Atipikus dolog bontásra ítélt szocialista toronyház fényképével indítani egy Dunáról szóló cikket, de talán még kevésbe tipikus összekötni Hunyadi Mátyás királyt Fidel Castróval. Pedig találni köztük egy vékony szálat, amely visszavezet bennünket a humanizmus korába, amikor szokásba jött egyes településeknek antik városneveket adni, sőt kitalálni. Így keletkezett a kizárólag tudományos és hivatalos közegben használt "Dunaváros" földrajzi név, mely alig pár évtizedig volt használatban.
A kongresszusi központ romjai
"Dunavárosban" éppen bontják a "Dunaváros" nevű szakszervezeti kongresszusi és kulturális központot, mely eredetileg és hivatalosan a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Háza nevet viselte 1981 óta. 2022. szeptember elején már csak egy kupac sitt volt az ország legnagyobb társadalmi és kulturális központjából. Alig negyven éves története ellenére a város legforgalmasabb pontjának egy ikonikus épülete volt. Szürke, erezett márványburkolata Fidel Castro ajándéka volt az akkor még prosperáló kubai márványbányákból a népek közti barátság nevében. A szocializmus megszűnése után a kongresszusi központ megalomán terei kihasználatlanul kallódtak, fenntartása gazdaságtalanná vált. A modern épületet ezért a tiltakozások ellenére elbontották, de Castro ajándékát elraktározták az új épület számára. Talán azért is, mert a kubai márványbányászat volumene a szocializmus bukása után a korábbi termelés 2%-ra zsugorodott.
Új Istropolis
A pozsonyi Istropolis kongresszusi központ a köyépkori pozsonyi egyetemről kapta a nevét, melyet Hunyadi Mátyás uralkodása alatt, Vitéz János esztergomi érsek kérésére II. Pál pápa engedélyezett 1464 májusában. Mivel az egyetem rövid történetét alaposan feldolgozták már az 1912-ben Pozsonyban megalapított Erzsébet Tudományegyetem kapcsán, ebben az írásban csak a dunai vonatkozásaival foglalkozunk, azaz az "Istropolis" földrajzi névvel.
Az egyetem neve ugyanis eredetileg Universitas Istropolitana volt, ebben a görög szóösszetételben az Istros a Dunát, a polis pedig a várost jelentette. Az kizárható, hogy ez egy történelmi név továbbélése lenne, hiszen görög települések a Dunának ezen a szakaszán sohasem voltak. Korábbi oklevelekben sem találkozni ezzel a földrajzi névvel. Volt olyan feltételezés, hogy Zsigmond király korában, Pozsonyban vert pénzérméken látható "I" betű az "Istropolis" rövidítése lett volna, ezt azonban sikerült kizárni. Volt némi vita azzal kapcsolatban is, hogy biztosan Pozsonyt értettek Istropolis alatt a XV. században, vagy valamely más várost. Ilyen jelölt volt Esztergom, mondván miért akarta volna az esztergomi érsek a saját alapítású egyetemét máshová szervezni, mint Esztergomba? Az egyetem alapításával és szervezésével kapcsolatos oklevelek keltezése "Datum in dicta civitate Posoniensi sive Histropolitana" azonban kizárta ezt az elképzelést.
Régi: "...Hystropolitana..."
Középkori oklevelekben gyakori, hogy magyar településneveket latinosítottak. Ennek több formája volt. A magyarországi latin helynevek gyűjtése során Finály Gábor összesen negyven olyan települést számolt össze, amely -polis végződést kapott. Ilyen volt például Claudiopolis (Kolozsvár), vagy Mediopolis (Medgyes). A névalkotásban az előtag lehetett görög, magyar, latin szó, de közös bennük, hogy mindegyik fantázianév, azaz valaki valamikor valamilyen elv mentén megalkotta (kitalálta) ezeket. Istropolis például semennyire nem illeszkedik Pozsony többi latinizált elnevezése közé, amely többnyire a magyar (Bisonium, Posoniensis), kisebb részben a német nevéből képződött (Pressburgium). A humanizmus korában az efféle "dicső múltba révedő" névadások viszonylag gyakoriak voltak, a visszanyúlás az antik idők elnevezéseihez olyan máig tartó képzavarokat eredményeztek, mint például a "Bizánci" birodalom. Ennek egyik érdekes—dunai—példája Istropolis.
