"Narvál" a Dunán

Avagy miből lett a Gabriella-sziget?

Ott, ahol a Külső-Béda holtág egy köldökzsinórón (alig két méter széles csatornán) keresztül érintkezik a Dunával egy kilométer hosszú kőszórás; párhuzammű zárja el a Nagy-Dunától a kilátást. Ezen a kőszóráson helyenként megtelepedtek már a fák is, néhol megbontották, hogy a víz szabadon áramolhasson Magyarország utolsó előtti dunai szigete mellett. 

Baranya megyében járunk, Kölked településtől délkeletre, ott ahol a Duna elhagyja Magyarországot és átér Horvátországba. Ha a WildIsland térképet nézzük nem a Gabriella-sziget az utolsó előtti sziget a Dunán, hanem "csak" az ötödik. Ugyan a Duna szigeteit összeszámoló térkép még nem mindenben tökéletes, hiszen a Gabriella-sziget a nem túl fantáziadús (HU047) névre hallgat, ráadásul a hozzá északról csatlakozó kőszóráson megtelepedett fákat is külön szigetként veszi nyilvántartásba (HU011). 

Nem véletlenül indítottunk ezzel a kőszórással, ez adja ugyanis a sziget jellegzetes "narvál alakját". Ez a hosszú agyar zárja le a levágott Béda holtágat, a kőszórás folytatódik rövid távon a sziget külső és belső oldalán, mintegy páncélt borítva a narvál fejére, nehogy a Duna sodrása elmoshassa. Ez a páncél amellett, hogy védi a sodrástól Gabriella-szigetet megközelíthetetlenné is teszi egyben. Az "agyar" párhuzammű megbontása miatt északról száraz lábban nem lehet átkelni a szigetre, talán csak a 2018. őszi kisvizek idején. A baranyai partoldal pedig igen meredek és süppedős iszapos, ráadásul alámosott is, miközben a sziget déli csúcsán kiülepedik a finomszemcsés hordalék. Erre a vidékre már nem jellemző a kavicsos hordalék, ez pedig azzal a következménnyel járt, hogy a szigetek és a partvonal rendszeresen változtatta a helyét, hiszen nem volt stabil üledék ami megtartsa. Ez a jelenség főleg a folyószabályozás előtt volt jellemző, amikor még nem adtak páncélt a narválra, de helyenként manapság is megfigyelhető, például a Debrina-szigeten, ami valóban az utolsó sziget a magyar Duna-szakaszon — pillanatnyilag.

A Gabriella-szigettel kapcsolatban három érdekes kérdés merült fel, ezekre próbálunk válaszolni ebben a bejegyzésben. Létezik egy negyedik kérdés is, de ebben az olvasók segítségét kérjük:

1. Hogyan és mikor keletkezett a sziget?
2. Mikor épült meg a párhuzammű?
3. Mikortól nevezik a szigetet Gabriellának?
4. Ki lehetett a névadó?

1880.

Ad 1. A mikor kérdésre nehezebb pontosan válaszolni, hiszen az olvasók bizonyára tudják, hogy egy sziget kialakulása egy viszonylag hosszú folyamat eredménye, hacsak nincs mögötte emberi rásegítés. A Gabriella-sziget esetében is beszélhetünk antropogén hatásról, de csak a sziget felbukkanása után. 1858-ban, amikor Mohácstól délre mérték fel a Duna partját a II. katonai felmérés térképészei még láthatták az élő Belső-Bédát és a Külső-Béda is dunai főmeder volt ekkoriban. Ugyanezt az állapotot rögzíti 22 évvel később, 1880-ban a harmadik katonai felmérés, azzal a különbséggel, hogy a térképről eltűnik a balparti Verpolye erdőről elnevezett sziget (ez ma is megvan amúgy, lásd alábbi térképeket) és szemben vele megjelenik a Béda-sziget. 

