A hódokból ezért pörköltet főznek

2023. március 11-én jelent meg a hír, hogy valaki Dunakeszin a Duna sor Evező köz sarkán, a Duna árterén mélyen belefűrészelt egy hatalmas nyárfába, valamint két fűzfacsoportba. A szándékosság nyilvánvaló, azonban a hírekből az kimaradt, hogy a helyszíni nyomok alapján ez a tevékenység már jó ideje zajlik. Nem csak a favágás, és nem csak Dunakeszin, hanem mindenhol, ahol "biofób" emberek költöznek közvetlenül a természet szomszédságába. 

Talán másodszorra sikerül. Friss bevágás a kudarcba fulladt első próbálkozás felett. 

Mivel a barbarizmus feltételez némi nyíltságot és egyenességet, ezért nem nevezném barbár pusztításnak azt, ami Dunakeszin történt. Ha mindenképpen minősíteni kellene a cselekményt, akkor a sunyiság talán pontosabb lenne. Ugyanis az elkövető nem vágta ki az őt zavaró fákat, csupán tett arról, hogy más, a természet vagy ebben a konkrét helyzetben a Vízügy végezze el a "piszkos" munkát. Ebben valószínűleg komoly gyakorlata lehet, ugyanis az oligocén agyagrétegekből álló magaspart tövében számos fát látni, amelyek ugyanígy pusztultak el, évekkel korábban. 

A módszer egyszerű. A fák ezen a meredek partfalon jellemzően a Duna felé nyújtózva nőnek, azaz a súlypontjuk kibillen. Ha valaki csak belevág a törzsbe felülről, a fa súlya miatt a törzs eltörik és leszakad. Ez jellemzően a korábban kivágott fákra volt jellemző, a most pusztulásra ítélt fák nagyjából egyenesen nőttek. A vaslépcső melletti nyárfa valószínűleg a terebélyes lombkoronája miatt kapott halálos ítéletet. Az ilyen módon elpusztított fák jellemzője, hogy ismét kisarjadnak, de már nem növesztenek egyenes törzset, hanem bokorszerűen fejlődnek tovább. Így tehát nem feltétlenül igaz, hogy a part állékonysága veszélybe kerül, hiszen a gyökérzet tovább funkcionál. Így lesz az ártéri erdőből egy susnyás.   

Elvágott inak a fűzfa-ujjakon.

A hódokból ezért pörköltet főznek.

Kb. két ölnyi nyárfa-törzs.

A halálra ítélt facsoport az Evezős köz végében.

Pusztulásra ítélt fák és a rájuk hordott zöldhulladék.

A felülről befűrészelt korábbi áldozatok.

A befűrészeléses módszer áthatolhatatlan dzsungelt eredményez, mert a kivágott fát nem tudja elvinni a víz.

Ugyanott, ugyanazzal a módszerrel korábban elpusztított fa. 

"Business as usual"

Az Infostart híre szerint a Duna sor Dunakeszi "elit negyede", azonban a természethez való viszonyt tekintve nem sokban különbözik egy elnéptelenedő falu szélén elterülő putrisorhoz. A lakosság egy "biofób" (© Szendőfi Balázs) része ugyanis a hős hollandusokhoz hasonlóan a víztől próbál területet hódítani. Zöldhulladékkal és építési törmelékkel tölti fel a meredek partot, a kiirtott növényzet helyére kőzúzalékot borít magánparkoló részére, és önszorgalomból derékban elfűrészeli az ártéri fákat, hogy élvezhesse a csodás panorámát a Szürkő-szigetre, a Szentendrei-szigetre és a dunántúli hegyekre. A lejtőn heverő karácsonyfa-csontvázak, a betondarabok, vagy éppen az elhantolatlan fa-tetemek látványa azonban nem csupán helyi jellegzetesség, ez zajlik mindenhol az országban. A "zöldbe" frissen kiköltözők borítsuk-le-a-szemetet-az-erdő-szélén módszere mellett megjelentek a természetpusztítás modernebb verziói is, amikor az "elit negyedekben" azért kell az ehhez hasonló hatalmas fáknak elpusztulni, mert árnyékolják a frissen felszerelt napelem-rendszert, vagy csak "összeszemetelik" avarral a legurigázott drága gyepet. Ez persze csak az első lépés. Később majd lehet követelni, hogy a fák hiányában pusztuló partot, illetve a "rendezetlen környezetet" rendezzék, ami végső soron a part lebetonozásához szokott vezetni.

Nincs itt semmi látnivaló.

Így megy ez.