Oldalak

2022. október 31., hétfő

Keserűfű Park

IN ENGLISH

Így november felé közeledve a váci Égető-sziget mellékága a reménytelen enyészet képét mutatja. Mint egy elvadult kastélykert a borongós égbolt alatt, ahol olyan gyorsan röppent el a Dunán csilingelő nyári napsugár, ahogy az egykor nyílt vízfelületet hódította meg a derékig érő keserűfű. 

A legelő állatok réme, a borsos keserűfű.


Az Égető-sziget mellégágában 13 évvel ezelőtt még simán el lehetett gyalogolni az alsó torkolattól a gátig. Igaz, kellett hozzá egy jó gumicsizma, mert a széles iszapos, vizes meder meglehetősen süppedős volt. Azóta a növényzet teljesen birtokba vette a szárazulattá vált medret, de még a legutóbbi időkben is végig lehetett menni rajta a bokáig érő növényzet között, amit helyenként már megszakítottak erdős foltok is. 2022-re a helyzet alapvetően megváltozott, a derékig érő borsos keserűfű (Persicaria hydropiper) néhány mélyebben fekvő szakaszt kivéve mindent elözönlött. 

Ugyan egynyári növény, de az október végén érintésre kipergő magjai alapján jövőre is biztosítva lesz az utánpótlása. Saját biztonságát a hajtásaiban található savak és illóolajok garantálják; ha legelő állatok fogyasztják, emésztőszervi gyulladást okozhat. Mélyre nyúló gyökere megköti az ártéri üledékeket, elkorhadó szára tovább növeli a talaj szerves anyag tartalmát, megágyazva a szukcessziós sorban utána következő növények számára. A meder felszínét teljesen beborítják, soraikban már a vaddisznó sem turkál, a dagonyázóhelyek idén már csak a három megmaradt vizes mélyedésre koncentrálódnak. A mellékág szukcessziója rohamos ütemben, a szemünk láttára zajlik és már valószínűleg a mellékágat elzáró gát elbontása sem fordíthatja vissza ezt a folyamatot. Ha nem történik valami drasztikus beavatkozás, pl. mederkotrás a mederben 10-20 év múlva már fűzerdőt fogunk találni. 

Az Égető-sziget déli "csúcsa" (jobbra).

Becsukódó szemhez hasonlóan záródik a növényzet a maradék vízfelületek körül.

Függőmeder 32 centiméteres Váci vízállásnál. A főágban ekkor jóval alacsonyabban van a víztükör.

Földéhes telepesek várakoznak az utolsó rezervátum partján.

Vaddisznótúrásokat vett újra birtokba a víz.

Képről többnyire már nem megállapítható hol végződik a meder és hol kezdődik a sziget.

Horror vacui

Néhány év, és itt is kezet fognak a keleti és nyugati front fűz-katonái.

I am just a spectator / An advocate documenting the loss, ahogy a művelt svéd írná, miközben ebben a Keserűfű Parkban bolyong. A Dunai Szigetek blog számára sem marad más, minthogy ezt a változást nyomon kövesse, bemutassa a szélesebb közönség számára. Hiszen így alakul át a táj végig a Duna mentén, legyen szó medermélyülésről, duzzasztásról, vagy egyéb emberi beavatkozásról. Ilyenkor a természet nem tehet mást, mint lohol az események után, reménykedve abban, hogy egyszer eléri az egyensúly közeli állapotot, amikor ezek a változások évszázados, évezredes távlatban történnek, nem pedig évtizedek alatt. 

2022. október 20., csütörtök

Gombkötő vagy Kompkötő?

Nem ritka, hogy egy szigetnek két neve is van. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy ezek egy időben léteznek, és a különböző irodalomban csereszabatosan használják. Először úgy tűnt, hogy a XIX. században ilyen földrajzi név volt a Kompkötő/Gombkötő sziget Vácott, de mint később kiderült a régi forma mind a mai napig használatban van. Melyik volt előbb? Honnan származhatnak ezek az elnevezések? Mi a kapcsolat köztük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a bejegyzésben. 