Tehát még a Kölked alatti Béda-kanyarulat levágása előtt, emberi beavatkozás nélkül kialakult a Gabriella-sziget elődje, a Béda-sziget. Ami érdekes, a sziget a folyókanyarulat levágása után is megmaradt ugyanott. A sirinai átvágás datálásában segít nekünk az 1895. évi XLVIII. törvénycikk indoklása: 

A paks-drávatoroki szakaszra, mely teljesen elüt a Duna egyéb szakaszaitól, a mennyiben itt a folyam eredetileg óriási kanyarulatokban kóválygott, melyek közül négyet az 1820. és 1821-ik évben az akkori vizépitő királyi biztosság vágatott át, hetet pedig Pakstól Apatinig a 40-es években vágták át, melyek azóta mind anyamederré váltak és a folyam útját összesen 96 kilométerrel röviditették meg. Az újabb időben ugyane szakaszon három újabb átvágás lett foganatba véve, u. m. a sirinai, vörösmarti, drávatoroki, legújabban pedig az 1893:XVI. tc. értelmében végrehajtás alatt áll a csanádi átvágás; ezenkivül ugyane szakaszon összesen még három átvágás van tervezve, melyek végrehajtása után a rövidülés mintegy 30 kilométert fog kitenni. (forrás)

Ad 2. A helybenmaradást segítette, hogy a Duna-Tisza-közéhez tartozó sirinai erdőben végzett átvágás munkálataival párhuzamosan megépült a Béda-sziget északi csúcsához kapcsolt kőszórás is. Ez az alábbi, 1911-es helyszínrajzon is feltüntetett "páncél" konzerválta végül a szigetet az utókor számára. 

1911.

Ad 3. Nagy segítségünkre lett volna a kérdés megválaszolásában, ha az "angyalos" térképek idevonatkozó szelvényeit ellátták volna névanyaggal. Ugyanis az 1911-ben még Béda-szigetként ismert sziget 1941-ben már Gabriella néven szerepel. Az 1930 körül elkészült vízisport térképről (lásd alább) sajnálatos módon lemaradt a felirat, így nem sikerült tovább szűkíteni a 30 éves intervallumot. 

1930.

Ad 4. Mivel a névcsere még 1941 előtt történt, nem sok valószínűsége van, hogy élő ember még meg tudja mondani a csere körülményeit; ki lehetett az a Gabriella, akinek a nevét egy sziget őrzi a mai napig Magyarország déli határán? Amennyiben valaki ismeri a történetet, írja meg kommentben!

1941. (mapire.eu)

Ha minden jól megy, a 2017. évi kudarc után talán idén, 2019-ben sikerül eljutni a narvál-alakú Gabriella-(ex-Béda-) szigetre. Akár felfújható gumicsónakkal, akár nyakig érő gumicsizmával... 

Száraz és nedves évek az Égető-szigeten (2014-2018)

Az Égető-sziget Vác déli részén található, viszonylag sokat foglalkoztunk már vele a blogon, hiszen előrehaladott feltöltődése elsősorban a folyószabályozásnak köszönhető. Tavaly sikerült megbecsülni a keresztgát szintjét, ami alapvetően meghatározza a holtág sorsát. Érdemes továbbá a Égető-sziget állapotát összevetni a déli szomszédjával, a Gödi-szigettel, ahol egy hasonló magasságú keresztgátat bontott meg a jég és a lakosság összefogása. Jelenleg a két sziget küszöbszintje alig egy méterrel különbözik egymástól, ez az egy méter azonban elég ahhoz, hogy az Égető-sziget a közeljövőben teljesen eltűnjön.

A Gödi-szigethez hasonlóan utoljára 5 évvel ezelőtt láthattuk, hogy az év hány napján keresztül jelentkezett vízáramlás az Égető-sziget mellékágában. 2009 és 2014 között ez az érték jobb években 114-124 nap (31%-34%) volt, rosszabb években, mint például a 2011-es mindössze 27 nap (7,4%). Nem véletlen tehát, hogy a Vác és Budapest között kerékpározók közül alig néhányan tudnak az Égető-sziget létezéséről. Elöljáróban a többieknek érdemes pár képen bemutatni a helyszínt. Az alábbi képek 2019. április 17-én kora reggel készültek, Vácott mért 118 centiméteres vízállásnál. Ami éppen 110 centiméterrel alacsonyabb, mint a keresztgát koronaszintjének legalacsonyabb pontja.

A medret facsoportok tagolják részmedencékre.

Pionír növényzet

További apadás esetén a víz megy, a növényzet marad.

2019 tavaszán, többek között az előző év őszén tapasztalt rendkívül alacsony vízállás miatt az Égető-sziget melletti meder inkább egy rétre emlékeztet, amire kiöntött az éppen aktuális árvíz. Ennek oka a sziget felső harmadánál épült keresztgát, amelynek koronaszintje még viszonylag ép. Nagy valószínűséggel eredetileg 250 centiméterre tervezték, azonban azóta megsüllyedhetett annyira, hogy napjainkban már a 228 centiméter feletti vízállás esetén is átbukik felette a Duna.   

