A szalki rom

A XII. században alapított és 1903-ban felrobbantott pentelei monostor kapcsán megírták, hogy a rombolás előtt részletes felmérés készült a Szalki-szigeten található romokról. Ez a felmérés azonban sajnálatos módon eltűnt a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság tervtárából. Vigasztalódhatunk azonban egy 1896-os helyszínrajzzal. 

A tass-dunapentelei Duna szakasz szabályozásának helyszínrajza (MOL S118-No. 587.)

2018. június 30-án, Ráckevén és Szigetbecsén megrendezett Szigetzugi Duna Napok keretében a Dunai Szigetek blog is meghívást kapott az Árpád Múzeum dunás előadássorozatára. Az esemény záró előadásán házigazdánk, Tóth J. Attila, búvárrégész előadást tartott az újabb víz alatti régészeti kutatások eredményeiről, melynek egyik helyszíne a Szalki-szigeten megtalált kolostor maradványok voltak. A témáról már mi is megemlékeztünk egy bejegyzés erejéig (Elkotort kolostor 2015.). Ezt a bejegyzést (és az elődást) egészítené ki ez az 1896-os helyszínrajz, amelyne nem csak a rom pontos helyszíne, hanem egy azóta felszámolt zátony is felbukkan.

A tass-dunapentelei Duna szakasz szabályozásának helyszínrajza (MOL S118-No. 587.)

1896-ban a rom helyzetét 11 szelvényben határozták meg, sajnos a leírás nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a hozzájuk írt 16-os szám mit jelent egészen pontosan. A mellé írt hosszúság adatokból a méretét körülbelül 140*160 méteresre becsülhetjük. 

Amikor a kolostor még állt a Duna közepén Dunapentelénél még két sziget létezett, az északin volt a kolostor, míg a délin halásztanyák sorakoztak. Ez a két sziget később összeolvadt, Szalki-sziget néven. Érdekes etimológiai kérdés, hogy Pentele monostora miért a Szalki-szigeten van és miért nem Szalk monostora van a Pentelei-szigeten. Ennek oka valószínűleg az, hogy Pentele monostora eredetileg az északabbi Pentelei-szigeten volt, de miután a kolostor elpusztult az árvizek, vagy a török előrenyomulása következtében az összenőtt sziget a szalkszentmártoniakhoz került. 

A Szalki-sziget még 1949-ben is Szalkszentmártonhoz, azaz Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. A penteleiek már a sziget "hozzájuk csatolása" azaz a XIX. szzad végi folyószabályozás óta próbálták elérni, hogy kerüljön át hozzájuk közigazgatásilag is ez a terület. De a folyamatos kérelmüket az átcsatolásra azzal utasították el, hogy az a megye határait is megváltoztatná. Végül Sztálinváros felépülésével került át a sziget Fejér megyéhez. 

A sziget formájának átalakulásának, valamint a kolostor elsüllyedésének konkrét dátumát is ismerjük. A Szalki-sziget a II. kat. felmérés 1858. évi térképén még egy hosszan elnyúló sziget, amely északon a Kendervölgyi-patak torkolatáig felért, miközben délen is túlnyúlt a mai szigetcsúcson. Szélesebb is volt és elfoglalta a Duna közepét. 

1872-ben, amikor lezárták a Soroksári-Dunát a pentelei mederviszonyok is átalakultak. 1882-re a sziget északi csúcsa, ahol a kolostor is állt eltűnt, elnyelte a Duna. Rá lehetne fogni ezt az átalakulást a Rácalmás alatti párhuzamművek felépítésére, de a III. kat. felmérésen ezeknek még nyoma sincsen.

A tass-dunapentelei Duna szakasz szabályozásának helyszínrajza 1896. (MOL S118-No. 587.)

A romon kívül rejt még egy érdekességet az 1896-os térkép, méghozzá egy zátonyt a szalki part közelében. Ez egy tipikus, domború parton kialakuló parti zátony, amely csak a legkisebb vízállások idején bukkant elő, például az alábbi helyszínrajzon ábrázolt 1899. augusztus 28-i kisvíz idején. Még a zátony magasságát is ráírták: 94-94,5 méter a tengerszint (ekkor még Adria) felett. Körülbelül 3-4 méterrel volt a Szalki-sziget szintje alatt, de ez a magasság is elég volt ahhoz, hogy zavarja a hajóforgalmat. 

Ezt a zátonyt valószínűleg elkotorták, de az is lehet, hogy a Duna megnövekvő sodrása maga végezte el a munkát. 

 A Duna helyszínrajza és a szalki rom helyzete 1911.

Dunapentelén alaposan átalakult a táj, de talán a búvárrégészeknek sikerül feltárniuk a víz alatti kolostor titkait, meghatározni mi maradt belőle az 1903-as robbantás után. A szemközti zátonyt azonban már hiába keresnénk, emlékét csak a térképek őrzik. 

Térképek forrása:

• http://mercator.elte.hu/~messer/folyo/ 
• https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/34671/view/?pg=2&bbox=1114%2C-3703%2C3399%2C-2615