Mivel az Istropolis név alapvetően összefonódott a pozsonyi egyetemmel, annak megszűnése a földrajzi név eltűnését is eredményezte. Az egyetem elindulása (1467) és Vitéz János esztergomi érsek halála (1472) között mindössze 5 év telt el. Az egyetem hanyatlásnak indult, végül Hunyadi Mátyás halála után megszűnt, európai hírű tanárai pedig szétszéledtek. 1491-ben már királyi fegyvertárt találni az egyetem épületében, egy évre rá II. Ulászló király Pósa Balázs kir. sókamarásnak és nejének adományozta. A Ventur utca 3. szám alatt jelenleg is álló középkori épületben a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola működik. A bársonyos forradalom után feltámasztott Istropolis nevet vélhetően a romok helyén felhúzott új épület örökli, egyszerre őrizve Mátyás király egyetemének emlékét, valamint Fidel Castro újrahasznosított ajándékát.
Újra itt van az évnek az a szakasza, amikor hagyományainkhoz híven a Dunai Szigetek blog újra megrendezi az év dunai szigete szavazást! A 2022-es lesz a tizedik szavazás a sorban és most is szokás szerint olvasóink segítségét kérjük, hogy kezdésként ajánlják nekünk kedvenc dunai szigetüket!
A Mohácsi-sziget Dunaszekcsővel szemben
Több száz létező és már eltűnt sziget található a Duna teljes szakaszán, amelyek érdemesek arra, hogy az ország-világ megismerje őket. Idén is tucatnyi szigetet mutattunk be a blogon! De melyik szigetet lehet nevezni a szavazásra? Bármelyiket, ami a Dunán létezik, vagy létezett. Lehet nevezni valódi dunai szigeteket, amelyeket minden oldalról víz veszi körül (pl. Margitsziget), lehet nevezni parthoz csatolt szigeteket (pl.: Csepel-sziget), és olyanokat is, amelyek már csak a nevükben szigetek vagy csak nagyon rövid ideig voltak azok (pl.: a tassi Hóhér) és lehet olyat is nevezni, amely már réges-régen eltűnt (pl.: Fürdő-sziget). Ihletért bátran lehet fordulni a blog jobb oldalán található címkefelhőhöz!
Eddig már kilencszer osztottuk ki az "Év Dunai Szigete" megtisztelő címet. Legutóbb a hatalmas, de már csak nevében sziget Mohácsi-sziget nyert, ennek kapcsán készülőben van egy komolyabb írás. Vajon idén ki lesz a befutó?
A nevezett szigetek közül október első hetében olvasóink választhatják ki egy selejtezőn azt a kettőt, amely a végső szavazáson megméreti magát a blog nevezettjével. Ez utóbbi csak a végső szavazás kezdetekor derül ki, de rendszerint nem sok vizet szokott zavarni a szavazáson. :)
Szigetet nevezni a bejegyzéshez fűzött kommentben, vagy a facebook oldalunkon lehet, 2022. szeptember 30. (péntek) délig. Korábban nyertes szigeteket ne jelöljünk, van még rajtuk kívül rengeteg érdekes és szép hely! Jó lenne, ha minél több sziget közül lehetne majd választani!
A nevezett szigetek közti selejtező szavazás 2022. október 1-től október 12-ig tart majd. Október 13-án kezdődik a végső szavazás, amely december 31-ig tart, ekkor már csak három jelölt lesz. Eredményhirdetés hagyományosan az évzáró/évnyitó bejegyzésben várható, 2023. január 1-én!
