Igazolták az elkotort Fürdő-sziget forrásainak létezését - kezdődhet a hasznosítás?

Az elárasztott Ada Kaleh szigete mellett talán az 1874-ben elkotort budapesti Fürdő-sziget a legérdemesebb arra, hogy történetét egyszer majd külön monográfiában is feldolgozzák a hidrológusok, régészek, történészek és geográfusok. Szerencsére a lassan másfél évszázada eltűnt szigetecske két tanulmány által újra a természettudományos érdeklődés középpontjába került.

A Dagály fürdő helyén feltörő melegvízforrás 1948 körül.

Igazából a Fürdő-sziget megkerülhetetlen a főváros története szempontjából. Szóba kerül ha Budapest római kori emlékeiről van szó, hiszen a rajta található romok felkeltik az emberek fantáziáját. Vajon hídpillér, fürdő vagy őrtorony állhatott rajta ezerhétszáz évvel ezelőtt? Birizgálja a hidrológusok fantáziáját is, hiszen nem sok olyan sziget van, ahol bővízű karsztforrások fakadnak, amelyet egy jeges ár "fokozott vissza" zátonnyá, majd egy hajózási beavatkozás tüntetett el végleg a Duna közepéről. És felkelti a geotermikus mérnökök érdeklődését is, hiszen Budapest egyetlen ilyen kiaknázatlan erőforrásáról van szó, de erről majd a második részben!

A Fürdő-sziget 1857-ben, a Szabó József által felmért forráscsoportokkal.

Nem lehet bevezetőt írni egy Fürdő-szigetről szóló cikkhez anélkül, hogy bemutatnánk hol is helyezkedett el ez a budapesti dunai sziget?

A folyószabályozás előtt a Fürdő-sziget nagyjából a Duna középvonalában állt, azaz a hajósok két oldalról is megkerülhették. Jelenleg azonban közelebb lenne a feltöltött pesti oldalhoz, a mai Árpád hídtól északra, a Rákos-patak torkolatával szemben, mint az Dr. Lorberer Árpád, Lorberer Árpád Ferenc és Dr. Tóth Tamás 2016-os tanulmányból kiderül. A tanulmányukból vett ábrán látható, amint régi térképek felhasználásával beazonosították a Fürdő-sziget egykori helyzetét. A folyó szélessége Budapesten a szabályozások hatására akár 50-100 méterrel is csökkenhetett. Ezen a szakaszon a pesti oldalt töltötték fel, így kerülhetett a Népfürdő utcai római kikötőerőd is távolabb a folyótól.

A Fürdő-sziget elhelyezkedése négy különböző fedvény alapján. (Lorberer Á. és Tóth T., 2017)

Bakó Gábor (Interspect Kft.) szerzőtársaival nem az egykori sziget helyzetét, csupán annak forrásait azonosította egy teljesen más módszerrel a 2020. április elsején megjelent, "Surveying the underwater springs of the former Fürdő Island in theDanube by high resolution airborne remote sensing" (Az egykori Fürdő-sziget hőforrásainak felmérése nagyfelbontású légi távérzékeléssel) című tanulmányukban. Érdemes megemlíteni a remek promóciót, a közérthető, magyar verzió többek közt a magyar National Geographic-on és az Origón is megjelent, ezért fordulhatott elő, hogy legalább hat olvasónk is felhívta rá a figyelmemet.

Hipotézisük szerint a kotrás és a közeli Béke-kút (Dagály strand) jelentős vízkivétele ellenére a hőforrásoknak még mindig ott kell lenniük a meder alján és hatással kell lenniük a Duna vizének hőmérsékletére.

Felmérésük jelentőségét az adja, hogy a levegőből sikerült azonosítaniuk az egykori Fürdő-sziget hőforrásait. Eredeti cél az volt, hogy egy olyan eljárást dolgozzanak ki, amellyel nagy területen rövid idő alatt, költséghatékony módon lehessen víztestek hőmérséklet-anomáliáját mérni. Erre az egykori Fürdő-szigetnél nem is kínálkozhatott volna alkalmasabb és érdekesebb terep. 

A Dagály strand és a Rákos-patak torkolata 2019 novemberében

A méréseket egy merev szárnyú repülőgép padlózatába szerelt hosszúhullámú hő- és nagy felbontású, nagy érzékenységű RGB tartományú mérőkamera-rendszerrel végezték. A képek ortorektifikálását egy egy D-GPS-INS rendszer segítette.

