Tizennégy árvíz Wachauban

Egészen különleges hidrológiai-matematikai feladvány összefésülni Dürnstein és Spitz an der Donau négy árvízi emlékén szereplő tizennégy dátumot. 

Dürnstein, római számokkal ellátott vízmérce (Ds1)

Különösen akkor, ha a hidrológus elfelejti pontosan beszintezni, vagy legalább lemérni a hozzájuk tartozó rovátkákat. A legutóbbi élményvonatos wachaui kirándulás alkalmával összesen négy árvíztáblát és vízmércét (vagy ezek ötvözetét) sikerült lefényképezni. Kettőt Dürnsteinben, kettőt pedig Spitz an der Donauban.

Dürnsteinben mindkét árvíztábla a kolostor közelében található (Ds1: 48.394599, 15.518999, Ds2: 48.394476, 15.519126) ráadásul egymástól sincsenek messze. Az első egy régi vízmérce, melyre két árvíz szintje látható pirossal felfestve, második pedig kifejezetten egy árvízi emlék, melyre folyamatosan húzzák be az újabb és újabb vízszinteket. Spitzben az egyik árvízi emlék a városban, a vasúti híd közelében lévő házon (Sp1: 48.363866, 15.416062), míg a második közvetlenül a parton, a hajóállomás melletti étterem falára felfestve látható (Sp2: 48.364565, 15.420081).

Dürnstein, árvíztábla (Ds2)

A négy táblán a következő évszámok láthatók a legalacsonyabb árvíztől a legmagasabb felé haladva:

Ds1: 1881, 2013
Ds2: 1923, 1920, 1954, 1897, 1899, 2013, 1862
Sp1: 2002.3.22., 1975.7.2, 1991.8.4., 1954.7.13., 2002.8.14.
Sp2: 1985, 1981, 2002.3.24., 1975, 1991, 1954, 2002.8.14.

Összesen 14 különféle dátum található rajtuk, kettő ráadásul ugyanabból az évből, 2002-ből. Ebben az évben a tavaszi árvízhez két különböző tetőzést mértek, két nap eltéréssel, de ezt az egyszerűség kedvéért egynek vesszük.

A dátumokat sorba lehet rendezni évszám szerint és abszolút magasság szerint. Utóbbi nehezebb, ugyanis konkrét vízállásadatot csak néhányhoz találtam és nem áll rendelkezésre relatív, egymáshoz mért távolságuk sem. Egy internetes tanulmány alapján azonban a sorrendet sikerült kiegészíteni a vízhozam adatokkal, melyek ugyan bécsi értékek, de jól szemléltetik a wachaui helyzetet is. Ebben harminc oldalnyi függelék részletezi az 1012-2013 között eltelt 1000 év árvizeit. 

Árvízi emlékek Spitz an der Donauban (Sp1)

Időben így néz ki a négy táblán megörökített árvizek sorrendje (dátum, jelleg, vízhozam, visszatérési idő - utóbbi röviden azt jelenti, hogy statisztikailag hány évente fordul elő ekkora árvíz).

1. 1862. Január 29. - Február 7. jeges nagyárvíz vízhozam: 9864m³/s (más forrásban: 10500 m³/s) 50 évente visszatérő árvíz 
2. 1881. Március 13. kisebb  jeges árvíz 
3. 1897. Július 31. - Augusztus 4. nyári nagyárvíz 9272m³/s, 30 é.v.á.
4. 1899. Szeptember 17. nagyárvíz 30 cm magasabb az 1897-esnél. 10412m³/s, 100 é.v.á.
5. 1920. Szeptember 9-11. közepes árvíz 7677m³/s 14 é.v.á.
6. 1923. Február 3-6. közepes jeges árvíz 7465m³/s, 11 é.v.á.
7. 1954. Július 9-21. nagyárvíz 9548m³/s, 40 é.v.á.
8. 1975. Július 1-6. közepes árvíz 8407m³/s 18 é.v.á.
9. 1981. Július 19-25. közepes árvíz 7440m³/s, 11 é.v.á.
10. 1985. Augusztus 6-10. 7300m³/s 10 é.v.á.
11. 1991. Augusztus 2-6.  9050m³/s, 25 é.v.á.
12. 2002. Március 22-23.  8361m³/s, 17 é.v.á.
13. 2002. Augusztus 7-17. 10419m³/s 100 é.v.á.
14. 2013. Június 3-7. 11000 m³/s 300 é.v.á.