Messziről fogunk indulni. A mostani írás témája egészen váratlanul bukkant fel egy váci családtörténeti kutatás közben. Vácott a Szent Mihály plébánia keresztelési anyakönyvei egészen 1695-ig visszamenően megvannak, és mindenki számára kutathatók. Ebben rendszeresen felbukkan a Gombkötő családnév, akik gyakorlatilag Vác első lakosai közé tartozhattak, és már akkor a városban éltek, amikor a török végleg elhagyta 1686-ban a sokat szenvedett várat és a hozzá tartozó nyomorúságos települést. Ebben az anyakönyvben 1697-ben találkozni először a névvel, amikor Gombkötő István lányát, Katalint katolikus vallás szerint megkeresztelték. Elképzelhető, hogy ennek a váci családnak köze lehetett a váci dunai szigethez?

Gombkötő Katalin keresztelése. Apja Gombkötő István
1697. június 13/16. Vác, Szent Mihály plébánia

Az bizonyos, hogy a sziget ekkoriban már létezett. Térképeken feltüntették, és a korabeli források alapján a váci püspökség uradalmi rétje volt, amit haszonbérbe adtak bérlőknek. Mai ésszel, ismerve az ártéri erdővel sűrűn benőtt szigetet, nehéz elképzelni fátlan formában, de valahogy úgy nézhetett ki, mint az 1945 előtti Helemba-sziget. De melyik név szerepel ezekben a forrásokban, Kompkötő, vagy Gombkötő? Mielőtt megvizsgálnánk a kérdést, nézzünk egy szigetnév-paradoxont Tragor Ignác Vác és határának hely- és ingatlannevei c. gyűjtéséből. A sziget a Gombkötő címszónál szerepel, annak ellenére, hogy a szerző meggyőződése szerint a Kompkötő név a helyes. ERáadásul ugyanebben a kötetben a Kompkötő címszó a Gombkötőhöz irányítja át az olvasót. 

Helyesen Kompkötő? (forrás)

Mindenképpen Tragor Ignác mentségére szolgál, hogy ezt az információt valószínűleg ő is csak átvette. 1884-ben a Váci Közlönyben ugyanis az alábbi híradás jelent meg a helyi hírek rovatban: 

Nyári mulatság a kétnevű szigeten (forrás)

Eszerint a váciak legkésőbb 1884-ben már állást foglaltak a kérdésben, hogy melyik földrajzi nevet kellene használni. A polémia hátteréről nem találtam további adatot, de nem lehetetlen, hogy erre is fény derül majd egy újabb forrás tükrében. Az ismert források azonban segíthetnek abban, hogy kiderítsük, melyik elnevezés mikor bukkant fel. Az Arcanum és a Hungaricana oldalait átnézve úgy tűnik, hogy a Gombkötő nevet illeti az elsőség, de a különbség nem jelentős. 

Egy Tahitótfalu északi határrészét ábrázoló térképen bukkan fel először a Gombkötő-sziget 1818-ban, miközben írott formában 1785-ben említik az első katonai felméréshez kapcsolódó leírásában uradalmi rétként, de a Később a Duna Mappáció leírásai között is ebben a formában olvasható. Ezek keltezése 1826 nyara. Továbbá Gombkötőt írnak a II. katonai felmérés 1841/1842-re keltezett szelvényein is.

Ezzel szemben a Kompkötő-sziget elnevezés térképen Vác kataszteri térképén fordul elő először 1883-ban, miközben írott forrásban már korábban, 1845-ben felbukkan egy haszonbérleti árverés hirdetésében. Valószínűleg ezt a hirdetményt említhette Tragor Ignác is a váci helynevek között. 

Térképekről a Gombkötő név a XX. századra kikopik, és egyeduralkodóvá válik a Kompkötő forma, de újságcikkekben meglepő módon időről-időre előfordul, még a rendszerváltás után is. 1994-ben az Új-Magyarország egy vízi baleset kapcsán említi a váci Gombkötő-szigetet. 

