Komáromban szinte napra pontosan 46 éve mérték az addigi legalacsonyabb vízállást. 1970. Január elsején egészen pontosan 22 centiméterre szállt alá a Duna vízszintje és azóta sem mértek ilyen alacsony szintet. Egészen 2016. január elsejéig.
Január első napjaiban - éppen úgy, ahogy egy árhullám szokott - vonult végig a július óta tartó alacsony vízállás minimuma a Dunán. Az alábbi összeállításban a januári legkisebb értékeket soroltuk fel, dátummal, időponttal és zárójelben az addigi LKV értékkel. (A negatív értékek a mérés kezdete óta került rá toldásként a vízmérce alsó végére a meder kimélyülése miatt):
2016. Jan. 1. Nagybajcs 11 óra -11 cm (-31 cm)
2016. Jan. 1. Komárom 20-22 óra 18 cm (22 cm)
2016. Jan. 2. Esztergom 4 óra 9 cm (-2 cm)
2016. Jan. 2. Nagymaros 7-12 óra -37 (-53 cm)
2016. Jan. 2. Vác 12-14 óra -32 cm (-45 cm)
2016. Jan. 3. Budapest éjfél 61 cm (51 cm)
2016. Jan. 3. Adony 13-18 óra -28 cm (-36 cm)
2016. Jan. 3. Dunaföldvár 15-23 óra -171 cm (-172 cm)
2016. Jan. 3-4. Paks 19-04 óra -58 cm (-58 cm)
2016. Jan. 6. Mohács 14-20 óra 95 cm (62 cm)
Komáromban 2016. Január elsején délután kettőtől körülbelül éjfélig sikerült a 22 centiméteres vízállást alulmúlni. A legalacsonyabb érték ez idő alatt 18 centiméter volt. Ha ez a vízmérce másik végén történik, egészen biztos, hogy már mindenhol csak erről lenne szó és országosan vezető hír lenne. Talán a szilveszteri másnaposságnak tudható be, hogy kimaradt a hírekből. Mivel várható volt, hogy lesz még ennél alacsonyabb megvártuk mi is a pár nappal ezelőtt kezdődő kisebb áradást, hogy a Duna lehetőleg ne azonnal írja át a cikket.
Amennyiben szenzációhajhász blog lenne a Dunai Szigetek, valószínűleg az lett volna e bejegyzés címe, hogy Újabb tény, melyet a magyar média agyonhallgat PAKS kapcsán!44!. (Komáromról valahol a végén lett volna szó). Mielőtt már megint az atomerőműre, vagy a halászlére gondolnánk, az alábbi kép avatott szemeknek mindent megmagyaráz:
2016. január 3-án és 4-én 19 és hajnali 4 óra között a paksi vízmérce folyamatosan -58 centimétert jelzett. Hogy ez miért olyan fontos? Pakson ez a valaha mért legkisebb (jégmentes) vízállás. Itt mutatkozik meg, hogy mennyit számít egyetlen centiméter; ha -59 cm lett volna a vízállás aznap valószínűleg ebből is országos hír lett volna. De nem lett, ugyanis ebben az esetben a Duna, csupán "beállította" ezt a rekordját, de alul nem múlta. Itt alig 4 éve, 2011. decemberében volt legutoljára ilyen kevés víz a Dunában, ez a gyakori kisvíz bizonyára fontos adalék lesz az új blokkok hűtővízellátásáról zajló vitában.
Dunaföldváron ugyancsak rekord közeli volt a vízállás ugyanezen a napon, de itt végül vizes maradt ez az egyetlen centiméter a vízmérce lapján.
Nem elképzelhetetlen, hogy ez a cikkünk is, mint tavaly már több hamar elavul a vízszint további süllyedése miatt. Ez esetben elnézést kérünk és azonnal megírjuk az újabb szenzációhajhász bejegyzést! :) Érdemes követni a vízállást a vizugy.hu oldalon!
Tisztelt Szávoszt Uram!
