Dunai Szigetek: Árhullám a pinnyédi Szúnyog-szigeten

Kastélyparknak is beillene a fenti képen látható idill, de rejtvénynek sem lenne utolsó. Hol járunk, mit látunk? Egy dunai szigeten járunk, de nem a Dunát látjuk. Azaz bizonyos szempontból mégis azt, ráadásul lakott szigetből sincs túl sok a magyar Duna-szakaszon, a Mosoni-Dunán pedig még kevesebb. Szám szerint egy. A Szúnyog-sziget Győrben, pontosabban Pinnyéden.

A Szúnyog sziget őstörténetéről 2023. utolsó bejegyzésében Hajnal Kolos, a szigeti remete apropóján már volt szó, ebben az írásban a sziget jelenéről lesz szó, egészen pontosan 2023. december második feléről, amikor egy régen látott árvíz öntötte el viszonylag váratlanul a sziget lábon álló nyaralóit.

2023. december 18-án töltöttünk el egy napot a Luppához hasonlítható szigeten egy helyi nyaralótulajdonos meghívására, aki már előre jelezte, hogy szükség lesz majd gumicsizmára is, olyan állapotok uralkodnak a Szúnyog-szigeten. Mivel nem sokkal korábban már levonult egy kisebb árhullám, belátható módon valóban szükség lehetett gumicsizmára, de nagyon nem a megszokott értelemben. Mivel a sziget csak csónakon megközelíthető, az árhullám által a parton lerakott iszap kézenfekvő indoknak látszódott, de csak a szigeten derült ki, hogy egészen más a helyzet. A fő ok a sziget geomorfológiájában rejtőzik.

Az 1960-as évek első éveiben lezajlott parcellázás előtt egyetlen épület állt a szigeten, Hajnal Kolos egykori vendéglője, a két világháború közti időszak neves győri evezős találkahelye a "Köss ki", ahol Hajnal Kolos élete utolsó éveit töltötte a vendéglő bezárása után. Mivel Hajnal Kolos volt a sziget egyedüli tulajdonosa, ráadásul úgy ismerte a szigetet mint a tenyerét, ezért a vendéglőjét a sziget legmagasabb pontján építette fel, a Szúnyog nyugati csúcsán. Egyébként ez az épület kissé átalakítva ma is megvan, magántulajdonban. Kelet felé a sziget lealacsonyodik, miközben Hajnal Kolos háza a nyugati csúcson magasan van a Duna szintje fölött, addig 2023. december 18-án a sziget keleti végét jelző táblából alig látszódott ki valami.

A parcellázások során a telektulajdonosok valószínűleg tisztában voltak az árvízi fenyegetéssel. A sziget tengelye mentén, az északi és a déli parton két sorban elhelyezkedő házaikat lábakra építették, de ezen kívül az alapot is feltölthették földdel. Egy másik elképzelés szerint a szigetet felhasználták Győr védelme érdekében a török-korban vagy a Napoleoni-háborúk idején, és földsáncokat alakítottak ki rajta; a sziget közepéről kitermelt földet felhalmozták a peremén. Ennek is köszönhető, hogy a sziget egy tálra, vagy még inkább egy csónakra hasonlít leginkább. 2023. december 18-án a nyaralók nem álltak vízben, de a közöttük elterülő területet a sziget kellős közepén a kiáradó Dunavíz egy 30-40 centiméter mély tavat alkotott, hártyajéggel a felszínén.

Kilenc nappal később, a 2023. december 27-én Győrben 569 centiméterrel (LNV-269 cm) tetőző árvíz (Győr, Rába vízmérce — ugyanis a Mosoni-Dunán nincs vízmérce) Hajnal Kolos szigetcsúcson épült egykori házát is elöntötte. Ráadásul az előrejelzés egy méterrel alacsonyabb vízszintet jósolt, így a felkészületlen telektulajdonosok elölhagyott dolgaikat elvitte a Duna. A szigeten található többi nyaralót ennél alacsonyabb, az első készültségi fokot éppen elérő árvíz is elönti, nem véletlenül épült szinte az összes lábakra. Azonban a lábak sem mentik meg a szigeti nyaralókat, a 2013-as rekordárvíz majdnem a tetőkig elöntötte a házakat. A nyári árvizek után azonban könnyebb a rendrakás, egy decemberi árvíz után viszont nem száradnak ki egykönnyen a nyaralók falai, sőt a fagyás végső soron a vakolatot és a falakat is tönkreteheti. A fagyott talajban az elszivárgás is lassabb, így a sziget közepén kialakuló vízszintje csak lassan követi a Mosoni-Duna apadását.