Nem mészkőbányából keletkezett a Zebegényi-sziget

Az első képek egyike a Zebegényi-zátonyról, 1910 körül.

Néha a legelképesztőbb kitalációk, összeesküvés-elméletek, egyéb zagyvaságok is vezethetnek tudományos eredményre, mármint nem a tudománytalan képzelgés, hanem az arra adott cáfolat. Az alábbi, 1984-es Népszabadságból vett idézet hidrológiai szempontból már első hallásra is furcsának tűnhet, de ha részletesebben megvizsgáljuk nem csak az válik világossá, miért nem valószínű ez a szigetképződési-elmélet, de még az is kiderül, hogy a "vak tyúk is talál szemet" elve alapján a szerző akaratán kívül is talált egy olyan, eddig ismeretlen dunai szigetet Zebegényben, amire illik a leírás. 

"...A hajóútszűkületet itt a Zebegényi-sziget okozza, ami a Bőszobi-patak hordalékából képződik. A kis patak mentén épített kőzúzó növelte meg hirtelen a hordalékot, és ebből épített a víz 80 év alatt egy azelőtt nem létezett szép kis szigetet" [1]. 

Egy Dunakanyarról írt újságcikken nem lehet számon kérni a hivatkozások hiányát, de legalább egy utalás jól jött volna arra nézve, honnan származik ez az elgondolás, de inkább nézzük mik ezek a konkrét földrajzi helyek ebben a két mondatos idézetben: 

• A Zebegényi-szigetről sokat írtunk a blogon, ez egy folyami hordalékból (kavicsból) felépült valódi dunai sziget Zebegénynél, a folyókanyarulat belső ívében, az év minden napján víz veszi körül, a folyó legnagyobb árvizei elborítják, 1956 előtt a jeges árvizek rendszeresen letarolták a rajta nőtt növényzetet, jelenleg a hódok végzik ezt a munkát. 
• A Bőszobi-patak Márianosztrától keletre ered a Börzsönyben, egykor Szob és Zebegény határpatakja volt, de 1958-ban átcsatolták az egykori Újvölgyi Téglagyár telkét Szobtól Zebegényhez, így a torkolati szakaszának egy része Zebegényhez került. A Zebegényi-sziget felett, az 1704-es folyamkilométernél torkollik a Dunába. Elnevezése nem mindig egyértelmű, szokták Medresz-pataknak is nevezni, amely Kóspallagtól nyugatra a Só-hegy déli lankáin ered és az előbbi mellékpataka. A két patak összefolyása felett a Medresz-patak rendelkezik hosszabb szakasszal és nagyobb vízgyűjtővel, tehát elvileg a teljes szakaszt így kellene hívni, ennek ellenére a legtöbb térképen a Bőszobi-patak elnevezést használják a dunai torkolatnál. 
• E patak partján, az Újvölgytől északra, a Malomhegy nyugati oldalában, a Bakó-kút mellett áll az a ma is működő mészkőbánya, melyhez az említett kőzúzó tartozott 1984-ben. A Malomhegyi Mézkő Kft. által üzemeltetett bányaudvarban, 2 kilométeres távolságban a Dunától miocén korú, puha, ősmaradványokban gazdag mészkövet fejtenek, amit elsősorban talajjavításra használnak. De hogyan kerül mészkő egy andezites kőzetekből felépülő vulkanikus hegy tövébe? Ez a mészkő abban a szubtrópusi tengerben ülepedett le 15-16 millió évvel ezelőtt, melyből ugyanebben az időszakban a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vulkáni kúpjai emelkedtek ki. 

A Zebegényi-sziget jéghegyként a mélyben rejtőző tömege 1930 körül.

