Oldalak

2024. augusztus 20., kedd

Tájképeslapok az osztrák-magyar Dunáról


6336. Bécs, Ferencz József rakpart, jobb oldalt a Duna-csatorna és a cstornát átívelő Salztorbrücke. 


Fénykép? Képeslap? Festmény? Nehéz eldönteni pontosan melyik kategóriába esnek a zürichi Photoglob AG (eredetileg Photochrom Zürich) sorozatához tartozó képek Európáról és kisebb részben Észak-Amerikáról. A zürichi céget az Orell Füssli Művészeti Intézet alapította és fekete-fehér fényképek eredetijéből készítettek litográfiai nyomdatechnikával színes képeket, Ezt az eljárást Hans Jakob Schmid zürichi litográfus fejlesztette piacképesre. A vállalat 1896 és 1906 között havi folyóiratot adott ki francia és német nyelven, melyben az új képeket mutatták be. A nyomtatási jogokat külföldre is eladták, például a Detroit Publishing Co.-nak. A cég virágzásának az I. világháború során bekövetkező keresletcsökkenés vetett véget. 

Annyi bizonyos, hogy a közel hatezer helyszínt ábrázoló, tintaalapú fotolitográfiákat színviláguk és aranyszínű feliratozásuk alapján nagyon könnyű megkülönböztetni a korabeli fényképektől, képeslapoktól és tájképektől, legyen szó Raguzáról vagy éppen a kelet-poroszországi Königsbergről. Ezeket a képeket sokszorosították, és szuvenírként árusították világszerte, minden képet egyedi sorszámmal láttak el. 

Tájképi részletességgel ábrázolják egy-egy település, vagy táj (hegy, völgy folyó, szurdok tengerpart, stb.) jellegzetes részeit, sokszor megörökítve az utcaképeket és a mindennapi életet. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár gyűjteményében szép számmal szerepelnek képek az OsztrákMagyar Monarchiáról, habár éppen a magyarországi területekről készült a kevesebb felvétel. Szép számmal képviseltetik magukat az örökös tartományok és Dalmácia, de a Duna-völgyről is össze lehet állítani egy remek sorozatot, amit tudtommal más még nem gyűjtögetett ki. 

Engelhatszelltől Ada Kaleh szigetéig, 1250 folyamkilométerről összesen 24 kép található a gyűjteményben, ebből az osztrák szakaszra 15, a magyar szakaszra 9 kép jut. Többségük városi látkép, de hangsúlyos szerep jut a várromoknak is, sőt, elvétve még dunai szigeteket is megörökítettek, a képek értékét pont az adja, hogy ezek többségét a folyószabályozás már többségében felszámolta. Kétségkívül kordokumentumokat látunk, melyek folyásirányba rendezve így következnek:

9214. Engelhartszell, 2201 fkm. Kilátás északról az egykori balparti révátkelés mellől, ami meglehetősen közel esett a német–osztrák határt jelölő Dandlbach-hoz. Innentől kezdve Dévényig kizárólag osztrák területen folyik a Duna.

9218. Ottensheim, 2145,5 fkm. Kilátás a várra a jobb parti Wilheringből. Az egykori Habsburg vár ma magántulajdonban van, a kép készítése óta a vár egy toronnyal is bővült.

1731. Linz, 2136 fkm. Kilátás a városra nyugat felől, feltehetően a Duna-jobbparti Franz-Josefs-Wartéról. A kép közepén álló hatalmas épület a linzi vár, mellette a Nibelungenbrücke ível át a folyón Urfahr városrészbe. A híd mögött Linz egykori szigete az erdős Strasser Insel látható.

9212. Grein, 2079 fkm. Kilátás a Duna bal partja fölé magasodó gránitsziklára épült várra, keleti irányból, a Kálvária-hegyről. Greinburg jelenleg a Szász-Coburg-Gotha hercegi család tulajdonában van, falai között a Dunától kissé idegen Tengerészeti Múzeum kapott helyet.

9207. Wörth és Werfenstein vára, 2077 fkm. A Strudel-szoros al-dunai vadságát ugyancsak duzzasztással zabolázták meg, ezért a két várrom relatív magassága sem tűnik már ennyire fenyegetőnek. A két várról már írtunk korábban a Dunai Szigetek blogon. 