Ez a magasság azonban még mindig elég ahhoz, hogy a keresztgát betöltse eredeti funkcióját és a vizeket a főmederben tartsa. A vízmozgás hiánya miatt rendkívül előrehaladott a mellékág feltöltődése. Míg a Gödi-sziget esetében egyértelműen kirajzolódik a növényzettől mentes meder, addig az Égető-szigetnél nincsen olyan része a medernek, ahol ne telepedett volna meg legalább a lágyszárú növényzet. Több helyen a fásszárúak is kiirthatatlanul megtelepedtek, részmedencékre tagolva a medret. Ez pedig azzal jár, hogy a hordalék akadálytalan áramlása végképp megszűnt, a holtág eltűnése semmi mástól nem függ, mint a növényzet szukcessziójának ütemétől. Nem valószínű, hogy a helyzet drasztikusan változna a gát elbontásával, hiszen az Égető-sziget északi betorkollása már nem létezik. 

A diagramok x tengelyén az idő, az y tengelyen az adott év vízállásadatai (cm) szerepelnek. Az évek során az 50 centiméteres fő léptékű tengely maximális és minimális értékei egyaránt megváltoztak, a 2013. évi árvíz 804 cm-re emelte az LNV (=valaha mért legnagyobb vízállás) értékét, míg a 2018-as év pedig -56 cm-re csökkentette a LKV (=valaha mért legalacsonyabb vízállás) értékét. Utoljára a 2013-as évi állapotokról készült diagram, ezért az alábbaikban kiderül, hogy a 2014-2018 között eltelt öt év alatt hogyan alakult az Égető-sziget és mellékágának állapota.

A 2014. év váci vízállás adatsora

A 2015. év váci vízállás adatsora

A 2016. év váci vízállás adatsora

A 2017. év váci vízállás adatsora

A 2018. év váci vízállás adatsora

A főág felől felismerhetetlen Égető-sziget esetében talán találóbb lett volna címnek a "jobbára száraz évek" kifejezés, hiszen kisvizes időszakokban semmi víz nem marad a mederben, utat engedve a növényzet térhódításának. Minél hosszabb egy ilyen periódus annál több esélye van a magok kicsírázásának és szárba szökkenésének. Tartósabb, áramló vízállás esetén ez a folyamat lassabban vagy egyáltalán nem menne végbe. 

• A 2014-2018 között eltelt öt évben az Égető-sziget legjobb esetben is az év (2016.) alig ötödében viselkedett valódi szigetként. A többi évben ez lecsökkent 1/7 - 1/8 -ad részre. Napokban kifejezve éves szinten 41 és 78 nap között ingadozott a "nedves napok" száma. 
• 2014-2018 között nem volt rendkívül magas vízállás, sem pedig időben elhúzódó árvíz. Ez a kettő azt eredményezte, hogy a 228 centiméteres küszöbszintet ritkán haladta meg a folyó vízállása. Az öt éves intervallumban 357-456 cm között változott a legnagyobb vízállás, ami alig haladja meg a 2013-as nagyvíz felét. Mindeközben az alacsony vízállás minden évben a minimum környékén mozgott, 2018 kivételével, amikor megdőlt Vácott is a valaham mért legkisebb vízállás (LKV).
• A 103 centiméteres küszöbszint különbség a Gödi-szigethez képest azt eredményezte, hogy az Égető-sziget átlagosan 30 százalékponttal kevesebbszer viselkedik valódi szigetként a déli szomszédhoz viszonyítva. 

Annak ellenére, hogy a keresztgát magassága viszonylag állandónak vehető, mindössze tíz évre visszamenőleg vannak pontos adatok a vízáramlásos napok számáról. A 228 centiméteres küszöbszintet a gödi értéknél nagyobb magabiztossággal lehetne az Égető-sziget múltbéli értékeire kiterjeszteni, de ehhez ismerni kellene legalább a gát építésének időpontját. A 2009-2018 között eltelt 10 évben a vízmozgásos (nedves) napok száma fokozatosan csökkent, bár egy ilyen rövid adatsorból nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni. 

Adott évben hány napon keresztül (%) volt vízmozgás az Égető-sziget mellékágában 2009-2018 között.