Étterem falára festett árvízi magasságok, Spitz an der Donau (Sp2)

A vízállás és vízhozambeli adatok alapján két külön sorrend állítható fel. A 2013. évi árvíz például több vizet hozott másodpercenként, de a 2002. évi nyári magasabban tetőzött. A különbség adódhat a meder 10 év alatti változásaiból, okozhatta a duzzasztóművek eltérő működése és a parti védművek eltérő kiépítettsége. Jeges árvizek esetén pedig a jég torlódása miatt viszonylag alacsony vízhozam is nagyon magas vízállásokat eredményezhet, így kerülhetett fel a dürnsteini táblára az 1881-es jeges árvíz.

Sorrend a bécsi vízhozam adatok alapján:

1. 2013. Június 3-7. 11000 m³/s 300 évente visszatérő árvíz
2. 2002. Augusztus 7-17. 10419m³/s 100
3. 1899. Szeptember 17. nagyárvíz 30 cm magasabb az 1897-esnél. 10412m³/s, 100
4. 1862. Január 29. - Február 7. jeges nagyárvíz 9864m³/s (más forrásokban: 10500 m³/s) 50
5. 1954. Július 9-21. nagyárvíz 9548m³/s, 40
6. 1897. Július 31. - Augusztus 4. nagyárvíz 9272m³/s, 30
7. 1991. Augusztus 2-6. 9050m³/s, 25
8. 1975. Július 1-6. közepes árvíz 8407m³/s 18
9. 2002. Március 22-23. 8361m³/s, 17
10. 1920. Szeptember 9-11. közepes árvíz 7677m³/s 14
11. 1923. Február 3-6. közepes jeges árvíz 7465m³/s, 11 
12. 1981. Július 19-25. közepes árvíz 7440m³/s, 11 
13. 1985. Augusztus 6-10. 7300m³/s 10
14. 1881. Március 13. kisebb jeges árvíz 

Ha a kienstocki vízmérce kissé hiányos vízállás adatait nézzük felfigyelhetünk arra, hogy sem Dürnsteinben, sem Spitzben nem jelölték az 1883-as árvizet, amely vízhozam alapján a 10. legnagyobb értéket képviselte az 1862-2017 közötti időszakban (8160m³/s). Felkerülhetett volna továbbá az 1890-es (7765m³/s), a 1892-es (7940m³/s), a 2006-os (7559m³/s), a 2007-es (8008m³/s) és a 2009-es (8169m³/s) árvíz is.
   

A kienstocki vízmérce rekord adatai (Duna, 2015.21 fkm)

1862 és 20163 között több olyan beavatkozás történt az osztrák Duna-szakaszon, amely befolyásolta az árvizek tetőzési szintjét. A hajózás érdekében végzett folyószabályozás által szűkített meder elveszítette az árterét, amely szivacsként szívta magába az árvízi hozam egy részét. Az összeszorított mederben a szűkebb mederszelvényben magasabbra torlódnak az árvizek. A szabályozás pozitív hozadéka volt, hogy eltűntek a jeges árvizek és már nem alakulnak ki jégtorlaszok. Az utolsó jeges árvíz Magyarországon 1956-ban vonult le, de Ausztriában még 1974-ben is előfordult. 1954 után kezdődött Ausztriában a duzzasztóművek építése, amelynek létjogosultságát gyakran azzal is indokolják, hogy segítenek ellaposítani az árhullámokat, ezáltal hasznosak az árvízi védekezés szempontjából. Külön tanulmányt is megérne ennek ellenőrzése, azonban annyi bizonyos, hogy az árhullámokat nem szüntették meg, a két legnagyobb árvíz már bőven a megépülésük után vonult le (2002, 2013).
  

Mobilgát Spitzben 2002 nyarán, háttérben az árvíztáblás épület (Sp2)

Egy méréssel még adósak vagyunk Wachauból, így ha tehetjük legközelebb ezt mindenképpen bepótoljuk, kiegészítve a vízhozam táblázatot a 14 árvíz vízállás adataival!

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://www.noel.gv.at/wasserstand/static/stations/207357/station.html
• http://wetter.tv/news/oesterreich/historische-hochwasser/2.645.449
• http://www.doris.bmvit.gv.at/fahrwasserinformation/pegelstaende/
• https://www.blablatt.com/homo_austriacus/article/457/naturkatastrophen_%C3%96sterreich_%E2%80%93_die_strafe_gottes
• http://www.viadonau.org/fileadmin/content/viadonau/02Infrastruktur/Dokumente/2015/KWD_2010.pdf