Ha a szigetnév eredetét vizsgáljuk, kézenfekvőbbnek tűnhet egy szigetet egy "komphoz" kötni, mint gombkötőkhöz. Azonban eredhet a név esetleg egy személytől, aki hosszabb időn át bérelte a szigeti legelőt, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az 1718-ban szabadalmat nyert váci gombkötő céhet sem. 1785-ben a váci telekösszeírásban nem említik a Gombkötő családnevet, de négy gombkötő mestert említenek.

Vác városát ábrázoló gombkötő céhlevél 1831-ből (forrás)

Továbbá az is kérdéses, hogy miért pont a komptól legtávolabb elhelyezkedő váci szigetet nevezték volna el a kompról. A komptól északra sokkal jellemzőbb vízi alkalmatosság volt a hajómalom, ezek tucatjával ringatóztak a Dunán a közeli (ugyancsak kétnevű) Buki/Harsányi-sziget mellett. Melyről ugyancsak elképzelhető, hogy személynévről kapta utóbbi elnevezését. 

2022. október 13., csütörtök

Az év dunai szigete - 2022


A Dunai Szigetek blog immár tizedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást! 

2022. október 13-tól december 30-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.

A Mohácsi-sziget Dunafalvánál. Az év dunai szigete 2021-ben.

A szavazás fő célja, hogy rávilágítson a közel három ezer kilométeres folyószakasz töb ezer szigetére, hiszen gyakran a helyiek sincsenek tisztában milyen szerteágazó története lehet egy dunai szigetnek. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelles-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Mivel ez már a kilencedik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is.

Eddigi nyerteseink:

2013-ban a váci Kompkötő-sziget
2014-ben az esztergomi Helemba-sziget
2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget
2016-ban a dunaújvárosi Szalki-sziget
2017-ben a Szlovákiába szakadt Csallóköz
2018-ban a soroksári Molnár-sziget
2019-ben a Rácalmási Nagy-sziget
2020-ban a ráckevei Kerekzátony-sziget
2021-ben a Mohácsi-sziget


Idén ismét két szigetet választottak ki a blog olvasói a tizenegy szigetet felvonultató selejtező során. Hatalmas fölénnyel nyert az esztergomi Prímás-sziget, miközben messze elmaradva a második helyen végzett az alsógödi Gödi-sziget. A Dunai-szigetek blog idén a folyószabályozás által alaposan átalakított Szigetközt jelöli, melynek legutóbbi mozzanatát a nemrég felépült torkolati műtrgy zárja Vének és Gönyű között.  

ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, amely egyben fordított folyásirány szerinti sorrend is:

A Gödi-sziget déli csúcsa 1929-ben (forrás: Havas Nelli)

Gödi-sziget, Alsógöd

A Gödi-szigetet a helyiek és a messzi földről érkező strandolók is Homokszigetként ismerik, habár a homokos plázs csupán a déli csúcsánál található. Fontos tudni, hogy természetvédelmi terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park messzire szakadt exklávéja. A folyószabályozás ezt a szigetet is a parthoz kapcsolta, de a duna jege és helyi kezek fokozatosan bontották meg a vízáramlást gátoló műtárgyat, így a feliszapolódott medrében az év egy részében még szabadon áramolhat főág vize. Nagy részét vadregényes ártéri erdő fedi, melyet egyetlen természetes ellensége a nemrég visszatelepült hód.

Braun Georg: Esztergom látképe, középen a Prímás-szigettel, 1595.