Jelen helyzetben az Égető-sziget gátjának meg- vagy elbontása több kárt okozna az élővilágban, mint az, ha hagyjuk lassan feliszapolódni a holtágat. A közeljövőben számítanunk kell rá, hogy a nyílt vízfelület kiterjedése tovább csökken a növényzet rovására. De az ott felnövő ártéri erdő számtalan fajnak ad majd otthont, míg a nyíltabb vizeket kedvelő fajok számára ott lesz a váci Kompkötő-sziget, vagy éppen a Gödi-sziget. 

Hány sziget van a Dunán?

Kétségtelenül ez a legesleggyakoribb kérdés, ami a dunai szigetekkel kapcsolatban felmerül. Régóta terveztem, hogy bizonyos kritériumok alapján összeszámolom őket, de most be kell ismernem, hogy a Duna mentén található védett területeket összekapcsoló DANUBEPARKS hálózat megelőzött. 

912 sziget a Dunán (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

Korábban már más is megelőzött, őt Ortvay Tivadarnak hívták és foglalkozását tekintve katolikus pap volt. 1878-ban a Mathematikai és Természettudományi Közlemények XV. kötetében megjelent "A magyarországi Dunaszigetek alakja és iránya, területnagysága és partmagassági viszonyai" című művében 667 szigetet számolt össze egyedül a magyar szakaszon, Dévénytől Orsováig (Ada Kaleh ekkor még nem tartozott Magyarországhoz). Hasonlóan a WILDislands kezdeményezéshez ő is  szorgalmasan kiszámolta a szigetek területét!

A DANUBEPARKS WILDislands térképes alkalmazásában ennél alig több sziget szerepel a forrástól egészen a deltáig. Ez nem véletlen, a 912 szigetet már a folyószabályozás és a részleges duzzasztás után számolták össze, amikor a szigetek legnagyobb részét már felszámolták a hajózás és az árvízvédelem érdekeire hivatkozva. Ezek a szigetek nem is szerepelnek a leltárban. Mint ahogy azok sem, amelyek a vízerőművek duzzasztó hatása miatt süllyedtek hullámsírba. Sőt érdekes módon hiányoznak a városi, ill. lakott szigetek. A leltárba vett szigetek területe összesen 138 ezer hektár, azaz 1380 négyzetkilométer. 

Szigetek manapság is képződnek a Dunán, a hordalék elsősorban a folyószabályozáshoz kapcsolható műtárgyak hatására ülepedik ki, de pl. az Ipoly torkolatnál a Duna kellős közepén is megfigyelhető dunai szigetek születése. Kiemelkedő természetvédelmi szerepük miatt sok közülük természetvédelmi oltalom alatt áll. Biztosítják az élővilág számára az akadálytalan mozgást; egy ökölógiai folyosót, ahol a lehető legkevesebb emberi hatás éri őket. A folyami zátonyok fontosak a halak ívása, a vándormadarak pihenése szempontjából, a szigeti ártéri erdők zöld szalagja pedig biztonságot nyújt számos fajnak, melyeknek a vizes élőhelyeit a folyótól távolabb már javarészt felszámolták. 

Az első sziget a Dunán, Németorszgban (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

A leltározáson felül a szakemberek — köztük a Duna-Dráva és a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársai* — kategóriákba sorolták a dunai szigeteket: 

• WILDisland: hosszú távú megőrzés a "vadsziget" kezdeményezés keretein belül. Jelenleg egyik sziget sem tartozik ebbe a kategóriába. 
• A sziget karakter az érintetlenséget és a természetközeliséget veszi figyelembe: (A) természetes és "vad" azaz érintetlen sziget. 147 ilyet találtak az egész szakaszon, ami az összes sziget 16,1%-a. Szomorú, hogy mindössze hét esik közülük a magyar szakaszra (4,8%). Összes területük hazánkban nem éri el a 43 hektárt. (B) természközeli sziget némi emberi hatással. 238 sziget tartozik ide (26,1%). Magyarországon 52 ilyen sziget található (21,8%). (C) erősen bolygatott sziget erdőművelés, folyószabályozás, infrastrukturális beruházások révén. A legtöbb sziget sajnos ebbe a kategóriába esik (527 sziget)
• Hidromorfológia: a Joint Danube Survey 3 felmérése alapján, 10 folyam kilométerre lebontva. (1) természetközeli meder (2) alig átalakított meder (3) közepesen átalakított meder (4) súlyosan átalakított meder (5) teljesen átalakított meder. 
• Sziget kialakilása szerint: (A) természetes módon, áramló vízben keletkezett sziget (B) folyószabályozás, mederviszonyok bolygatása következtében létrejött sziget (C) folyószabályozási létesítményeken — pl. sarkantyú, párhuzammű — létrejött szigetek.
• A szigetek élőhely szerkezete alapján 94 típust soroltak be hét kategóriába: zátonyok pionír társulásokkal, nyárfaültetvények puhafás ligeterdővel, túlnyomóan mezőgazdaság némi galériaerdővel, sziklás élőhely pionír társulásokkal, puha és keményfás ligeterdő, puhafás ligeterdő, nedves élőhelyek, rétek, puha- és keményfás ligeterdőkkel. 