VálaszTörlésRégóta vagyok passzív olvasója, most azonban kérdésem lenne:
Ez a vízmérce dolog haladja meg a felfogó képességem, mégpedig a 0 pontok számomra átláthatatlansága.
Miért kell a szegény hajósnak számolgatnia, miért nem mondhatjuk azt, Komáromnál van 520 cm víz a mederben?
Ha komplikált a válasz elég egy link is szívesen utána olvasok.
Köszönöm, üdv: Leitomi
Üdvözletem.
VálaszTörlésA hajósok nem a vízmércéről tájékozódnak, hanem a hajójuk számítógépén futó digitális folyamtérképükkel, valamint a mélységmérő radarjukkal. A vízmércék abból a korból maradtak ránk, amikor ezek még nem voltak és valahogy meg kellett mérni a vízállást. A belőlük származó adatsorok érdekében fontos, hogy a vízmércék továbbra is mérjenek.
Köszönöm a választ, értem én, hogy statisztika meg sok éves átlagok, de egy mezei (alföldi) gyereknek megfoghatóbb ha azt hallja, hogy Komáromnál 420, Vácnál 380 Paksnál 400 cm a Duna.
VálaszTörlésÜdv:Leitomi
Dániel...
VálaszTörlés"(A negatív értékek a mérés kezdete óta került rá toldásként a vízmérce alsó végére a meder kimélyülése miatt)"
A fenti idézet pontos értelmezésében van egy kis :) problémám...
Ugye a pl; -172 cm nem azt jelenti, hogy D'földvárnál a mérés megkezdése /1834/ óta ennyit mélyült a meder?
Küsz...
Ez a -172 cm-es érték azt jelenti, hogy a mérések megkezdése óta ez a legalacsonyabb mért vízállás. Hogy ebben a medermélyülésnek, a meder vándorlásnak, vagy a kevesebb lefolyó víztömegnek van szerepe nem tudnám megmondani, valószínűleg mindháromnak. Például Felsőgödön is mélyült a meder, de a vízmércét helyenként fél méter sóder temette be, nem is látszik a mérce lapja.
VálaszTörlésDániel, köszönöm...
VálaszTörlés... ez így korrekt válasz :)
Csak azért mertem rákérdezni a beidézett mondatra, mert /meglátásom szerint/ félreértelmezhető...
Vizet járó amatőr ismereteim szerint, mikor a vízmércéket 'telepítették', akkor az adott víz, addigi legkisebb vízállásához képest határozták meg a '0' pontot.
Az természetes /ahogy írtad is/, hogy ahhoz az időponthoz képest a meder sokat változott pro- és kontra, a negatív érték is szükségszerű.
Utólagos engedelmeddel ;) /és nem kioktatásként!!/ megemlítem azt is, hogy - hivatkozva a különböző vízmércék egymáshoz képesti, relatív szélsőségesnek tűnő, eltérő-különböző értékeire - nálunk minden mérési '0' pont magassága jelenleg a Balti-tenger /régebben az Adria/ közepes vízszintjéhez van kalibrálva.
Ezt minden '0' pont helyzeténél un. mBf /meters above Baltic Sea level --> Balti tenger feletti szint/ értékkel egészítik ki, ami _méterben_ van meghatározva.
Magyarul ;) az mBf érték megadja, hogy adott '0' pont milyen magasságban van a Balti-tenger közepes szintjéhez képest /amit tengerszint feletti magasságnak is szoktak nevezni/.
Még érthetőbben; hivatkozva a példában említett --> a Dunaföldvári vízmérce '0' pontja, a tengerszinthez viszonyított magassága 88,86 mBf.
Ebből viszont már az is kiszámítható, hogy ez a mért -172 cm-es érték, csak a D'földvári '0' ponthoz képest negatív, a tengerszinthez képest 87,14 méter :D :) /pozitív/ magasságban van...
ps;
a F'gödi Duna viszonyokat, jó két évtizede napi szinten tapasztalom...