9219. Persenbeug, 2060 fkm. "Patrick Leigh Fermor 1934 január végén érkezett meg az osztrák Persenbeug városkába. A fogadóban, ahol megszállt megvacsorázott, megírta az aznapi kalandjait. Lerajzolta a fogadós lányát és késő estig beszélgetett egy angolul kitűnően beszélő öreg polihisztor arisztokratával. Halakról, a Duna krakenjéről a lesőharcsáról, vízerőművekről, rómaiakról, markomannokról, régészetről, flóráról-faunáról, Hansról az ybbsi lovagról, a tatárokról, Schubertről, Wagnerről és még a mauritiusi dodó madárról is." A kép készítésének helyén pedig a "haladás" 1954-1959 között egy hajózsilipet épített.

9211. Marbach és Maria Taferl, 2050 fkm. A 291 lakosú Maria Taferl nevezetes hely Ausztriában, temploma egy útmenti Szűz Mária kegyhely mellett épült fel 1660-1710 között és azóta uralkodik a Duna felett. Mariazell után Ausztria második legnagyobb és legjelentősebb zarándokhelye. A kép a jobbparti Wallenbach környékén készült.

9224. Weitenegg, 2039 fkm. Szomorú története van ennek a várromnak, már az 1700-as évektől pusztulásnak indult, de a keleti részét a helyi ultramarin kék festéket előállító gyár bővítéséhez bontották el. A túlsó, jobb parton a Melki apátság látható, előterében számos dunai szigettel, közülük a legnagyobb Weitenecker Au a vár tornyától jobbra végződik.   

9223. Schönbühel, 2032,5 fkm. Kolostor és kastély uralja a Duna két sziklaszirtjét Melktől északra a Wachau-ban. A folyószabályozás ellenére, ha sziget nem is, de valami csoda folytán a mai napig egy jókora sziklaszirt mered ki a folyó közepén a jellegzetes tornyú vár alatt, amelyet ma is Széchenyi oldalági rokonok birtokolnak

9226. Spitz a. d. Donau, 2019 fkm. Wachau talán leghíresebb szőlőhegye a Tausendeimerberg magasodik teraszosan a városka fölé, ahol a fő szőlőfajták a rizling és a neuburger, utóbbi helyi specialitás, a piros veltelini és a zöldszilváni fajták kereszteződéséből jött létre. Emellett az Osztrák Dunakanyar híres a sárgabarackjáról, amit szinte minden formában árulnak gombóctól a pálinkáig. Az Ezervödör-hegy mögött kilátszik Hinterhaus várának romjai, melynek tövében a Duna kelet felé kanyarodik. 

9217. Dürnstein, 2009 fkm. A "Száraz-szikla" Wachau egyik ikonikus pontja Alsó-Ausztriában. Itt raboskodott Oroszlánszívű Richárd angol király, és négy téli hónapon keresztül nézhette az alatta elfolyó Dunát, mielőtt a kifizetett váltságdíjából Ostmark legnagyobb infrastruktúra-fejlesztése indulhatott meg. 

9222. Greifenstein, 1949 fkm. Az a helyzet, hogy Greifenstein alatt ma már nem így néz ki a Duna, és itt is a folyószabályozás csinált egy csatornát a folyóból, eltüntetve a Tullni-medence dunai szigeteinek 99%-át. A vár még megvan, magántulajdonban, szépen újítják fel. 

6441. Bécs, Kahlenberg (hátul) és a Leopoldsberg (elöl), 1936 fkm. A két hegy között Kahlenbergerdorf falu látható, a szemközti (napjainkra felszámolt) Schwarze Lacken Au-ról. A település ma Bécs XIX. kerületéhez tartozik, de ennek ellenére nagyrészt a domborzatnak köszönhetően elkerülte a városiasodás. Ha ma néznénk át a túlpartra, a mesterségesen kialakított, hosszúkás Donauinsel nagyrészt mindent kitakarna. 

