Kiszámoltuk az Égető-sziget küszöbszintjét!

Eddig csupán becsléseim voltak arról, hogy a Vác déli részén található Égető-sziget az év mekkora részében viselkedik "valódi" szigetként, azaz kerül víz alá a feliszapolódását elősegítő keresztgát. A valódi sziget kifejezés ebben az esetben kissé túlzás, hiszen már több helyen is összenőtt a parttal, de szerencsére május második hetében a vízállás kedvezően alakult ennek meghatározására. 

Vízáramlás a már lezáródott mellékágban az Égető-sziget déli medencéjében

Az Égető-sziget Vác legdélebbi szigete, az 1676-1677 folyamkilométer között terül el (egészen pontosan itt). Bár a Budapest-Vác kerékpárút éppen mellette halad el, létezéséről csak kevesen tudnak. 

Már a Gödi-sziget küszöbszintjének meghatározásához is váci adatokat használtuk, ez az Égető-sziget esetében még inkább alkalmazható, hiszen mindössze 3 kilométerre található a váci vízmércétől. 2015. május 11-én, hétfőn reggel Vácott 274 cm vízállást mértek. Ez este hét órakor 267 centiméterre süllyedt. Az alábbi képek délután egy órakor készültek, ekkor a gát legalacsonyabb pontján térdig érő vízben 43-44 centiméteres vízborítást mértem. Amennyiben az apadást 12 órára egyenletesnek vesszük, akkor 1 órakor kb. 270,5 centiméteres lehetett a vízállás. Ha ebből kivonjuk a gáton mért vízállást megkapjuk a 226-227 centiméteres küszöbszintet. Mivel a küszöbszintet célszerűbb az elzáródás időpontjában megfigyelni, szükség volt egy másik mérésre is, amikor a vízszint jobban megközelíti a becsült értéket.

Régebben így nézett ki az Égető-sziget (háttérben a váci Barátok temploma)

Mindenesetre öröm volt látni, hogy áramlik a víz, annak ellenére, hogy az aszfaltborítású intakt keresztgát nagy részét már benőtte az ártéri erdő és az egykori folyómeder is több részmedencére tagozódott a felnövekvő fűzerdőknek köszönhetően. 

A gát fölött néhol mindössze két méterre szűkült össze az átfolyó. A háttérben már nem is látszódik a főág, ugyanúgy mint az alsó torkolatnál benőtte az ártéri erdő. áradáskor a víz ezen keresztül ömlik a mellékágba. 

A déli rész hosszabb és szélesebb, a háttérben már alacsony fűzfák zárják le a látóhatárt a következő részmedence elől. A sziget fejlődéstörténetével korábban már foglalkoztunk, ezért erre felesleges lenne most kitérni. A blog címkéi közül is érdemes az "Égető-szigetre" klikkelni még több képért és információért! 

A gáttól északra meglehetősen rövidke szakasz található az egykori Dunából. Inkább csak egy tóra hasonlít, kisvíz idején csontszárazzá válik. Ezek a kisvizes időszakok jelentik a legtöbb veszélyt a mellékágra, hiszen minél tovább tart egy ilyen periódus, annál valószínűbb, hogy a megtelepedő növényzetet egy következő árvíz már nem tud elpusztítani. És mint látni fogjuk az Égető-sziget esetében igen gyakoriak az ilyen kisvizes periódusok. 

Víz alatt a keresztgát május 11-én. A kép bal oldalán az elmaradhatatlan uszadék+kommunális hulladék kombináció.

Május 17-én egy kis áradás után ismét érdemes volt felkeresni az Égető-szigetet. A hydroinfo vasárnap reggel 245 centimétert jelzett Vácott, és mivel az előző nap este ugyanekkora volt a vízállás célszerű volt gyorsan meggyőződni az egy héttel előbbi számítás sikerességéről. Délután négy órakor a következő volt a helyzet. A gáton nagyrészt már nem volt víz, ami egyrészt érdekes, mert az ember azt hinné, hogy a koronamagasságot vízszintesre tervezték annak idején. Középtájt, ahol egy hete a 43-44 cm mély vizet észleltem most csak bokáig ért a víz. Mérőszalag szerint 15 centiméter volt. Nem volt más hátra, mint megvárni, hogy a hydroinfo közölje a vasárnap esti vízállást. Ez alapján már ki lehetett számolni a küszöbszintet. 

Az adat hétfőn délelőtt került fel a honlapra, eszerint estig 5 centimétert apadt a Duna. Ha az apadást egyenletesnek vesszük, 4 órakor kb. 241-241,5 centiméteren állhatott a váci vízmérce. Ha ebből kivonjuk a 15 centimétert megkapjuk az egy hete mért 226-227 centiméteres értéket. Természetesen további pontosításra még mindig van lehetőség, de ez már egy centiméteren belüli változást eredményezne csak. Addig is a "pesszimistább" 227 centiméterrel célszerű számolni, ekkora vízállásnál már egészen biztosan megindul a vízáramlás az Égető-szigetnél. 

Felmerülhet a kérdés, hogy mire jó ez az érték?

1. Ha valaki erre kenuzna elég a hydroinfóra pillantani és tudja, hogy +30 centiméternél már jó eséllyel nem kell átemelni a hajót.
2. Éves vízállásadatokból meg lehet mondani hány nap volt vízáramlás a mellékágban, azaz az év hány napján viselkedett az Égető-sziget valódi szigetként.
3. A mellékág rehabilitálása esetén (keresztgát megbontása) számszerűsíteni lehet a vízáramlásos napok (lásd lejjebb) növekedését. 
4. Össze lehet vetni a mellékág állapotát az Égető-szigetinél 103 centiméterrel alacsonyabb küszöbszintű Gödi-szigetével. Egy méteres küszöbszint csökkenés esetén már nem lenne erdő a ki- és betorkollásnál.
5. Ki lehet számolni, hogy a keresztgát koronaszintjének legalacsonyabb pontja 99,90 méter tengerszint felett (m.B.f.)

A vízállás függvényében így alakultak a vízáramlásos napok 2009-2013 között (a 2014-es adatokat még nem kaptam meg)

Magyarázat:

>227 = 227 cm-t meghaladó vízállású napok száma (2012 szökőév volt)

<227 = 227 cm alatt maradó vízállású napok száma

>227% = vízáramlásos napok éves aránya

<227% = vízáramlás nélküli napok éves aránya 

A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy 2011 és 2012 alacsony vízállása rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a meder viszonyait. A növényzet térhódítása azért sem szerencsés, mert a beáramló hordalékot megköti, azaz megszűrve ereszti vissza a vizet a főágba. Egyrészt itt reked a szemét és a hordalék, melynek révén tovább töltődik a meder és tovább terjeszkedhet a növényzet. 

Nézzük az éves vízállásokat grafikonon a küszöbszint feltüntetésével. Mivel a grafikonok a szomszédos, valamivel jobb helyzetben lévő Gödi-szigetre is elkészültek, érdemes őket összevetni.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

Befejezésként még néhány kép az apadó Dunáról. A mellékág ezen a napon már korántsem nyújtott olyan szívderítő látványt mint egy hete:

Víz felett a keresztgát május 17-én. A látszat csalóka, a fűzfabokor mögött még csordogál némi víz. Úgy tűnik erre nem járt a TeSzedd akció, a sörösdobozok ugyanabban a pozícióban ringatóznak. 

A vízáramlás leállását mutatja a május elején hóként hulló, vízfelszínt beborító nyárfapihe. Mintázata még vízmozgásról árulkodik. 

Ugyanez a helyzet a gáttól délre. A mellékág kezdi felvenni a megszokott állóvízi képét. 

Végezetül itt egy videó egy, a gáton lejátszódó érdekes jelenségről. Néha a víz sem tudja merre van lefelé. ;)

Mindenképpen érdemes lesz még egy kiránduláson megbizonyosodni az elmélet hitelességéről, amikor a váci vízmérce éppen 227 centimétert mutat!