A WILDislands kezdeményezés egyik újdonsága, hogy a leginkább természetközeli szigeteket (A) díjazni fogják egy olyan tanúsítvánnyal, amelyet a sziget tulajdonosaival egyeztetve ítélnek majd oda. Célja, hogy a Duna határokon átívelő ökológiai folyosó szerepét erősítsék, védjék valamint megőrizzék a szigetek vadon jellegét, a folyó szabad áramlását, amely végső soron a szigetképződést segíti elő. 

A Kolera-zátony adatlapja (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

Természetes szigetek listája Magyarországon:

1. Kolera-zátony, Vének
2. Zsidó-sziget, Ács
3. Helemba-sziget, Esztergom
4. Helemba-zátony, Pilismarót
5. Zebegényi-sziget, Zebegény
6. Szentpéteri-sziget, Tahitótfalu
7. A Szabadság-szigetcsoport egyik ragja, Mohács

Adathiány, avagy a duzzasztás hatása a dunai szigetekre (forrás: http://wildisland.danubeparks.org/#map)

Néhány észrevétel a végére egyelőre a magyar szakaszra koncentrálva figyelembe véve azt is, hogy ez egy remek kezdeményezés és az alábbi pontokat később is ki lehet javítani:

• Vannak szigetek amelyek érthetetlen módon lemaradtak. Margitsziget. Óbudai-sziget, hogy a leginkább szem előtt lévőkről essen először szó. Aztán ott van a Szentendrei-sziget, ami azért mégiscsak az egyik legjelentősebb dunai sziget. Talán kizáró ok volt, hogy laknak rajta - de talán érdemes lenne számukra létrehozni egy negyedik "urbanizált sziget" kategóriát. Ebbe beleférhetne a Luppa, vagy a szentendrei Pap-sziget. A Szigetköz is egy érdekes kérdés, ahol olyan szigetek is lemaradtak, amelyet minden oldalról egy másik sziget ölel körül. Aztán ott van pl. a Babakáj-szikla az Al-Dunán, ami nem csak sziget, hanem kultúrtörténeti emlék. A címben feltett kérdésre visszatérve: ennél biztosan több sziget van a Dunán!
• Sok sziget név nélkül, egy kóddal szerepel. Számomra ez nagyon bosszantó, mert ezek közül szinte mindnek van neve. És most nem arra gondolok, amit a Dunai Szigetek blogon mi magunk neveztünk el, hanem azokra, amelyek akármelyik vízisport térképen szerepelnek.
• Sok olyan sziget is szerepel a térképen, amely szinte az év egészében a parthoz csatlakozik; ilyenek jellemzően a sarkantyúk alatt képződött zátonyok, amelyek idővel beerdősültek. Terepen ezeket alig lehet szigetként definiálni. Sajnos az is előfordulhat, hogy az adatbázis esetleges frissítésekor szigeteket kell majd kihúzni a listáról.
• A szigeteket jelölő vektoros poligonok sok helyen szögletesek, elnagyoltak, ami jelentősen torzíthatja a mért területadatokat. Természetesen a szigetek kiterjedése erősen vízállásfüggő, de ha azt feltételezzük, hogy az alaptérképnek vett GoogleMaps felületet digitalizálták az eltérés még akkor is jelentős.

Ha igaz, ami a Duna-Dráva Nemzeti park honlapján megjelent beharangozóban szerepel, miszerint ez az adatbázis később akár revitalizációs munkák alapjául is szolgálhat erről a térképes alkalmazásról még sokat fogunk hallani! 

Mindenképpen dicséret illeti mindazokat, akik ezen dolgoztak. Gratulálunk és köszönjük! 

*A honlapon csak a Duna-Ipoly NP logója található, de a Duna-Dráva NP fb posztja alapján ők is részt vettek a munkában.

