Ártéri szintek a Mohácsi-szigeten

A Duna medrének szélességével kapcsolatban talán a legfontosabb kérdés, hogy mekkora lehetett az árvíz szintje 1526 augusztusának végén Mohácson. A kapott válasz ugyanis arra a kérdésre is felelhet, hogy milyen széles volt a Dunának ez az ága a csata idején. Vízállásadatok híján és a mederben fél ezer év alatt bekövetkezett változások miatt az árvíz szintjére csak közvetett információkból lehet következtetni. 

A Mohácsi-sziget lakott területei nagyjából kirajzolják a sziget magasártéri szintjeit.

Mivel a források nem említik, hogy Mohács városa víz alatt lett volna a csata idején, és a hadifelszerelés kirakodását a városi kikötőnél meg tudták oldani, az árvíz szintje nem valószínű, hogy elérte a magasártéri szintet, amelyen a város és a kikötő felépült. Érdemes lenne megvizsgálni, milyen abszolút magasságban volt a magasártéren fekvő város középkori járószintje, ugyanis ehhez az értékhez képest meg lehetne határozni, melyik volt az az abszolút szint, amelyet az árvíz biztosan nem ért el és nem haladott meg. A korábbi szakirodalmak egyöntetűen ártérnek írják le a Mohácsi-sziget teljes területét, amelyet az árvizek évente elöntöttek. Ez a megfogalmazás azonban túlságosan általános, és nem írja le pontosan a Mohácsi-sziget domborzati viszonyait. Szükséges ezt az egységesként kezelt árteret szétválasztani két további szintre; alacsony és magas ártérre. Ezeket a Duna nulla pontjához viszonyított relatív magasságuk alapján lehet meghatározni. Pécsi Márton szerint a Mohácsi-sziget szelvényében a Duna két ártéri szintjét szinte lehetetlen elkülöníteni egymástól. Szerinte az alacsony és magas ártéri szintek közti különbség mindössze 2-3 méter. A Mohácsi-sziget legmélyebben fekvő térszínei az egykori Duna-medrek, holtágak. A Duna folyamatos mederváltozásai számos olyan holtágat hoztak létre, mint a Riha vagy a Földvári-tó. Az ármentesítés előtt többségük tó vagy mocsár volt, de közülük néhány még a mezőgazdasági művelés ellenére napjainkig is vizenyős mélyedés maradt. E szint felett következik az alacsony ártér, amely a Duna nulla pontja felett 5-6 méterrel magasabban terül el. Ez az övzátony-sarlólapos sorozatokkal jellemezhető sík táj teszi ki a sziget területének legnagyobb részét. Pécsi Márton szerint a Mohácsi-szigeten a magasártér szintje 8-9 méterrel van a Duna 0 pontja felett. A magasárteret csak a rendkívüli árvizek öntik el, így az emberi megtelepedésre alkalmas lehet ez a térszín. Magasártérre települt a középkorban Mohács városa és számos más középkori falu is a Mohácsi-szigeten, annak ellenére, hogy a sziget területének csak egy elenyésző része tartozik ehhez a szinthez. 

Az egyetlen ármentesnek mondható térszín Szembécs/Zsémbec falu helye

E szint felett beszélhetünk ármentes térszínről, amely a Mohácsi-sziget esetében egyetlen apró, de annál érdekesebb területre korlátozódik; a kb. 91 méteres tengerszint feletti magasságot elérő vári-pusztai mészkő előbukkanásra. Fontos leszögezni, hogy az ártéri szintek viszonylagosak, a folyó esését követik. Magasabb abszolút tengerszint feletti magasságban vannak északon Bajánál, mint a sziget déli részén, a határnál vagy Szerbiában. Időben és térben is változhatott az árterület kiterjedése, például a középkori klímaoptimum idején a magasártér területe terjeszkedhetett az alacsony ártér rovására, valamint ármentes területté válhatott a magas ártér magasabb helyzetben lévő része. Azaz a viszonylag száraz és meleg éghajlat miatt nőhetett a megtelepedésre alkalmas terület nagysága. Ezek a folyamatok pedig megfordulhattak a kis jégkorszak idején, amikor a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat növekvő dunai árvízszinteket eredményezett, és a Mohácsi-sziget középkori településeit lakhatatlanná tették az árvizek. A Mohácsi-sziget középkori településhálózatának kutatása alkalmas arra, hogy pontosítsa az ártéri terület domborzatáról alkotott ismereteinket. Pánya István írásában (A Mohácsi-sziget középkori topográfiája) tíz középkori települést azonosított, melyek kizárólag a Mohácsi-sziget északi részére korlátozódtak. Közülük a Bátával szemközti Töttöst a Duna oldalazó eróziója azóta elmoshatta, de a másik kilenc település helyét és szintjét régészeti módszerekkel azonosítani lehet. Ha a Pánya-féle cikkben a térképen jelölt középkori települések helyét összevetjük a mai abszolút magasságadatokkal, azt láthatjuk, hogy jórészt a 87–89 m.B.f. intervallumba esnek. Egyetlen kivétel van, Vári-puszta, korábbi nevén Szembécs/Zsémbec, ahol előbukkan a triász korú alaphegység legkeletebbi mészkőröge. Ezt már a római korban is bányászhatták, de a bányaművelés után is 90 méter feletti szintet mérhetünk itt, a Baracskai-Duna partján. Ez a térszín feltehetőleg már a középkor során ármentes lehetett, miközben a települések 87–89 méteres települési szintje nagy valószínűséggel kirajzolja a Mohácsi-sziget tíz különálló foltból álló magasárterét.

1. táblázat. Dunai ártéri szintek abszolút magassága a Mohácsi-sziget térségében

Ez alatt, az alacsony ártéren folyhatott gazdálkodás valamilyen formában, azonban a dunai árvizek rendszeresen elöntötték ezt a térszínt, így majdnem biztosan 1526. augusztus 29-én is. Bizonytalan, hogy a csata idején, Mohácstól északra, a Duna jobb partján mekkora lehetett a magas, illetve az alacsony ártér kiterjedése. Ha csak a mai viszonyokból indulunk ki, akkor ez a két szint gyakorlatilag nem is létezett. Amennyiben belekalkuláljuk, hogy a Mohácstól nyugatra fekvő Büdös-árok északi része és a Csele-patak torkolati szakasza jóval hosszabb volt, akkor valamekkora alacsony- és magasárteret itt is feltételeznünk kell. Mivel Mohácstól délre az alacsony ártér közvetlenül az ármentes térszín határát kirajzoló magaspart tövében húzódik, egyértelműnek tűnik, hogy a csata napján mind az altinumi kanyarulat, mind pedig a Vizslaki-rét víz alatt volt. Ez a vízborítás pedig egyértelműen lehatárolja a mohácsi csatateret keleti irányból, Mohács városától északra és délre is. 

Az írás a Mohácsi Szimfónia c. tanulámánykötetben megjelent "Támpontok a Mohácsi-Duna medrének 1526-os rekonstrukciójához" cikk szerkesztett változata. A Riha kanyarulat lefűződésről szóló rész ezen a linken olvasható.