...szigorúan védett terület és Dévény alatt található, mármint folyásirány szerint.
A Dévényi vár tövében kialakult Szedlacsek-sziget (forrás)
Miután az ausztriai Hainburg felett magasodó Braunsberg és a Dévényi várhegy között lévő Porta Hungarica alatt belép a Duna a Kárpát-medencébe, a dévényi medertágulatban egy szigetet formál, melyet méltán nevezhetünk a Kárpát-medence első dunai szigetének is. Ez persze mai állapot, a folyószabályozás előtt a két szomszédos hegy között egy mellékágak labirintusával tagolt szigettengert találtunk volna. Ilyen kiágazás volt például a Röthelstein vára alatt jobb kéz felé kanyargó Äugl-ág, ami egyes szakaszain államhatár volt Magyarország és Ausztria között, azaz Pozsony vármegye és Dévény község "dunántúli" részeit alkotta. A folyószabályozás által a Morva torkolat felett kialakított íves hajózási csatornának ezek a németül ligetnek (Au) nevezett szigetek áldozatul estek, több névtelen folyóközépi kavicszátonyokkal együtt. Kissé paradox módon a felszámolt szigetvilág maradványait magában foglaló nemzeti park neve az osztrák szakaszon jobb híján "Donau-Aauen" lett. Létrejöttének körülményei kissé hasonlítanak a magyarországi Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, ugyanis 1986-ban széleskörű lakossági tiltakozás miatt meghiúsult a hainburgi vízlépcső megépítése, ezáltal az osztrák Duna-szakasz teljes belépcsőzése. A Lobau-szigettől egészen a Morva folyó torkolatáig terjedő széles ártéri sáv 1996-ban nemzeti park-szintű védettséget kapott.
A vízerőmű meghiúsulása és a nemzeti parki védettség ellenére ezen a szakaszon a Duna gyakorlatilag egy hajózó csatorna képét mutatja. Két partján a megközelíthetőséget akadályozó terméskőszórással, párhuzamművekkel, sarkantyúkkal és gyakori kotrással (lásd 3. kép bal oldala). Ezek a folyószabályozási művek ugyancsak megtalálhatók a címben említett Slovanský, avagy Szedlacsek-szigeten is. A XIX. században a dévényi várhegy alatti medertágulatban kialakuló parti zátonyt, majd szigetet kőszórással kapcsolták a parthoz, ami jó időre megpecsételte a Dévényi-ág (Devínske rameno) sorsát.
2022. szeptember 8-án délelőtt a Dévényi-ág száraz volt, legfeljebb a legmélyebben fekvő szakaszain csillogott benne némi víz, például a szigetre vezető betonhíd alatt. Erre a hídra van szlovákul kiírva, hogy a sziget látogatása nem megengedett a védettségi fokából kifolyólag, azaz a külföldiek nyugodtan bemehetnek. Az aznap mért 139 centiméteres helyi vízállás körülbelül két méterrel van a LKV szint alatt. Ha ehhez hozzávesszük a tényt, hogy a mellékágat alig hét éve, 2015-ben "revitalizálták", azaz kikotorták, azt a következtetést lehet levonni, hogy kissé "alulméretezték" a kőszórás megnyitását, ami körülbelül 200 centiméteres vízállásnál ereszthet vizet a mellékágba. Az idei száraz és meleg nyár kedvezett a növényzet térhódításának, a kotort szakasz nagy részén megtelepedtek az első lágyszárúak. Köztük például a 4. képen látható Bíbor nebáncsvirág, ami a Himalájából költözött a dunai ártérre.
