Előkerült Vác ötödik 1838-as árvíztáblája!

Sajnos csak papíron:

Vácott árvíztáblát kutatni olyan mint tű(ke)t keresni a szénakazalban, ugyanis másfél kivétellel ezek nem házak falain, hanem képgyűjtemények, levéltárak mélyén lapulnak, ahol az utcáról beesve szinte reménytelen célirányos kereséssel rájuk bukkanni. Az egyik olyan szénakazal, ahol leginkább számíthatunk váratlan, eddig ismeretlen tűkre, a váci Tragor Ignác Múzeum. Erre az újabb leletre is a múzeumban dolgozó Zomborka Márta hívta fel a figyelmet, aki korábban már több dunai szigetes írás megírásában nyújtott segítséget. 

A rajz Fábry Dezső munkája, felirata szerint 1913-ban készült, és az Alsó-Dunasor/Mária Terézia rakpart/Ady Endre sétány felől ábrázolja a még beépítetlen Rév közt (korábban Kis utca) és a 7. számú ház helyén állt kétszintes épületet. Fábry Dezső fiatalemberként az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola hallgatója volt, ötödévesként Körösfői-Kriesch Aladár tanítványaként részt vett a zebegényi katolikus templom festményeinek elkészítésében. Hogy a név-kavalkádot folytassuk, a kép középpontjában a Kiss János-féle egy emeletes ház látható, melynek kapujától balra fent látható az a tábla, melyet Fábry a jobb olvashatóság kedvéért a kép alján kinagyított, ezáltal jó szolgálatot tett a váci helytörténeti és hidrológiai kutatásoknak.

 

A Kiss János-féle ház 1876-ban

Van némi bizonytalanság abban, hogy az árvíztábla valóban a kapu felett volt, vagy a Rév közi falon, esetleg a szemközti ház falán, ugyancsak a Rév közben, elvégre mindkét helyen látható egy négyszög alakú valami, talán ablak, de a három lehetőség közül mégiscsak a kapu melletti pozíció tűnik a legvalószínűbbnek, mivel Fábry Dezső képébe belenagyítva mintha lennének a kapu melletti táblán betűk és vonal is. Annyit mindenesetre el lehet mondani, hogy az 1838-as árvíz embermagasságban árasztotta el Vácott a parti részt, viszont ez a rész egy keskeny területre korlátozódott ezen a szakaszon, csak délebbre, a Gombás-patak mentén tudott az árvíz messzire kiönteni.

A Kiss János-féle ház árvíztáblája 1903-ban (forrás)

Az árvíztábla külalakra az egyszerűbbek közé tartozik. Mindössze az évszám, egy rövid felirat "Víz állás" és a szintvonal látható rajta, miközben a többi váci árvíztáblán hó+nap, mutatóujj, vagy bővebb szöveg található. Az azonban felettébb érdekes, hogy a négy képről is ismert árvíztáblának külalakra semmi köze egymáshoz, mintha elhelyezésükben nem játszott szerepet központi, városi akarat, aki szeretett volna magának egyet, maga intézte saját ízlése szerint a kőfaragó mestereknél. Ugyan az Ady Endre sétány 7- szám alatti tábla viszonylag egyszerű, de még mindig jobban ismert, mint az egykori Lölölde falán álló, amiről csak annyit tudunk, hogy létezett.

Vác öt, jelenleg ismert árvíztáblája (A Fűz utcai jelenleg a Remete étteremben található)

A Kiss János-féle ház tehát már állt 1838-ban, de a kép megrajzolása idején egyöntetűen ősréginek és rozogának írják le az állapotát, habár ebben az esetben is fontos a kontextus, hiszen hasonló ürügyre hivatkozva rombolták le nemrég a Horányi csárdát is Szigetmonostoron, és nem járunk messze a valóságtól, ha itt is egy beruházó szándékait véljük felfedezni az írásban. Csuka János építőmérnök-vállalkozó éppen 1913-ban vette meg Kiss János örököseitől az épületet, szándéka szerint itt, a rakpart-Rév köz-Görög (ma Katona Lajos) utca közti telken építette volna fel a Duna-vízre alapozott "Erzsébet gőzfürdőt", amely a tervrajzok alapján beépítette volna a Rév köz feletti légteret is, és homlokzata a velencei Ca d'Oro palotához hasonlított volna. Három emeletén helyet kapott volna több gőzfürdő kád, tusoló, gyermekmedence, szépészeti szolgáltatás, klubhelyiség, rendezvényterem, kávézó és szálloda is. A városi tanács támogatta a télikerttel és szökőkúttal is ékesített rekreációs komplexum terveit, sőt még adókedvezményt is megítélt a vállalkozónak, azonban az építkezést az I. világháború, majd az azt követő bizonytalan politikai-gazdasági helyzet akadályozta. 

1918 nyarán még úgy írtak a Kiss János-féle házról, hogy az új tulaj azt lebontatja, tehát ekkor még állt az épület és talán megvolt a homlokzatán az árvíztábla is. Az 1920-as évek elején még tervben volt egy részvénytársaság megalapítása a gőzfürdő érdekében, azonban Csuka János 1925. márciusi halála végleg levette az "Erzsébet gőzfürdő" terveit a napirendről. Vác azonban nem maradt vizes komplexum nélkül, alig száz méterre a Kiss János-féle háztól épült meg 1951-ben a váci termálvizes strand, de ennek nagy ára volt: cserébe a folyószabályozás felszámolt Vácott 20-25 kilométernyi természetes homokos-sóderes strandot. A Rév köz végül lakóházakkal, de beépült, a régi ház eltűnt az árvíztáblával együtt, nem volt senki, aki leemelte volna a sittkupac tetejéről.