Oldalak

2024. július 3., szerda

Sziasztok, át lehet menni a Homokszigetre?

 — hangzik a nyaranta leggyakrabban feltett kérdés Gödön. A kérdező általában az igen-nem dichotómia mentén vár választ, azonban a helyzet ennél kissé bonyolultabb. Nem mindegy, hogy valaki száraz lábbal szeretne-e átmenni, vagy csónakkal, pontosan melyik részen; északon, délen vagy középen. Átkelési kisokos következik, nem csak helyieknek.

A Gödi-sziget, ismertebb nevén a Homoksziget észak felől fényképezve.

Szerencsére a kérdésre az év minden napján, a nap minden órájában megvan az aktuális, interneten hozzáférhető válasz. Ehhez két dolgot kell csak ismerni, 1, a választ tartalmazó honlapot, 2, hogyan kell a választ értelmezni. 

Ebben az írásban abból a feltevésből indulunk ki, hogy a kérdező arra kíváncsi, hogy be tud-e menni a szigetre száraz lábbal, értelemszerűen strandolás céljából. A bejutást alapvetően egy tényező, a vízállás befolyásolja, ez határozza meg az, hogy szárazon marad-e a strandoló lába, illetve van-e a szigeten egyáltalán hely strandolni. A válasz az alábbi honlapokon található:

1. Hydroinfo 

2. Vízügy.hu 

A Hydroinfo váci vízállás-adatsora

Aki szeret maga a dolgok végére járni, nincs más teendője, mint megnézni az aktuális vízállásadatot (lehetőleg a legközelebbi, felsőgödi, vagy váci vízmércén), majd lesétálni a partra és megfigyelni mi a helyzet. Amennyiben a mellékágban áramló vizet látunk érdemes egy megvárni egy alacsonyabb vízállást, addig ismételve a megfigyelést, amíg száraz lábbal be lehet jutni a szigetre. Az adatot érdemes feljegyezni, amit nagy megbízhatósággal a következő években is lehet használni, hogy a fotelből eldönthessük, mi a helyzet a Homokszigeten, vagy akármelyik másik dunai szigeten. 

A Vízügy.hu váci vízállás-adatsora, előrejelzéssel

Ha valakinek ehhez nincs türelme, vagy csak nem szeret adatokkal bíbelődni, azoknak segítség lehet az alábbi táblázat, ugyanis ezek az ún. "küszöbszintek" már rendelkezésre állnak a Dunai Szigetek blog 2004-ig visszamenő megfigyelései alapján. Ilyen küszöbszintből rögtön három is van, attól függően, hogy a Feneketlen-tónál, a keresztgáton, vagy a sziget északi csúcsán szeretnénk bejutni a szigetre. Fontos: az alábbi vízállásadatok a váci vízmércéről leolvasott adatokra vonatkoznak! 

Feneketlen-tó, Bartók Béla utca, déli átjáró: ~90 centiméter
Keresztgát, Kereszt utca, középső átjáró: ~110 centiméter
Szigetcsúcs, Köztársaság út vége, északi átjáró: 120 centiméter

A Homoksziget északi csúcsa, Vácott mért 130 cm körüli vízállásnál.

Először tehát az északi szigetcsúcson lehet száraz lábbal bejutni a szigetre, amikor 120 centiméter alá süllyed a Vácott mért vízállás megszűnik a mellékágban a vízáramlás. Ez viszonylag alacsony vízállásnak számít, ennek gyakoriságát évek óta vizsgáljuk a blogon (2009., 2018. és 2022.). 120 centinél a Feneketlen-tónál még vízben kell átgázolni a homokos strandra. Ha a fenti értékekhez hozzáadunk kb. 50 centimétert, megkapjuk azt az értéket, amikor térdig érő vízben kell átkelnie egy felnőttnek és így tovább. 

A keresztgát, Vácott mért 130 cm körüli vízállásnál.

A keresztgáton nem célszerű olyan vízállásnál átkelni, amikor nem látszik hová lépünk. A legnagyobb veszélyt az uszadék és a mélyben rejtőző síkos, nedves, iszapos, algás kövek jelentik, komoly balesetveszélyt, akár elsodródást előidézve. Régebben ez volt a legegyszerűbb módja a szigetre igyekvőknek, azonban a falazott kőgát idővel szétfagyott és a pusztulásával párhuzamosan a magassága is alaposan csökkent.

Átjáró a Feneketlen-tónál, 130 centiméter körüli váci vízállásnál.

Kérdés persze, hogy melyik az a vízállás, amikor van még hol strandolni, egyáltalán kilátszik a homokos part, és nem közvetlenül az aljnövényzetig ér ki a Duna. Vácon mért 190 centiméteres vízállás felett a Gödi-sziget déli csúcsa önálló sziget lesz, ekkor ugyanis a Feneketlen-tavi átkelőnél átfolyás alakul ki a mellékágból a főágba. Ekkor még van némi tér strandolásra, de ez végleg megszűnik 250 centiméteres vízmagasság körül, tehát ilyenkor már kenuval, kajakkal sem érdemes nekivágni, ugyanis az élővilág (puhatestűek, rovarok, hüllők) ilyenkor a szűkösen maradt földfelszínen, illetve a vízből kiálló növényeken gyülekezik. Ez a strandolók szempontjából ínséges időszaknak számít, azonban vegetációs időszakban különösen fontos, hogy a szigetnek minél több ilyen emberi zavarástól mentes időszaka legyen, hiszen mégiscsak egy természetvédelmi területről, jobban mondva a Duna-Ipoly Nemzeti Parkról beszélünk! 


A Gödi-szigetet a legmagasabb vízállások teljesen elborítják, azaz egyértelműen csak ekkor lehet kijelenteni, hogy nem, sehogy nem, még kenuval sem lehet átmenni a Homokszigetre. Ennek a szintnek a meghatározása azonban egy komolyabb árvízi expedíciót igényelne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése