Ada Kaleh sok mindenről volt híres, török lakosairól, rózsasziromlekvárjáról, szivarkáiról, minaretjéről, sorsáról és történelméről. És híres volt az erődjéről is, mely több ostromot is átvészelt. Ezt az erődöt azonban nem csak azért építették, hogy a törökök dunai előrenyomulását akadályozza, hanem azért is, mert egy dunai átkelőt őrzött. Ennek tanúbizonysága nem más, mint két híd a 18. századból.
 |
| Ada Kaleh 18. sz. eleje |
Ada Kaleh első osztrák erődjét még az a Veterani császári altábornagy kezdte építeni 1691-ben, akiről később egy megerődített barlangot is elnevezett az utókor. Akkor még csak sáncok védték, ezért egy török ellentámadás elfoglalta és a karlócai béke török kézen hagyta. A hely stratégiai jelentőségét bizonyítja, hogy 1717-ben ismét ostromolták a császári hadak és augusztusban sikerült bevenni, a hódítást a pozsareváci béke is megerősítette. Ada Kaleh erődje ezután épült fel közel húsz évnyi megfeszített munkával. A szabályos négyszög alakú erőd a sziget közepére került, de a partokat is sáncok és fülesbástyák védték. A Duna jobb partján, azaz a szerb (akkor még török) oldalon felépült az Erzsébet erőd. Az aprócska őrhelyet egy korabeli rajz szerint pontonhíd kötötte össze Ada Kaleh szigetével. Fort Elizabeth 1868-ig állt, míg az éppen függetlenedő Szerbia le nem rombolta.
Az osztrák uralom körülbelül addig tartott, amíg az erőd fel nem épült 1738 nyarán néhány hónapos ostrom után ismét török kézre került a sziget. A rommá lőtt erődöt helyrehozták, a betelepített német lakosságot törökökre cserélték.
 |
| Ada Kaleh 1790. |
Fél évszázadnyi békés időszak után egy újabb osztrák-török háborúban ismét gazdát cserélt a sziget, igaz csak rövid időre. 1790-ben a császáriak bevonultak a régen nem látott erődbe, de egy évre rá a szisztovói béke értelmében újra elhagyták. Ennek a rövid időszaknak állít emléket egy újabb hajóhíd, melynek lelőhelye a mapire.eu honlap 1790-es Havasalföld térképe. A pontonhíd itt a bal partot, köti össze a szigettel és nyilván hadicélokat szolgált. A híd az erődtől keletre érte el a szigetet, ott, ahol egy 1737-es helyszínrajz egy rést jelöl a sáncokon. Az Erzsébet erőd felőli parton ilyen rést nem jelölnek, a pontonhíd valószínűleg az egyik füles sánc mellett érhetett partot. Arról nem találtam ábrázolást, hogy ez a két híd egy időben is fennállt volna, de minden bizonnyal létezhetett ilyen időszak, például amikor egy időben épült az Erzsébet erőd és Ada Kaleh erődje.
 |
| Ada Kaleh hídjai. |
1790 után Ada Kaleh életében beköszöntött a béke korszaka, mely egyetlen megszakítással (1914-1916) tartott egészen 1972-ig, a sziget pusztulásáig. A pontonhidat a továbbiakban nem volt már értelme fenntartani katonai célból, hiszen egyrészt a sziget elvesztette stratégiai szerepét (és később a katonaságát is). Másrészt a török uralom is fokozatosan eltűnt, először az északi, majd a déli partról is; a magára maradt török szigetre csak csónakkal, majd később rendszeres dunai hajójárattal lehetett eljutni. De ez már egy másik történet.
Csak feltételezés, de a két híd egyszerre létezhetett a Balkán felőli népvándorlások szakaszában is.
VálaszTörlésForrás:
Az 1700-as évek elején keletkezett Letopisetul Cantacuzinesc nevű krónikában le van írva a románok északra vándorlása:
"Insă dintâi izvodindu-se de rumânii carii s-au despărţit de la romani şi au pribegit spre miiazănoapte. Deci trecând apa Dunării, au descălecat la Turnul Severinului; alţii în Ţara Ungurească, pre apa Oltului, şi pre apa Morăşului, şi pre apa Tisei ajungând şi până la Maramurăş. Iar cei ce au descălecat la Turnul Severinului s-au tins pre supt poalele muntelui până în apa Oltului; alţii s-au pogorât pre Dunăre în jos. Şi aşa umplându-se tot locul de ei, au venit până în marginea Necopoei."
"De először beszéljünk a románokról, akik elszakadtak a rómaiaktól (=bizánciaktól) és észak felé vándoroltak. Tehát a Duna vize felé költöztek, átkeltek Szörényvárnál; egyesek Magyarországra az Olt vizéhez, a Maros vizéhez, a Tisza vizéhez, elérve egészen Máramarosig is. És azok, akik átkeltek Szörényvárnál elérték a hegység lábát az Olt vizénél. Egyesek lementek a Duna mentén és így betöltötték magukkal az egész helyet és Necopoi határáig jöttek."
Bár a mai turnuseverin kissé lejjebb van, sejtésem szerint -- mivel Ada Kaleh átkelőhely volt a rómaiak korában is -- ezt is használhatták. A fenti idézet a dákóromán kontinuitás elméletének cáfolatából származik, melyet neveznek néhol dák-római elméletnek is.
Zavaros vizek ezek, de a két híd létezhetett szerintem az 1700-as évek elején is.