Hogy a hőforrások által keltett vízhőmérséklet-anomáliákat ki lehessen mutatni több zavaró körülményt is ki kellett küszöbölni, amelyek zavarhatták a mérés pontosságát. Ilyen például a Duna felszínéről visszaverődő napfény elektromágneses sugárzása, tehát a repülést napfelkelte előtt kellett végezni. Hogy minél jobban kitűnjenek a hőforrások az volt a szerencsés, ha a víz hőfoka a lehető legalacsonyabb. Egy 20 fokos Dunában ugyanis az elkeveredés miatt sokkal kevésbé érzékelhetők a 40 fokos források, mint a hideg vízben. Tehát a repülést téli időszakban kellett végezni, amikor a víz hőmérséklete felülről közelít a nullához. Értelemszerűen az sem jó, ha befagy a Duna.

Több repülést végeztek a kutatási terület felett, de ezek közül csak kettőt dolgoztak ki térképpé. Ez a két repülés 300-400 méteres relatív magasságban történt (föld ill. vízfelszín felett):

1. 2016. Február 25-én 0 fokos léghőmérséklet mellett 304 centiméteres Budapest Vigadó téri vízállásnál.
2. 2019. Február 19-én 15 fokos léghőmérséklet mellett 211 centiméteres Budapest Vigadó téri vízállásnál.

A második alkalommal a vízállás kedvezőbb volt, de a léghőmérséklet a vártnál magasabb volt, ezért a Fürdő-sziget forrásait az első repülés során sikerült pontosabban meghatározni. Eredményben szabatos otofotók készültek extra hőtartományú csatornával. Ezek mozaikolásából állt össze az egységes térképmű.

Külön kellett drónnal vizsgálni két, a Dunába ömlő csatorna vízhőmérsékletét, de ezek a(z első) mérés időpontjában nem tértek el jelentősen a folyó hőmérsékletétől. 

Bizonyossá vált, hogy a Fürdő-sziget forrásai ma is ontják a meleg vizet a Duna medrében, mégpedig pontosan ott, ahol lenniük kellett a térképes lokalizálás alapján. A Rákos-patak torkolatában vörös színnel remekül kirajzolódnak az egykori Fürdő-sziget forrásai (a). Habár az ábrán szereplő színskálához nem rendeltek konkrét értékeket, jól megfigyelhető, ahogy a Dunától távolodva egyre csökken a Duna melegítő hatása, jóval hidegebb a szárazföld. Ami sokkal meglepőbb, hogy a FOKA öböl bejáratánál is hasonló meleg vizet mért fel a hőkamera (b). Elképzelhető, hogy itt is hévizek fakadnak a mederben? Ha ezt sikerülne igazolni, a Foka-félszigeti források felfedezése talán nagyobb szenzáció lenne, mint a már ismert források újrafelfedezése.

A mederben fakadó hévizek folyásirányban húzódó csóvája kiegészül a Dagály fürdő kifolyójából származó melegebb vízzel (c). A Rákos-patak torkolatánál korábban létezett egy szennyvízbefolyó, ennek csóvája azonban nem jelenik meg a kutatási területen. A (d) pontban a Dagály fürdő eltérő vízhőmérsékletű szabadtéri medencéi rajzolódnak ki.

(a), Az egykori Fürdő-sziget hőforrásai a Dunában,
(b), a Marina-öböl feltételezett hőforrásai turbulens áramlatok között
(c), a Dagály fürdő kieresztője
(d) és a Dagály Fürdő különböző vízhőmérsékletű medencéi
az első repüléskor készült hőtérképen és éjszakai RGB ortofotó mozaikon.
FORRÁS: BAKÓ-MOLNÁR INTERSPECT

Bakó Gábor és szerzőtársai tanulmányukban nem csupán egy új módszert találtak a vízhőmérséklet anomáliák felmérésére, de a mintaterületen sikerült igazolni az elkotort Fürdő-sziget hőforrásainak létezését, valamint pontosan meghatározni a helyüket a Duna medrében. Azaz újra felfedezték Budapest legnagyobb kihasználatlan hévízkészletét.

Geotermikus Budapest címmel, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gondozásában jelent meg 2020 januárjában a Fürdő-szigetet is érintő másik tanulmány, amely a szigeten fakadó hőforrások hasznosítására tesz konkrét mérnöki javaslatokat.

Amennyiben a Fürdő-sziget még mindig egy önálló zátony lenne a Duna közepén ezek a tervek valószínűleg óriási tiltakozást váltanának ki országszerte. Így azonban, hogy a mederben szabadon, szökevényforrásként fakadnak és a Duna vízhozamához járulnak hozzá csupán elenyésző mértékben a hasznosításnak nem lesz komolyabb akadálya. Kicsit úgy is tűnhet a helyzet, hogy alighogy sikerült igazolni a források létezését, máris küszöbön áll a hasznosításuk.

