2024. szeptember 16., hétfő

Borisz Bécsben

2024. szeptember 11-én az Olasz Meteorológiai szolgálat Borisznak keresztelte el azt a légköri jelenséget, amely extrém mennyiségű, napokon át tartó csapadékkal és orkánerejű széllel járt, rekordközeli áradásokat okozva Közép-Európában, az Adriai-tengertől egészen Lengyelországig, különösen súlyosan érintve Csehországot és Alsó-Ausztriát Bécs középponttal. A bejegyzés gerincét adó szürkén ködös fényképek a dunai árvíz tetőzése előtt, szeptember 14-én és 15-én készültek az osztrák fővárosban. 

Kormoránok figyelik az emelkedő vízszintet Brigittenau csúcsán.

Borisz az úgynevezett V (római ötös) b időjárási mintázatba illeszkedik, mely nem egy új jelenség, egy hasonló vihar okozta az ausztriai rekordárvizet és a katasztrofális szigetközi árvizet 1954-ben, és közvetve a "Fritz Walter időjárást", avagy a magyar vereséget a berni foci VB döntőben. A Borisz meteorológiai háttérről a fenti két linken lehet bővebben olvasni, a csapadékzónák szeptember 12-15. közötti vándorlásáról a Hungaromet tett közzé látványos videót

A korneuburg-i vízmérce alapján a Duna szeptember 16-án, hajnali kettőkor tetőzött Bécsben 760 centiméteres vízállással, amely 49 centiméterrel maradt el a 2013-ban mért rekord vízállástól (LNV: 809 cm). Az írás idején elhúzódó, tartós magas vízállással indul meg az apadás. Ebből lehet következtetni, hogy a magyar szakaszon, szeptember 20-21-22-én is várhatóan hasonlóan alakul a helyzet, az előrejelzések szerint a magyar vízmércéken is fél méterrel marad el várhatóan a tetőzés a 2013-as értékektől. A korneuburg-i tetőzés vízhozama körülbelül 10300 köbméter volt másodpercenként. 

Hidrológiai okai vannak annak, hogy Bécsben a korneuburg-i vízmércét  használják, itt ugyanis a Duna még egységes mederben folyik, délebbre Langenzersdorfnál található a Donauinsel csúcsa, ahol a folyó kettéválik, igaz zsilippel, de a vízhozam egy részét a Donauinsel keleti medrébe terelik, aztán Nußdorfnál ismét zsilip osztja meg a főág vízhozamát és ereszti be az áradás egy részét a Donaukanal-ba. Ezt a vízhozamot muszáj kontrollálni, tekintettel kell lenni a sűrű beépítésre és a csatorna mentén található szórakozóhelyek és egyéb létesítmények igényeire, de mivel a Donaukanal-t nem "védi" zsilip az alsó torkolatánál a főág visszaduzzasztó hatása ebben a csatornában is érvényesül. A vízszintet ugyancsak befolyásolja a csatorna belvárosi szakaszán a Wienfluss, azaz a Bécs-folyó, ami normál esetben egy átlagos patak külalakját ölti, időszakos vadságára csak a bécsi mérnökök munkája, a kikövezett, szélesnek meghagyott meder paraméterei utalhatnak. A Wienfluss viszonylag nagy esésű medre a helyi Urániánál torkollik a Duna-csatornába.

Szeptember 14-15-én Bécsben folyamatosan esett az eső, és fújt a viharos szél, bár ez utóbbi nem számít rendkívülinek a meglehetősen szeles városban. Az eső viszonylag kis cseppekben esett, nem úgy, mintha dézsából öntenék, de a szélcsatornaként funkcionáló helyeken, utcák torkolatában és a folyóparton gyakran vízszintesen esett. 

Különböző vízszintek a Donaukanal hajózsilipjében (Nußdorfer Schleuse), kilátással a főágra észak felé. Előtérben a Donaukanal szabályozott vízszintje látható, méterekkel a főág áradó vízszintje alatt. 

Távolban a főágat és a Donauinselt is átívelő Nordbrücke, az áradó vízszint szeptember 14-én délben még nem érte el az evezősklub előterében található kikötőhelyet.

Kilátás a Duna főága és a Donaukanal által körülölet városiasodott sziget északi csúcsára, és a lokális maximumot jelölő beton jégtörőre. Balra a nußdorfi part, jobbra a mesterségesen felépített Donauinsel erdei.

Viharos szél által tépett fák a szigetcsúcson található evezősklub mellett, előtérben a Donaukanal legszakibb része a zsilip fölött, ahol még a Duna-főág vízállása látható.

A Nußdorfi betáplálózsilip a Schermelbrücke büszke oroszlánjaival. Itt zajlik a Donaukanal vízkormányzása, döntik el árvízi helyzetben, hogy a főág vízhozamának mekkora részét eresztik rá a bécsi belvárosra.

Kilátás a dunai árvízre a Leopoldsberg kilátójából. Balra Klosterneuburg, előtérben a Donauinsel csúcsa és Langenzersdorf, háttérben, az esőfüggöny mögött Korneuburg. 

Kilátás a Leopoldsberg kilátójából délkelet felé. A hosszan elnyúló Donauinsel beleveszik az esőfüggönybe, de a Duna egyelőre nem lépett ki az alaposan megregulázott középvízi medréből. A Kahlenbergerdorf fölé magasodó erdős domb takarja ki a nußdorf-i zsilipet. 

2024. szeptember 15. reggel, a Wienflussportalból kizúdul a megvadult Wienfluss a Stadtparkon keresztül folyó torkolati szakaszának felső szakaszán. A szürkésbarna szennyes áradat minden elképzelhető dolgot szállít magával, amit csak sikerült elragadnia a felső, kevésbé szabályozott szakaszán. A lebegtetett, görgetett hordalék, valamint az uszadék a Donaukanal-on keresztül kijut a főágba, egy jelentős hányaduk vélhetően a bősi tározótérben fog lerakódni. 

Eséstörés a Wienfluss kiépített medrében a Kleiner Marxerbrückéről fotózva. A medret lépcsőzetesen alakították ki, ezeken a helyeken a víz megszalad. Háttérben az U4 metró hídja és a fölötte átívelő Zollantssteg. A metró ilyen vízállási helyzetben még járt, nem sokkal később azonban leállították a forgalmat.

A Wienfluss torkolata a Donaukanal fölé magasodó bécsi Urániánál. A sétány alsó része itt már víz alatt volt. 

Ausztriában a vonatforgalom szeptember 15-én reggelre leállt Bécs és a nyugati országrész között, a Kremsbe tartó vonat nem járt így a wachaui kirándulás is kudarcba (árvízbe) fulladt. Vasárnap délután már Magyarország felé sem jártak a vonatok. Na, talán majd legközelebb... 

1 megjegyzés:

  1. Hat ez nagyon jo cikk volt, en is Becsben voltam tanuja ennek, de a teljeskoru folyokepet ebbol a szovegbol kaptam meg!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...