A Szedlacsek-sziget két nevének eredetéről nem találtam információt, de valószínűleg mindkettő 1918 utáni név lehet. Akinek a Budapest környéki-szigetekhez szokott a szeme elsőként a főág partján található kavicsok méretén döbbenhet meg. A folyó sodrása ugyanis az ökölnyi szemcseméret alatt mindent elmos. Ez a szemcseméret aztán fokozatosan csökken a magyar szakaszon, úgy, hogy Paksnál már kavicsot sem nagyon találni. A mellékágban azonban az agyag és az iszap dominál, ami az ártér szűrő hatását jelzi a feltöltődésen túl, hiszen a szigetet a kavics nem tudja áthágni még árvíz idején sem, legfeljebb a lebegtetett hordalék. Ez aztán csapdába esik a szigeti növényzet között, de a mellékágban is, előrevetítve a "revitalizáció" hosszú távú sorsát.
A Szedlacsek-szigetre két úton lehet bejutni középvíz idején. Az egyik híd a sziget nyugati csúcsánál található, ezen egy autó is átfér. Ezzel az autóval a sziget közepén is lehet közlekedni, a vízmű kutakat ugyanis aszfaltozott út köti össze a sziget gerince mentén. Van egy másik sziget is. Ez egy gyalogos függőhíd, meglehetősen ingó-bingó. Magasan a lombkorona szintjén ível át a mellékág felett, de a partról hozzá vezető kapu nem meglepő módon lakat alatt van.
Kisvíznél persze mindenhonnan megközelíthető a sziget, így a keleti, alsó csúcsa felől is. Itt ugyancsak megnyitották a kőszórást, de olyan szűk szakaszon, hogy az előrevetíti a nagyon gyors feltöltődést. Alig hét évvel a kotrás után a kőszórás mellett pár tíz méteren haladó mellékágban feltorlódtak a kidőlt fák. Ez tovább lassítja a periodikusan jelentkező vízáramlást, elősegítve a feliszapolódást. A helyszínen tapasztaltak alapján a következő évtizedben feltehetően újra markológépek veszik birtokba a medret, ami a markolót üzemben tartó cégnek nyereség, de a szigorúan védett szigetnek nem feltétlenül.
1. A Szedlacsek-sziget felső bejárata a megbontott kőszórással
2. A sziget alsó (keleti) kijáratát elzáró kőszórás
3. Óriáskavicsok
4. Vendég a Himalájából
5. Sárga gévagomba telep
6. Mintha egy sétányon sétálnánk valami parkban...
7. Ennyi víz maradt a Dévény-Pozsony országút tövében
8. A sziget alsó csúcsa az eltorlaszolt mellékággal
9. A másik híd a szigetre
Rövid film szlovák nyelven a 2015. évi revitalizációról:
Miben hasonlít egymáshoz vízrajzi szempontból a felvidéki Dévény, a brazíliai Manaus és a bajorországi Passau? A válasz meglehetősen egyszerű, ha légifotókat is csatolunk a kérdéshez illusztrációképpen. Hatalmas a kontraszt ugyanis a szőke Amazonas és a fekete Rio Negro találkozásánál, illetve a sötét Ilz, a szőke Duna és a fehér Inn között Ausztria határán. Dévényről ugyan nincs légifotó, de a szikláról letekintve hasonló látvány fogadja az embert.
Az Apáca-torony Dévényben, 2022. szeptember 8.
A látvány olyannyira váratlan, hogy a hidrológia legyőzi a történelem iránti érdeklődést és a vár helyett inkább erről a jelenségről születik cikk. A régi szlovák 50 helleresről ismerős Apáca-torony tövében a Duna és a Morva folyó három részre osztja a képet. Nyugat felé tekintve a várhegyről, a kép bal oldala és a vár előtere egyaránt Magyarországhoz, azon belül is Pozsony vármegyéhez tartozott 1918 előtt. Jelenleg a várhegy töve Szlovákia, míg a másik két harmad Ausztriához tartozik, ugyanis Pozsony vármegyének a folyó kanyargása miatt Dunántúlra szakadt szigetecskéit és ártéri erdőit Ausztria kapta meg.