Előljáróban érdemes kitérni arra, hogy miért pont ezen a helyen, a Duna medrében törnek fel ezek a források? Helyzetük egyáltalán nem párját ritkító, a pleisztocén során a Római fürdő forráscsoportja is a Duna medrében fakadt és csak később került szárazra a folyó bevágódásának köszönhetően. A források felbukkanásának oka a meder alatt magasodó karsztos kőzettest. Ez eocén korú mészkő, melynek járataiban a felszálló források a nyomás hatására a felszínre törnek. De csak azon a helyen, ahol erre lehetőségük van, azaz nem akadályozza őket vízzáró réteg, amely a Fürdő-szigeten fakadó források esetében a karsztos kőzetre települő oligocén agyag. A hévizek feltörését a Duna recens hordaléka, a homok és kavics nem akadályozza, korábban kissé hosszabb utat kellett megtennie, hogy elérje a zátony felszínét, manapság néhány méterrel mélyebb helyzetben fakadnak.

A Fürdő-sziget és forrásainak elvi rajza. (Forrás: Scheuer Gyula 2007 alapján Páll-Somogyi Kinga)

Mivel Budapest legnagyobb kihasználatlan hévízkészlete a Duna fenekén fakad a felhasználásának vannak ebből fakadó előnyei ill. hátrányai. Előny mindenképpen, hogy a hévíz magától kerül a felszínre, azaz minimális energiabefektetés kell a felhasználáshoz. Nem kell természetpusztítást végezni a kitermelésnél, hacsak nem fedik le valamilyen módon a Duna mederben nyíló szökevényforrásokat annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a veszteség. Az elhasznált (lehűlt) víz hasznosítás után egyből visszakerülhet a folyóba. A feltörő hévizeket fűtésre is lehetne használni, pl. óbudai vagy újpesti ingatlanok; lakótelepek, irodaházak esetében.

Hátrány azonban, hogy nem ismert a forráscsoport vízhozama. Sem Szabó József 1854-től kezdődő látogatásai alkalmával nem mért vízhozamot, sem pedig a későbbi tanulmányokban nem találtam erre vonatkozó értéket - ami természetesen nem jelenti azt, hogy ilyen nem létezik, mindenesetre a Geotermikus Budapest kiadvány sem említi a mederben előbukkanó vízhozamot. Továbbá nehéz elkülöníteni a Duna vizétől a hévizeket és amennyiben cél a palckozás lenne, ebből kifolyólag a baktériummentesítést is meg kell oldani.

A források hasznosítása többféleképpen oldható meg. Igénybe lehet venni a meglévő parti kutakat.  Azonban fontos tudni, hogy a Dagály fürdő kútja kapcsolatban van a margit-szigeti és a fürdő-szigeti vízkivételi helyekkel is. Ha az egyik kútban megnő a kitermelés, a többiben jellemzően visszaesik a vízhozam. Lehet persze új kutakat is mélyíteni a partról és kialakítható egy erre az alkalomra készített flexibilis úszó platform is. Utóbbi esetben szükséges a már említett lefojtás, pl. cementezéssel. Az úszó alkalmatosságot leginkább a Dunán úszó hévizes szállodaként vagy strandfürdőként lehet legegyszerűbben elképzelni; a megoldás a maga nemében párját ritkítaná. 

Rétegsor és hasznosítási vázrajz (Lorberer Á. és Tóth T., 2017)

Hogy ez a beruházás megvalósulhasson mindenképpen további kutatások szükségesek. Következő lépés lehetne például a források vízhozamának meghatározása. Hasznosítás előtt ugyanakkor érdemes lenne hidrobiológusokkal is megvizsgálni a források környezetét, kialakulhatott-e ott a környezetétől jelentősen eltérő élővilág, amely védelemre érdemes természeti értéket képvisel. 

Annyi bizonyos, hogy a további kutatások révén a közeljövőben egyre többet fogunk megtudni erről az elkotort, legendásnak mondható dunai szigetről.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Szökevényforrások vizének feltárása a Hajógyári-sziget, Dagály, Gellért-hegy, Műegyetem környezetében. in. Geotermikus Budapest, 2020, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal http://mekh.hu/download/7/a0/d0000/geotermikus_budapest.pdf
• Bakó G, Molnár Z, Páll-Somogyi K, et al.: Surveying the underwater springs of the former Fürdő Island in the Danube by high resolution airborne remote sensing. J Environ Geol. 2020;4(1):1-6. 2020. április 1. https://www.pulsus.com/scholarly-articles/surveying-the-underwater-springs-of-the-former-frd-island-in-the-danube-by-high-resolution-airborne-remote-sensing.pdf
• Lorberer Árpád Ferenc és Tóth Tamás: A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása, Hidrológiai Közlöny 2017/1. http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2017_01_web.pdf
• Bakó Gábor – Páll-Somogyi Kinga: Megtalálták Budapest elveszett dunai szigetének hőforrásait https://ng.hu/tudomany/2020/07/03/megtalaltak-budapest-elveszett-dunai-szigetenek-hoforrasait/