Egy dunai sziget jellemzően nagyobb annál, amit a víz fölött látunk belőle. Ebből a szempontból egy jéghegyhez hasonlít, tömegének legnagyobb része mindig a víz alatt van. Hogy a Zebegényi-sziget esetében ez a tömeg mégis mekkora, egy 1930-as mederfelvétel jó kiindulópontot nyújt a természetes állapot, azaz a folyószabályozás előtti viszonyok bemutatására. Ez a térkép bár hasonló stílusú az "Angyalos" vízisport térképekhez, mégis különbözik tőlük, mert a Dunának csak a Szob-Dömös szakaszát ábrázolja, a mederviszonyok tekintetében jóval több részlettel. Ezen megfigyelhető a zátony teljes mérete, melynek tetején, mint egy atoll, kiemelkedik a kicsiny Zebegényi-sziget a faluval átellenben, miközben a zátony északi csúcsa messze nyúlik Szob felé. A zátony felső harmadánál, a bal parton kis domborulat jelzi a Bőszobi-patak torkolatát, innen indul ki a Szob és Zebegény határát jelölő közigazgatási határvonal. A zátony tömege és a patak által épített hordalékkúp között nem látható kapcsolat, egy keskeny, de markáns csatorna választja el egymástól a két mederformát. Itt már két megállapítást lehet tenni:

1. 1930-ban a mészkőbánya még nem üzemelt, a térképlap alapján.
2. A Zebegényi-sziget a felszínen és a zátony a mélyben már létezik.

Ebből következően a Népszabadságban megjelent elmélet a zebegényi-sziget kialakulásáról nem lehet igaz. Ezt a megállapítást más tények és következtetések is igazolják; a Bőszobi-patak nem akkora vízfolyás, hogy több ezer tonna mészkőkavicsot szállítson két kilométeres szakaszon egy működő bányából a Dunába ilyen rövid idő alatt (a bányát 1940-1950 körül nyithatták, 1956-ban már működőként írják le). Továbbá a Zebegényi-szigeten jelenleg nincsenek (a Börzsönyből származó miocén korú) lekerekítetlen mészkövek.

Csakhogy,

A Bőszobi-patak torkolata 1965. május 3-án (fentrol.hu)

Zebegény és Szob között több légifotó sorozat található a fentrol.hu oldalon az 1960-as évekből. Ezek mindegyikén látható egy kisebb facsoport a Bőszobi-patak torkolatánál, amely vagy vízben áll, vagy kisvizes időszakban szárazon, a partot kísérő kavicspadon. Ez a facsoport pont úgy néz ki mint egy dunai sziget, ráadásul éppen ott, ahol a Népszabadság cikke írja. Pirinyó sziget, területe mindössze 1400 négyzetméter, legnagyobb szélessége 20, legnagyobb hosszúsága 70 méter, ráadásul mindössze egy keskeny csatorna választotta el a parttól. 

A Bőszobi-patak torkolata 1990. október 29-én (fentrol.hu)

Térképek és légifelvételek alapján nagyjából behatárolható e névtelen szigetecske igencsak rövid története. Az első kép, amin szerepel, 1962-es, az utolsó pedig alig tíz évvel későbbi, 1975-ös. 1940-ben még nem ábrázolták térképen, és nem szerepel a fent említett részletes 1930-as Duna térképen sem, és nem szerepelt már az 1990-es légifotón sem, de fontos hozzátenni, hogy a fentrol.hu-n jelenleg nincs a térségről 1975-1990 közötti légifelvétel. Tehát adott egy 50 éves intervallum, ami rendkívül rövid időszak egy dunai sziget szempontjából, ráadásul ezen belül is csak egy 13 éves időintervallum az, amikor tényszerűen igazolható a sziget létezése. Érdekes kérdés, maradt-e szemmel latható nyoma a helyszínen...

E rendkívül rövid időszak miatt nincs is neve. Hivatkozhatunk rá Bőszobi-szigetként az itt betorkolló patak kapcsán, Újvölgyi-szigetnek a településrész vagy téglagyár után, vagy 1704-es szigetnek, a mellette található folyamkilométer tábla alapján. Visszautalva a bejegyzést ihlető Népszabadság cikkre talán a Bőszobi-sziget a legjobb választás, ha már úgyis a mészköves hordalékot is szállító Bőszobi-patak torkolati hordalékkúpján alakult ki ez az "azelőtt nem létezett szép kis sziget", ami ráadásul teljesen ártatlan volt a hajószűkület okozásának vádjában.

Aztán kiderült, hogy talán a Bőszobi-sziget sem a legtökéletesebb név, erről szól az írás második része.

[1] Népszabadság, 1984-12-22 / 300. szám