Őrtorony a torkolatnál

Vének a legutolsó szigetközi falu, alatta torkollik vissza a Mosoni-Duna az Öreg-Dunába. Maga is egy szigeten található, ráadásul három dunai sziget öleli körül; északon a Kolera-sziget, keleten a Torda-sziget, délen pedig a már eltűnt Király-sziget. Utóbbi mellett található a Duna egyik ősi révátkelőhelye, amely feltehetően már a római korban is funkcionált. És mint általában az ilyen ősi dunai átkelőknél találunk itt egy révállomást, egy révcsárdát és egy római őrtornyot is.

A véneki rév

Hasonló kombinációval találkozhattunk már a Megyeri csárdánál, Vácott a Pokol-csárdánál és a Horányi-csárdánál. Mindhárom helyről elmondható, hogy ún. stabil partszakaszok, ahol a feltöltődés és az elmosódás egyensúlya egy folyó életére átszámolva viszonylag tartósan fennáll. A jól megválasztott helyszínnek köszönhetően a rév megközelítően azonos helyen van már legalább 1700 éve. Ugyanez elmondható a véneki révről is.   

Római romok gyűrűje 1940-ben

A véneki rév Győrszentiván és Vének települések között bonyolított le egykor komoly személy és áruforgalmat. A Komárom felől érkezők itt léphettek először a Szigetköz földjére, ha nem akartak elmenni Győrig. A középkor során Vének a pannonhalmi apátság birtoka volt, jobbágyai kötelesek voltak az apátot keresztülfuvarozni a Dunán, de arról is van okleveles említés, hogy a véneki hajósnépek az apátság más birtokán teljesítettek szolgálatot. Vének együtt élt a Dunával, lakói halászatból, hajózásból, aranymosásból és vízimalmaik jövedelméből éltek. Az átkelőhely jelentőségét nem csak az itt megtalált római őrtorony jelzi, hanem az is, hogy a törökök Győr ostromakor a véneki révnél keltek át a Szigetközbe. Ez az átkelés egyben a véneki rév végét is jelentette, 1594-ben Vének faluval együtt és a török tábornak helyt adó Győrszentiván is elnéptelenedett. 

Vénekre 1713-ban tért vissza az élet német és később csallóközi magyar telepesek formájában. Győrszentivánra mindeközben horvátokat telepítettek. A két település eltérő irányban "fejlődött" demográfiai szempontból, Véneken az 1910-es népességnek már csak a fele él, míg az 1970-ben Győrhöz csatolt Győrszentiván népessége két és félszeresére duzzadt.  

Római maradványok a révállomás mellett

Az őrtorony

Győr és Komárom között a római limes-út nagyjából követte az 1-es út nyomvonalát. Arrabonát elhagyva a magaspart néhány kisebb ártéri szakasztól eltekintve közvetlenül a Mosoni-Duna fölé magasodik. A torkolatnál található őrtorony a révháztól keletre egy dombon állt mintegy 6 méterrel a mai ártér felett. A sánc és az árok szintkülönbsége a szántás ellenére még érzékelhető és felbukkan az 1940-es légifotón is. Valószínűleg az ároknak kiásott földet a gyűrű közepére halmozták, és az így megemelt térszínre építették az édesvízi mészkőből emelt 15 x 15 méter alapterületű tornyot. A felszínen heverő tegula, imbrex és kőzettörmeléket a lelőhely felkeresése esetén hagyjuk ott, mert 1989-ben még azt írták a lelőhelyen eddig még nem volt régészeti feltárás.

Vének és környéke 1826-ban

A csárda

Az 1931-i évi Győri Szemlében azt írták a révtől mintegy 500 méternyire keletre található csárdaépület alatt római sírokat találni. A csárda melletti halmok egyikén épületek alapfalaira, míg a másikon ókori cserépdarabokra bukkantak. Ez arra lehet bizonyíték, hogy a Mosoni-Duna torkolatában álló őrtorony tövében egy kisebb település állt fenn a római korban. Az itt előkerült bélyeges téglákon a LEG XIV G M V lenyomat a Carnuntumban állomásozó XIV. Legio Gemina Martia Victrix utal, akik vagy gyártották, vagy pedig bizonyos csapatrészeik maguk is itt állomásoztak. 