Prímás-sziget, Esztergom

Fényképen nagyon nehéz megragadni az esztergomi Prímás-sziget lényegét, de szerencsére rengeteg régi metszet mutatja, hogy milyen jelentős szigetről van szó. Egyik csücske, amelyik közvetlenül a vár tövében végződik el városias képet mutat hidakkal, rendezett parkokkal és hatalmas betonépítményekkel, míg a Tát felé elvégződő nyúlvány már külterület, ártéri ősrengetegbe megy át. Nevezetessége, hogy erről a 2,7 km hosszú szigetről indul a Párkányba átívelő Mária Valéria híd. A Prímás-sziget eredetileg két részből állt, a Kutyaszorítóból és a Vízivárosi-szigetből. Az árvizek rendszeresen elöntik, az 1965-ös árvízről külön cikk is született.

Nagyvíz a Szigetközben 2013. május 4-én, Kisbodak, Szent Kristóf híd

Szigetköz

A Szigetköz a Csallóköz kistestvére, ahol a Kárpát-medencébe érkező Duna lerakja a hordalékát. Egykor az állandóan változó ágas-bogas főági Duna határolta északkelet felől, miközben délnyugaton a régen még hajózható Mosoni-Duna. Jelenleg Magyarország legnagyobb szigetének mondható, habár a zsilipekkel szabályozott Mosoni-Duna nem valódi sziget, szabályozottsága alapján a Csepel-szigethez hasonlítható. Rajkától Vénekig húzódik. Sűrűn lakott terület, számos település található rajta, közte Győr Révfalu és Bácsa városrésze is. Az árvízvédelmi töltés és az elterelés óta megcsappant vízű Duna által kijelölt országhatár közti területe tájvédelmi körzet.

A szavazás 2022. december 30-án délben zárul. Eredményhirdetés a 2023. év első bejegyzésében!

(az alábbi évszám természetesen 2022. és nem 2021.)
 



2022. október 5., szerda

Árvízvédelem a szentek árnyékában - Az 1965-ös árvíz képei Vácott


Gyimesi Sándor fényképei

Kerékpáros gyerekek Vácott, az Országház újrahasznosított kerítése mellett.

Vácott komoly gondban van az, aki szeretné a váci Tragor Ignác Múzeum 1965. évi árvízi képeit időben elhelyezni. Egy átlagos árvíz ugyanis jön, némi homokzsákpakolás után tetőzik, majd egy, legfeljebb két héten belül szépen levonul és el lehet pakolni az árvízi védekezés eszközeit. A régi idők árvizeiről készült képeket pedig a napi vízállásadatokkal összevetve könnyedén, szinte napra pontosan el lehet helyezni egy képzeletbeli idővonalon. 1965 ez több szempontból is problémás. Először is, a Duna vízállása Vácott március 18-a körül kezdett meredeken emelkedni (1. ábra), majd augusztusig összesen hét egymást követő árhullám vonult le, mintha sohasem akarna véget érni. Az árvízi védekezés több mint 120 napon át tartott, ez volt ugyanis Magyarország legtartósabb árvize mind a mai napig (lásd 2. ábra). Kisebbfajta csoda volt, hogy a tartósság és a rekordközeli vízállás ellenére nem történt töltésszakadás. Ennek ellenére Váccal szemközt, a Szentendrei-sziget öt települése alaposan megszenvedte az árvizet.

Váci vízállások 1965. március és augusztus között

Hány napon át haladott meg egy adott vízállást a Duna? Tartóssági görbe Vácott 1965-ben. 

A legválságosabb időszakot a június 811. között lehullott 120 milliméternyi csapadék okozta, de amikor ez levonult érkezett a Vág áradása június 1416-án. A gyakori felhőszakadások miatt kiáradó Dráva pedig Mohácsnál változtatta tóvá a visszaduzzasztott Dunát.

Vácott az 1965-ös árvíz körülbelül 80 centiméterrel maradt el a 2013-as rekord árvíz szintjétől és 40 centiméterrel az 1876. évi szinttől, melyről írtunk nemrég a blogon. A Tragor Ignác Múzeum képei alapján nem lehet megállapítani, mekkora vízállásnál készültek, (ahogy azt sem, hogy egy napon-e) de valószínűleg nyári képekről lehet szó, azaz a magasabb vízállásokat láthatjuk rajtuk. Ekkoriban még kissé másképp nézett ki a váci Duna partja, mint manapság. Víz alá került a parti sétány, a Duna vize visszaduzzasztotta a Gombás-patakot, fenyegetve a kettes úton zajló közlekedést. A váci domborzat ismeretében a Burgundia városrész szenvedhette meg leginkább az árvizet, hasonlóan a korábbi árvizekhez.

