Nem ritka, hogy egy szigetnek két neve is van. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy ezek egy időben léteznek, és a különböző irodalomban csereszabatosan használják. Először úgy tűnt, hogy a XIX. században ilyen földrajzi név volt a Kompkötő/Gombkötő sziget Vácott, de mint később kiderült a régi forma mind a mai napig használatban van. Melyik volt előbb? Honnan származhatnak ezek az elnevezések? Mi a kapcsolat köztük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a bejegyzésben.
Messziről fogunk indulni. A mostani írás témája egészen váratlanul bukkant fel egy váci családtörténeti kutatás közben. Vácott a Szent Mihály plébánia keresztelési anyakönyvei egészen 1695-ig visszamenően megvannak, és mindenki számára kutathatók. Ebben rendszeresen felbukkan a Gombkötő családnév, akik gyakorlatilag Vác első lakosai közé tartozhattak, és már akkor a városban éltek, amikor a török végleg elhagyta 1686-ban a sokat szenvedett várat és a hozzá tartozó nyomorúságos települést. Ebben az anyakönyvben 1697-ben találkozni először a névvel, amikor Gombkötő István lányát, Katalint katolikus vallás szerint megkeresztelték. Elképzelhető, hogy ennek a váci családnak köze lehetett a váci dunai szigethez?
Az bizonyos, hogy a sziget ekkoriban már létezett. Térképeken feltüntették, és a korabeli források alapján a váci püspökség uradalmi rétje volt, amit haszonbérbe adtak bérlőknek. Mai ésszel, ismerve az ártéri erdővel sűrűn benőtt szigetet, nehéz elképzelni fátlan formában, de valahogy úgy nézhetett ki, mint az 1945 előtti Helemba-sziget. De melyik név szerepel ezekben a forrásokban, Kompkötő, vagy Gombkötő? Mielőtt megvizsgálnánk a kérdést, nézzünk egy szigetnév-paradoxont Tragor Ignác Vác és határának hely- és ingatlannevei c. gyűjtéséből. A sziget a Gombkötő címszónál szerepel, annak ellenére, hogy a szerző meggyőződése szerint a Kompkötő név a helyes. ERáadásul ugyanebben a kötetben a Kompkötő címszó a Gombkötőhöz irányítja át az olvasót.
Mindenképpen Tragor Ignác mentségére szolgál, hogy ezt az információt valószínűleg ő is csak átvette. 1884-ben a Váci Közlönyben ugyanis az alábbi híradás jelent meg a helyi hírek rovatban:
 |
| Nyári mulatság a kétnevű szigeten (forrás) |
Eszerint a váciak legkésőbb 1884-ben már állást foglaltak a kérdésben, hogy melyik földrajzi nevet kellene használni. A polémia hátteréről nem találtam további adatot, de nem lehetetlen, hogy erre is fény derül majd egy újabb forrás tükrében. Az ismert források azonban segíthetnek abban, hogy kiderítsük, melyik elnevezés mikor bukkant fel. Az Arcanum és a Hungaricana oldalait átnézve úgy tűnik, hogy a Gombkötő nevet illeti az elsőség, de a különbség nem jelentős.
Egy Tahitótfalu északi határrészét ábrázoló térképen bukkan fel először a Gombkötő-sziget
1818-ban, miközben írott formában 1785-ben említik az első katonai felméréshez kapcsolódó leírásában uradalmi rétként, de a Később a Duna Mappáció leírásai között is ebben a formában olvasható. Ezek keltezése 1826 nyara. Továbbá Gombkötőt írnak a II. katonai felmérés 1841/1842-re keltezett szelvényein is.
Ezzel szemben a Kompkötő-sziget elnevezés térképen Vác kataszteri térképén fordul elő először
1883-ban, miközben írott forrásban már korábban,
1845-ben felbukkan egy haszonbérleti árverés hirdetésében. Valószínűleg ezt a hirdetményt említhette Tragor Ignác is a váci helynevek között.
Térképekről a Gombkötő név a XX. századra kikopik, és egyeduralkodóvá válik a Kompkötő forma, de újságcikkekben meglepő módon időről-időre előfordul, még a rendszerváltás után is.
1994-ben az Új-Magyarország egy vízi baleset kapcsán említi a váci Gombkötő-szigetet.
Ha a szigetnév eredetét vizsgáljuk, kézenfekvőbbnek tűnhet egy szigetet egy "komphoz" kötni, mint gombkötőkhöz. Azonban eredhet a név esetleg egy személytől, aki hosszabb időn át bérelte a szigeti legelőt, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az 1718-ban szabadalmat nyert váci gombkötő céhet sem. 1785-ben a váci telekösszeírásban nem említik a Gombkötő családnevet, de négy gombkötő mestert említenek.
 |
| Vác városát ábrázoló gombkötő céhlevél 1831-ből (forrás) |
Továbbá az is kérdéses, hogy miért pont a komptól legtávolabb elhelyezkedő váci szigetet nevezték volna el a kompról. A komptól északra sokkal jellemzőbb vízi alkalmatosság volt a hajómalom, ezek tucatjával ringatóztak a Dunán a közeli (ugyancsak kétnevű) Buki/Harsányi-sziget mellett. Melyről ugyancsak elképzelhető, hogy személynévről kapta utóbbi elnevezését.