Honlapok:

• http://wildisland.danubeparks.org
• http://www.danubeparks.org/

Dunai műtárgyak fotópályázat

Immár a hetedik Dunai Szigetek fotópályázat indul útjára! Ezúttal egy nehezen megfogható, de ennek ellenére a képzeletnek tág teret engedő témát választottunk! 2019-ben a dunai folyószabályozás céljából épített létesítményekre koncentrálunk; a pályázat témája idén a "dunai műtárgyak" lesz! Minden jöhet, amit ember épített a folyó megzabolázására, megismerésére, hasznosítására!

Pokol csárda, Tahitótfalu (fortepan.hu)

A 2019. évi Dunai Szigetek fotópályázat témája: 

Dunai műtárgyak.

Itt most nem a Dunából előkerülő festményekre, vagy barokk gyertyatartókra kell gondolni.
A képeken mindenképpen szerepeljen valamiféle szabályozási mű, mint például a kezdőképül választott tahitótfalui Pokol csárda kiépített terasza. Lehet a kép középpontjában keresztgát, sarkantyú, folyamkilométer tábla, kotrógép, rakpart, párhuzammű, vízmérce, kikötő, lépcső, zsilip és a többi. Az már a fényképező fantáziájára van bízva, hogy mi minden férhet bele.

Archív, fekete-fehér képekkel is szabad nevezni, de ilyen csak egy kép legyen a maximum a nevezésenként beküldhető legfeljebb háromból. A photoshop használatát nem tudom és nem is akarom megtiltani. Se eddig beküldött, máshol megjelent képet, se más munkáját, se montázst (több képet egybe szerkesztve) ne küldjenek be. Rossz minőségű és telefonnal készített képet sem érdemes beküldeni, mert igencsak silányul mutatnak majd a többi között. Az utóbbi évek rossz tapasztalata miatt csak olyan képet fogadok el, amelynek van címe. Az már mindegy, hogy a cím a DSC00001, vagy valami komolyabb szöveg, de feltétel, hogy valamit találjunk ki. Nem árt ha van hozzá leírás is, hol és mikor készült a kép.

A díjazás:

1. helyezés: 1 db 1 éves Földgömb magazin előfizetés

2. helyezés: 1 db 1 éves Élet és Tudomány előfizetés

3. helyezés: Janata Károly-Selmeczi Kovács Ádám: A Duna-Ipoly Nemzeti park c. könyve 

4. közönségdíj: Patrick Leigh Fermor: Erdők s vizek közt c. könyve

Pályázat zárul: 2019. május 11. (szombat) dél

Szavazni ezután egy hétig lehet, május 18-én délig.

Eredményhirdetés: május 19-én, vasárnap.

A szavazás menete: az eddigi fotópályázatokon már működött az az elv, miszerint aki veszi a fáradságot és beküld legalább egy képet, az szavazhat a többiek munkájára. A szavazatot május 11. után, emailban fogom kérni. Ez elsősorban azért van így, hogy fényképezésre ösztönözzük az olvasókat, másrészt pedig azért, nehogy a legtöbb "ismerőssel" rendelkező fényképész nyerjen (arra ott van a közönségszavazás). Ugyancsak fontos szabály (az elmúlt években megfigyelt szavazati hajlandóság miatt), hogy csak olyasvalaki képe nyerhet, aki maga is vette a fáradságot, hogy szavazzon. A beérkező képeket folyamatosan fogom feltölteni a Dunai Szigetek facebook oldalára és ide a blogra is, ahol már mindenki szavazhat a leendő közönségdíjas fényképre. Szóval érdemes igyekezni a beküldéssel, aki a közönségdíjra pályázik!

A facebookon létrehozunk egy albumot, ahol egy "like" egy pontot ér, egy megosztás pedig hármat. Akinek nincs facebookja, az a fotópályázat aloldalán saját névvel kommentben szavazhat, ezek mindegyike ugyanúgy 1 pontot fog érni. Amennyiben a fotósok körében megtartott szavazáson szavazategyenlőség alakulna ki, akkor a közönség véleményét vesszük figyelembe a végső sorrendnél.

A fényképeket kizárólag az alábbi címre lehet beküldeni (nem a facebookon!!!) és ugyanitt, vagy a facebook oldalunkon lehet érdeklődni, ha valami kérdés merülne fel a fotópályázattal kapcsolatban:

dunaiszigetek@gmail.com

Mindenkinek kellemes tavaszi fényképezést kívánok!

Szávoszt-Vass Dániel