A Dunai Szigetek blog történetében ez az első helyreigazítás. Elnézést kérünk, Scharbert Gyulától, a Scharbert család utolsó leszármazottjától, aki a kisapostagi Scharbert-szigeten nőtt fel, amelyik dunai szigetet eddig Schalbert-szigetként említettünk. A kavarodásnak egyik oka az volt, hogy a cikk írásának idején a sziget neve számtalan formában került szóba, de az azóta megjelent helytörténeti írások egyértelműen tisztázták a kérdést. A helyreigazítás úgy teljeskörű, ha az a szóban forgó helyszínen történik meg, egyúttal bemutatva mi maradt a szigeten a Scharbert-örökségből.
Élet és pusztulás a Scharbert-szigeten |
"Az egykori Schalbert-sziget megszűnt igazi sziget lenni, amikor folyamszabályozási céllal gátat emeltek a víz sodrába a kis Duna-ágban. A szigetet és környezetét mégsem ez, sokkal inkább a dunaújvárosi ipar tette tönkre azzal, hogy a gáttól északra eső felhagyott mederrészt a vasmű zagy- és pernyelerakó helyévé jelölték ki. A négy részre (kazettára) osztott valamikori folyómeder a vasmű és a papírgyár igen sokféle szennyező anyagának ülepítő és gyűjtőhelyévé lett élettelen holdbéli tájjá alakítva a Dunaújváros és Kisapostag határán fekvő területet. A természettől elrabolt táj nyolc-tíz hektárnyi részének ügye napjainkban jobbra fordul. Legalább is ezt ígérik. Tavasz óta nem fűt szénnel az erőmű, megszűnt a zagyképződés. Rövidesen üzembe helyezi a vasmű a hengerműi emulziószűrőt, így az onnan távozó szennyvízzel olaj sem jut a zagyülepítőbe. Folyamatban van a reveülepítő rekonstrukciója, ami további szennyeződéstől mentesíti a Schalbert-sziget környezetét. A Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság arra kötelezte a papírgyárat, hogy 1991 június végéig találjon megoldást a felső zagyvölgybe vezetett lúgosszennyvíz-kibocsátás megszüntetésére. E lépésekkel egyidejűleg a Dunai Vasműnek el kellene kezdeni a kisapostagi Duna-holtág III-as és IV-es kazettájának rekultivációját az idevonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, hogy az ipari célra a továbbiakban nem használt terület hasznosítható legyen. Ez nem csekély költség.
_________________
Kisapostag önkormányzata—gazdasági helyzetét is javítandó—hozzájárult ahhoz, hogy a szigetre vezető gáttól délre eső holtágrészben kavicsbányászatot kezdjenek. A kotrás révén vízisportokra strandolásra, üdülésre alkalmas víz alakulhat ki a holtág helyén. A mederkotrásos kavicsbányászat meddőjével pedig fel lehetne tölteni a rekultivációra kijelölt két kazettát. Áron József, Kisapostag polgármestere ezért azt javasolta, hogy tekintsenek el a vasmű rekultivációs kötelezettségétől. Ezt arra alapozta, hogy a rekultivációt maga a természet jórészt már megoldotta: immár két-három méteres facsemeték hajtottak ki a korábban élettelen talajon. A kazettafeltöltés jótékony iszapborítást és a mostaninál is jobb feltételeket nyújtana a természet ön-rekultivációjához. A vasmű mentesülne egy kiadástól, helyette hasonló összeggel támogathatná a község gázprogramját.
A múlt heti egyeztető tárgyaláson Langó Nándorné (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) és Neszmélyi György (polgármesteri hivatal műszaki osztálya) arra hivatkoztak, hogy a területre vonatkozó szakértői vélemények ellentmondóak. Pár éve a vizsgálatra vitt talajmintából annyi gáz fejlődött, hogy az szétvetette a tárolóedényt. Az idén megismételt, többirányú vizsgálat sem gázképződést, sem mérgező élettani hatást nem állapított meg, sőt, akadt olyan talajminta is, amely serkentette a növényfejlődést. Ez utóbbi vizsgálat elfogadható voltát igazolja a természetes úton végbemenő növényregeneráció. Ezért—megszorításokkal—az alábbi döntést hozták: Eltekintenek a szóbanforgó területre vonatkozó kötelezettségtől, ha az előírt kiegészítő vizsgálatok azt igazolják, hogy nem gázos és nem toxikus ott a talaj. A két kazetta további feltöltéséhez nem járulnak hozzá, a kavicskotrási meddő elhelyezését máshol kell megoldani. Az önmagától rekultiválandó területet véderdőként kell hasznosítani.
_________________
A természetnek most és így visszajuttatottnál sokszor több területet (széniszaptó, halna, zagyvölgy, az alatta levő Duna-part, a kis Duna I-es és II-es kazettája) vett igénybe és tett élettelenné a két nagyüzem. Van tehát hol folytatni a környezethelyreállítást, nemcsak a természetre bízva azt. Csongor György. A Hírlap 1990. november 20.
Elnézést kérünk a faültetvényekért. |
Elnézést kérünk a tarvágásokért. |
Elnézést kérünk zagytározókért a mellékágban. |
Elnézést kérünk a sziget mellett létesített kommunális szeméttelepért. |
Elnézést kérünk a talajszennyezésért. |
Elnézést kérünk az állandó zajszennyezésért. |
És elnézést, hogy nem viseltük gondját a Scharbert-család házának, ha már elkommunizáltuk tőlük. |
Elnézést kérünk a vandálokért. |
2014 https://www.duol.hu/hirek/2014/08/a-scharbertek-oroksege
2014 https://dunaiszigetek.blogspot.com/2014/02/aligha-van-mas-dunai-sziget-amellyel.html
2020 https://dunaujvaros.hu/hir/32645
2021 http://dunaujvarosmesel.hu/2021/04/22/talpalatnyi-dunaujvaros-scharbert-sziget/
2021 képek a romos épületről: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3732033930256811&type=3
2021 http://dunaujvarosmesel.hu/2021/04/21/kie-a-nevtelen-sziget-dunapentele-es-dunavecse-kozott/
(elnézést szerintem valami miatt kérünk, nem érte ; )
VálaszTörlésMegragadtad a lényeget látom.
TörlésAkárhogy is nézem, de a terület Dunaújváros Közigazgatási határán van.
VálaszTörlésNem egészen látom át, hogy merről jött le ide bármilyen zagy.
Ugyanakkor:
Elhiszem, hogy neki fontos a családi múlt, de akkor ne mástól várja el a megoldást! S a megoldás nem az, hogy leáll és hőbörög.
Amúgy meg épp itt a blogon hány és hány szigetről derült ki, hogy hány és hány hasonló vagy akár teljesen elütő neve van.
CsBA
Itt látszik a zagybefolyó: https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/198303?r=1&c=2110213.6477685:5928973.796217499:8 A cikk nem a hőbörgés miatt született, hanem azért, mert mostanában egy csomó jó cikk született dunaújvárosi honlapokon a szigetről. Az egyikben azt is leírják, hogyan csatolták el Kisapostagtól a szigetet.
Törlés2017 nyarán még megvolt a tornác teteje.
Törlés