9210. Hainburg, 1884 fkm. Kilátás a városkára a túlparti Weisser Thurn Haufen-ről. A Fülöp és Jakab plébániatemplom, valamint az 1964-ben bezárt dohánygyár hatalmas épülete között magasodik a Hainburgi-várhegy, melyet már a Nibelung-énekben is említenek.

9216. Dévény, 1880 fkm. Kilátás Dévényre északkeleti irányba, egy olyan dunai szigetről, melynek az egyik fele Ausztriához, a másik fele Magyarországhoz tartozott. Még nem látni a Millenniumi emlékművet, azaz a kép 1896 előtt kellett, hogy készüljön.

9205. Pozsony, 1869 fkm. Kilátás Engerau-ból, azaz Pozsonyligetfaluból. A koronázóváros felett magasodik az 1811. május 28-án leégett vár, amit vélhetően az itt állomásozó katonaság gyújtott fel. Azt nem tudni, hogy ekkor állt-e már az 1890-ben átadott Ferenc József híd, ugyanis a kép a hídtól nyugatra készült. 

9215. Esztergom, 1718 fkm. Az esztergomi Várhegy a Bazilikával, alatta a hajóhíddal és a Prímás (Vízivárosi)-sziget északi, urbanizált csúcsával. A Mária Valéria híd építésére még nem utal semmi, azaz a kép biztosan 1894 előtt készült. 

9203. Visegrád, 1694 fkm. Egy jól ismert látkép a Salamon-toronyról és a visegrádi fellegvárról a Nagymarosi átkelés közeléből. Balra a Sibrik-domb, de a Szentedrei-sziget csúcsa sajnos éppen lemaradt. 

9213. Vác, 1678 fkm. A kép a Bolhavár térségében készülhetett, a Szentendrei-szigeten, a Hétkápolnával szemközt kilátással Vác öt belvárosi templomára, a Nagyszál fő tömegével, mint háttér-sziluett. Üröm az örömben, hogy a Pokolcsárda vagy a váci rév nem került rá, de ne legyünk telhetetlenek.  

9613. Budapest, 1646 fkm. Kilátás a Budai Várnegyedből, a Mátyás templom térségéből dél felé Legvalószínűbb, hogy a kép 1895-ben vagy 1896-ban készült, ugyanis a képen még nem látható Halászbástyát akkor kezdték építeni, amikor a Ferencz József híd már állt. 

16531. Orsova, 955 fkm. Érdekes mód, sok nagyobb magyarországi várossal ellentétben Orsováról két kép is szerepel a gyűjteményben. Ezek két különböző helyszínről készültek, a szerb oldalról, a Tekija feletti domboldalból. Ezen a képen a városka hajókikötőjét, és a Cserna-völgy részletét láthatjuk (jobb oldalt)

16530. Orosva, 955 fkm. Visszapillantás Jeselnica és Ogradena felé, azaz keleti irányban, Orsova filmdíszletnek felhasználva lerombolt és vízzel elárasztott központi és nyugati városrészeivel. 

16532. Ada Kaleh, 950 fkm. Ugyan a nevezetes török dunai sziget, Ada Kaleh ekkor hivatalosan még nem tartozott az Osztrák–Magyar Monarchiához, megszokásból mégis ezzel a képpel zárjuk a sorozatot. A távolban már a szerb és román part között kanyarog a Duna, lassan kiérve a hegykoszorúból, ahol már sokkal inkább Ister, mint Danubius. 


A gyűjtemény ezen a linken érhető el: https://www.loc.gov/search/?q=views+of+the+austro-hungarian+empire&sp=1

1 megjegyzés:

  1. Vajon miért írják a végére majdnem mindenhol, hogy a. d. Donau?
    https://de.wikipedia.org/wiki/Pre%C3%9Fburg_(Begriffskl%C3%A4rung)
    https://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Gran&redirect=no
    https://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Waitzen&redirect=no

    Ráadásul Linznél nem, ahol viszont lenne jelentősége:
    https://de.wikipedia.org/wiki/Linz_(Begriffskl%C3%A4rung)
    https://de.wikipedia.org/wiki/Wien_(Begriffskl%C3%A4rung)

    VálaszTörlés