe szeretnénk szorítani, az négy ponton érintené a folyót. Nyugaton a forrásnál, keleten a torkolatnál, délen a bulgáriai Szvisztov várostól keletre, a Vardim-szigetnél, és északon pedig a Regensburghoz tartozó niederwinzeri folyókanyarulatnál. 

A Duna legészakibb pontját jelölő Szent Miklós szobor

Thule, vagy Ultima Thule az irodalomban, a földrajztudomány történetében és a történetírásban jellemzően az ismert világ legészakibb pontját jelöli. Elhelyezkedését tekintve Regensburg ugyan nem hasonlítható a Shetland-, Orkney-szigetekhez, Izlandhoz, vagy Grönlandhoz, sem most sem pedig az ókorban. Viszont az tény, hogy a Duna Regensburgtól kissé nyugatra éri a legészakibb pontját, túl a 49. északi szélességen (49°01'55.9"N 12°03'53.9"E, DD: 49.032187, 12.064982). Ez a nevezetes szélességi vonal alkotja nagyrészt a határt az Amerikai Egyesült Államok és Kanada között. 

St. Nikolaus an der nördlichsten Teile der Donau.

Az igazi Szent Miklósnak éppúgy nincs köze a mitikus északhoz, mint Regensburgnak, azonban Niederwinzer mellett a Duna legészakibb pontjánál ott találjuk a valamivel melegebb éghajlathoz szokott, kis-ázsiai származású szent szobrát. Egy Nepomuki Szent János szobor kevésbé lett volna meghökkentő, azonban nem véletlenül áll itt Szent Miklós, ugyanis Niederwinzer katolikus plébániatemplomát neki szentelték, az ő nevét viseli.

A legészakibb pont a Naab és a Regen folyók torkolata között (pirossal)

Hérakleitosz óta a hidrológusok tisztában vannak azzal, hogy a hasonló konkrét pontoknak nem sok értelme van egy folyó szempontjából. Az állandó változás nem csak az aktuális vízszintet befolyásolja napi szinten, de ott vannak a mederbeli változások, a kanyarulatfejlődés, sőt a tektonika, ami már hosszabb, földtani távlatokban befolyásolhatja egy folyó partvonalát. 

Regensburgnál azonban az ember beleszólt a táj fejlődésébe, méghozzá úgy, hogy ez a kitüntetett pont lehetőleg ne nagyon mozogjon el Szent Miklós lábától. 1977 óta ez a Duna-szakasz nagyjából egy tóra hasonlít, aminek a partvonala állandó, különösen, ha egy szabad folyású szakaszhoz viszonyítjuk. Ugyan némi sodrása megmaradt, de a regensburgi "Laufwasserkraftwerk" (2381,3 fkm) 5,2 méterrel emelte meg a víz szintjét, alig egy kilométerrel a legészakibb pont alatt (2382,3 fkm). Az állandóságot szükségessé teszi az a tény is, hogy közvetlenül az balpart mentén halad a 8-as út Nürnbergbe és mellette a kerékpárút Mariaort felé, ezért a part a hullámverés okozta erózió elleni védekezés érdekében terméskővel van kirakva egészen a Naab torkolatáig. Szent Miklós szobrától kezdve Regensburg felé pedig egyszerűen kibetonozták függőlegesen a tározó partfalát, és ennek még lesz némi jelentősége a Duna legészakibb pontjával, és a címben szereplő kutyaházzal kapcsolatban.    

A nevezetes pirostetős kutyaház és a Duna legészakibb pontja.

A valódi és a kinevezett északi pont közötti eltérés.
Pirossal a kutyaház, míg Szent Miklós szobrát az árnyékról lehet felismerni. 

Ott ugyanis, ahol elvégződik a terméskőből kirakott part és a kerékpárút felemelkedik a közút szintjére van egy kisebb beugró, ahol jelenleg egy lakóhajó horgonyoz. Bárki lakik is itt, valószínűleg tisztában lehet a hely jelentőségével. A két motorral felszerelt, úszó luxuslakosztályhoz tartozó zárt stégen helyet kapott egy kutyaház is. A Duna ezen a ponton körülbelül négy méterrel van északabbra mint Szent Miklós lábainál. Tehát ez a stég, rajta a kis pirostetős kutyaházzal jelenleg az Ultima Thule a Dunán, a legészakibb pont, ameddig a folyó fizikailag terjeszkedhet (nem számítva természetesen a rendkívüli árvizeket).