A véneki csárda a török kiverése után épülhetett újjá, a róla szóló adatok és források finoman szólva is hiányosak. Egyetlen érdekességet találtam a történetéhez; 1921. augusztus 17-én a környéken látogatást tevő gróf Apponyi Albert a véneki csárdában látta vendégül ismerőseit. A csárda egy későbbi időpontban megszűnt, egy darabig Károlyháza Állami Gazdaság néven működött, mostanában nyaralók övezik, de a szag alapján ítélve az állattartó telep funkció is megmaradt.

Épület a véneki rév felett

A rév

Érdekes módon a véneki rév és a csárda nem egy helyen található, hanem egymástól fél kilométer távolságban. A római őrtorony a rév épületeihez esik közelebb, de nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megjósoljuk a két épület is hamarosan a római építmény sorsára fog jutni. A házakban már nem lakik révész,  a kertet lassan benövi a gaz. A révész a véneki oldalon található, menetrend nincs, régebben átkiabálással lehetett, manapság telefonnal lehet igényelni az átkelést. Vannak olyan napok, hogy a kerékpáros turistákat két turnusban kell átvinni a túlsó partra, míg más napokon egyetlen utas sem akad. 1982-ben három éves küzdelem után megszűnt a révátkelés, szerepét átvette a busz. 

2002-ben abban a reményben, hogy a gönyűi építkezések fellendítik majd a forgalmat újra elindult a komp a két part között. Ha elkészülne az 1-es út mentén haladó kerékpárút leágazása a révhez talán még nagyobbat lendíthetne a forgalmon. Jelenleg a törmelékkel és letört akácágakkal borított földút nem túl vonzó a kényesebb kerékpárosok számára. Pedig lenne mit felkeresni a győrszentiváni parton a dunai szigetek szerelmeseinek, itt található ugyanis az egykori Király-sziget mintegy bónuszként a rév-csárda-őrtorony háromsághoz. 

Vének és környéke 1930-ban

A (Király-)sziget

A Mosoni-Dunaág legutolsó szigetét ma már nagyítóval kell keresni a véneki rév fölötti szakaszon. Kialakulása az új győri (Klatsmányi) híd alatt elterülő szigeti rétek néven ismert medertágulathoz kapcsolódik. Ebben a medertágulatban a Mosoni-Duna több szigetet ölelt körül, közülük a legkisebb és a legutoljára feliszapolódott volt a Király-sziget. A sziget eltűnésében szerepet játszott a rajkai zsilip megépülése. 1908 után a Mosoni-Dunán szabályozhatóvá vált a vízhozam, átlagosan mindössze 64 köbmétert engedtek le másodpercenként, ami alig háromszorosa a Soroksári-Duna vízhozamának. Ennek következtében árvizek már csak Gönyű felől torlódhattak vissza és ez a visszatorlódás üledékfelhalmozódással járt az ártéren. A régi mellékágak helyét nőszirmok és nádas jelöli, a szigetek magasabb területein erdő nőtt fel. 

A mellékágban nőtt nádas

A Király-sziget 650 méter hosszú volt, nagy részén ma újratelepített nyárfaerdő található. A magaspart alatti kisebbik folyóágban csak az áradások hoznak vizet, de a vízáramlást a régi "Új Utakon TSZ" oldalától kezdődő feltöltés akadályozza. Ezen a feltöltésen lehet megközelíteni gépjárművel az árteret. 

A Király-sziget eltűnése már száz éve is előrehaladott állapotban volt. 1930-ban a mellékágat és a szigetet jelölik a térképek, az 1940-es légifotón még víz is tükröződik benne. Későbbi térképeken már csak vízborította területként jelölték, de ez a vízborítás javarészt már a múlté. Ha valaki a folyó felől keresné a 3-as folyamkilométer tábla éppen a sziget közepét jelzi. Szárazföldön elég néhány métert nyugat felé sétálni a révátkeléstől.

 A győrszentiván-károlyházi magaspart

Mint láttuk a "véneki négyes" közül az őrtorony rom, a révákelő működik, a csárda már nem funkcionál és Király-sziget sincsen már meg. Csak reménykedhetünk benne, hogy az őrtornyot feltárják, a rév még sokáig megmarad és lesz kit átfuvarozni (bár az új győri híd felépülése ennek nem nagyon segít), a csárdának és a révnek legalább az épületeit nem hagyják összedőlni. Ha már a  Király-szigetből soha nem lehet már valódi sziget.