Még nyílt Duna-meder látható a Szent Kereszt ferences templom alatt.

Víz alá került az Ady Endre sétány a Remete étterem alatt.

Az elárasztott Liszt Ferenc sétány a Hegyes torony tövében

Az Ady Endre sétány folyásirányban.

Kilátás a börtönre.

Korabeli katasztrófaturizmus.


Kilátás a Dunakanyarra.

Rögtönzött védvonal a szentek árnyékában.

Vác alsóvárosi részeit rendszeresen a Gombás-patak felől öntötték el a Duna árvizei

A visszaduzzasztott Gombás-patak

Rögtönzött rőzsefonatos védmű az alsóvárosi derítőtelepnél, a Liget végénél

Ha esetleg olvasóinkban emlékeket ébresztettek a képek, kérjük írják meg a történetüket, mielőtt feledésbe merülnek!

Ábrák forrása: Benkovits Ferenc-Jalsovszky Jenő: Az 1965. évi árvíz a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén, Hidrológiai tájékoztató, 1966. június. 

Köszönet a képekért és a segítségért Zomborka Mártának!

2022. október 1., szombat

Az év dunai szigete szavazás selejtezője 2022


Eljött ismét az október, amikor tizedszer futunk neki év dunai szigete szavazásnak. Immár hagyomány, hogy két döntőst az olvasóink ezen a selejtezőn választják ki a bárki által nevezhető dunai szigetek közül. 2022-ben tizenegy általatok jelölt sziget mérkőzik a továbbjutó első két helyért!


Idén kizárólag magyar szigetek közül választhatunk Ácstól egészen Majosházáig. Ráadásul az a helyzet állt elő, hogy hárman közülük szomszédok.  Az elmúlt 13 év alatt már mindegyikről volt szó a blogon, így bőséges irodalom áll rendelkezésre a választáshoz. Remélem sikerül választani a bőséges kínálatból! A két legtöbb szavazatot szerző sziget kerül a döntőbe, ezekhez csatlakozik majd jön egy harmadik; melyet a Dunai Szigetek blog jelöl. A selejtező szavazás 2022. október 12-én szerdán délben zárul, másnap estétől, október 13-tól következik a döntő, mely 2022. december 31-én fejeződik be.

Íme a nevezett szigetek ABC sorrendben:


Angyali-sziget, Ráckeve. Elhelyezkedés: 47.192922, 18.954102 

Nyaralósziget a Soroksári-Dunán, Ráckevétől északra. Helyi legendák szerint nevét Mátyás királytól kaphatta, aki angyali helynek titulálta, amikor errefelé járt. 


Domariba-sziget, Dunavarsány-Majosháza. Elhelyezkedés: 47.282926, 19.007441

Avagy a halak háza: a sziget neve vélhetően a manapság a nem messzi Halásztelken élő bolgár kisebbségtől eredhet, de származhat akár a szigetcsépi, vagy a Csepel sziget déli csücskében lévő szerb diaszpórától is. Hevenyészett orosztudásunkat latba vetve a "Doma Riba", a "halak háza" vagy "halak otthona" esetleg "halászkunyhó" jelentéssel bír.


Egyfás-sziget, Szigetmonostor. Elhelyezkedés: 47.614053, 19.086623

Az Egyfás régóta dacol a viszontagságokkal a Luppa-sziget árnyékában, legyenek azok turisták, hódok, vagy szárazság. 