A stratégiailag rendkívül fontos hely 1945 után is két világot választott szét. A szögesdróttal is megerősített határszakaszon nyugatra menekülő emberek százait lőtték a Morva folyóba. Dévényben az emlékezetpolitika látszólag kissé túlteng, valószínűleg egy főre itt jut a legtöbb szobor, emlékmű egész Szlovákiában. Ezek java része a várat pettyezi körbe, egy részük gócba sűrűsödik a Morva folyó lezárt ártere mellett, a vártól északra.
Egykori osztrák-magyar feles tulajdonban lévő zátonyok. Az államhatár valahol a felső sarkantyúnál lehetett.
Visszatérve a Duna és a Morva folyó vizének keveredéséhez beszélni kell arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a folyók színét. Először az Amazonas vízrendszerének folyóit kategorizálták szín szerint a XIX. század derekán, talán éppen a Rio Negro torkolata által ihletve. Három kategóriát állítottak fel, vannak a fekete-, a fehér-, és a tiszta vizű folyók. Elsősorban a szállított hordalék, a vízsebesség, a víz kémhatása, illetve az oldott ionok aránya dönti el melyik folyó melyen színt kap. Ezen felül a vízállás is hatással lehet a folyó színére, nem beszélve az aktuális időjárásról, bár ez utóbbi nehezen mérhető komponens. Árvíz idején megnő a hordalékszállítás, amit az ártéren felkapott szerves eredetű anyag tovább színez, míg kisvíz idején a kavicságyában csordogáló Dunának szinte a fenekét is látni a hajózó útvonal mentén.
A fekete vizű folyók jellemzően lassú folyásúak, mocsaras, benövényesedett ártéren haladnak keresztül, ahol a szerves anyagok bomlása miatt a víz savas. Ionösszetételét tekintve kevés az oldott nátrium, kalcium, kálium és magnézium, ami hatással van az élővilágra is, például a csigák életkörülményeit alapvetően megnehezíti a savas kémhatás, ill. a kalcium hiánya. Elnevezését onnan kapta, hogy az ilyen folyók vize fekete teához hasonló színű, min például az Ilz Passaunál.
Ezzel szemben a fehér vizű folyók jellemzően több oldott és lebegtetett hordalékot tartalmaznak, ezt a nagyobb vízsebesség teszi lehetővé. Ilyen fehér vizű folyó például az alpesi Inn, melyet az ún. gleccsertej színez meg.
A tiszta vizű folyók abban különböznek a fekete vizűtől, hogy kevésbé savasak és rendkívül kevés hordalékot szállítanak. Az ilyen folyók völgye nehezen oldható kőzeteken halad keresztül, mint például a gránitos ősmasszívumok. Természetesen a kategóriák között vannak átmenetek, így például a Dévényi vár tövében találkozó Duna és Morva folyók sem típuspéldái a fent felsoroltaknak.
Nép-, tartomány és mező névadó folyója. Balra a Morva-mező, jobbra a Kárpátok.
Míg a Morva középhegységi tájon ered, majd dombságon keresztül éri el a Morva-mező síkságát és a mellékfolyói is hasonló morfológiai tájon kanyarognak, addig a Duna hiába halad az Alpok előterében hasonlóan középhegységi jellegű tájon, ha a déli mellékfolyói szinte mind fehér vizű folyók, jelentős hordalékszállítással. A Dévényi vár tövében a Duna rendkívül gyors folyású volt már a folyószabályozás előtt is, de a kanyarulatok és az Au-rendszer megszüntetése óta a vízsebesség csak nőtt. Erről tanúskodnak az ökölnyi méretű kavicsok a mederben és a hegymenetben meglehetősen szenvedő hajóforgalom.
A két folyó eltérő színű vize idővel összekeveredik, de jellemzően hosszú folyamkilométereken keresztül jól felismerhető csóvaként viselkednek.