Gödi-sziget, Göd. Elhelyezkedés: 47.687439, 19.127252

A Gödi-szigetet a helyiek és a messzi földről érkező strandolók is Homokszigetként ismerik, habár a homokos plázs csupán a déli csúcsánál található. A folyószabályozás ezt a szigetet is a parthoz kapcsolta, de a Duna jege és helyi kezek fokozatosan bontották meg a vízáramlást gátoló műtárgyat, így a feliszapolódott medrében az év egy részében még szabadon áramolhat főág vize. 


Kacsa-sziget, Pócsmegyer. Elhelyezkedés: 47.708501, 19.091331

Karinthy Ferencnek köszönheti nevét a pócsmegyeri Kacsa-sziget, annak ellenére, hogy elnevezése idején már legalább két évszázada ott állt, a falutól kissé délre, a Szentendrei-ágban. Sorsát egy "csillagromboló" pecsételte meg, melyet tetézett az ipari kavicskotrás is.


Luppa-sziget, Budakalász. Elhelyezkedés: 47.616391, 19.085807

A Luppát nem kell bemutatni senkinek, az egyik leghangulatosabb dunai sziget a magyar szakaszon. Az 1930-as években beépült nyaralóövezet egyedi építészeti stílusa átalakulóban van ugyan, de még őrzi egykori báját, ahogyan azt Soros György is láthatta a fiatal platánfák árnyékában. 


Prímás-sziget, Esztergom. Elhelyezkedés: 47.790446, 18.733568

Esztergom városi szigete a Prímás-sziget, mely eredetileg 3 részből állt, a vár alatti legnagyobb földdarabot nevezték Vízivárosi-szigetnek, a tőle délre lévőt Ebszorító-szigetnek, míg a harmadiknak vagy nem volt neve, vagy őt nevezték eredetileg Prímás-szigetnek. Különleges kontrasztot alkot rajta az erősen urbanizált északi rész és a déli ártéri vadon. Mindenki ismerheti, aki már autózott át Párkányba, hiszen a Mária Valéria híd keleti hídfője a Prímás-szigeten épült fel.


Nagymarosi kavicszátony, Nagymaros. Elhelyezkedés: 47.805401, 18.975753

Több szempontból is kakukktojás ez a fiatal mederképződmény. Elsősorban azért, mert nem sziget — még, csupán zátony. Viszonylag fiatal kora miatt neve sincsen, ezért viszonylag nehezen azonosítható a szakirodalomban. Kialakulása elsősorban a nagymarosi építkezéshez kapcsolódó mederkotráshoz köthető, mostanában ugyancsak a kotrások miatt került a hírekbe. 


Tündér-sziget, Szigetmonostor. Elhelyezkedés: 47.621269, 19.093248

A Luppa-sziget szomszédságában található Tündér-szigetet nem véletlenül neveztük annak idején kérészéletűnek. 1929-ben még csak egy parti zátony volt, de rövid idő alatt szigetté formálódott. A folyószabályozások idején elgátolták a mellékágát, aminek következtében rohamos feltöltődésnek indult. Valószínűleg unokáink sem fogják látni. 


Zebegényi-sziget, Zebegény. Elhelyezkedés: 47.801678, 18.905238

A Zebegényi-szigetre mindig öröm ránézni, valahogy így képzelünk el egy valódi dunai szigetet, amelyet még nem kapcsoltak a parthoz. Igazi túlélő: elkerülték a folyószabályozási munkálatok, és a nagymarosi duzzasztómű lefújása révén megmenekülhetett a pusztulástól. Valójában egy sziget és egy kavicszátony kombinációja, ami fokozza a természetvédelmi értékét. 


Zsidó-sziget, Ács. Elhelyezkedés: 47.741827, 17.924714

A múlt század hatvanas éveiben a Zsidó-szigethez még terjedelmes homokzátony kapcsolódott kelet felől. Ennek már nyoma sincs és a fák semmibe vesző gyökerei arról tanúskodnak, hogy a szigetet egyre jobban erodálja a Duna a főági oldalon, miközben mellékága feltöltődik.