"Földlakók, figyelem! - szólt egy hang. [...]
- Itt Prostatikus vogon Jeltz beszél, a Galaktikus Hiperűr Tervezési Tanácstól - folytatta a hang. - Amint azt önök is tudják, a Galaxis külső területeinek fejlesztését célzó tervek megkövetelik, hogy hiperűr-bekötőutat építsünk az önök Naprendszerén keresztül. Sajnálatos módon az önök bolygója egyike azoknak, melyek szanálásra kerülnek. A folyamat két földi percnél valamivel kevesebbet vesz igénybe. Köszönöm a figyelmüket. [...]- Semmi értelme meglepődést tettetni. Valamennyi tervrajz és megsemmisítési utasítás ötven földi év óta megtekinthető az Alfa Centaurin, úgyhogy bőven volt rá idejük, hogy hivatalos panaszt jelentsenek be. Semmi értelme, hogy ilyen későn kezdjék a felhajtást."
[Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak]
 |
| Az egyetlen darabka természet Budapest és Vác között |
A Svájcból érkezett farkas lelövése Magyarországon nincs rajta a TOP10 természetvédelmi probléma listáján. Az a sződligeti erdőirtás viszont igen, amit a gödi akkumulátorgyár érdekében végeztek a Duna-parton található nemzeti parki védettségű erdőben. Előbbi miatt büntetőeljárás indult, utóbbi esetében ezen csak mosolyogna a hatóság.
 |
| A tönkretett kerékpárút |
Mint ahogy a gödi gyár építésénél kiirtott 25 hektár erdő esetében is mosolygott a hatóság. Itt a Sződrákosi-pataknál, és sok más környékbeli esetben is csak bámészkodik a hatóság. Ugyanebben az erdőben, hasonló szélességben irtották ki a fákat évekkel korábban a kerékpárút érdekében. A Duna-Ipoly Nemzeti Park mit sem érő oltalma alatt álló területtől délre az elmúlt években a befektetők az egész Duna-partot felparcellázták, sőt a pleisztocén homokdombokon felnőtt erdő sem menekült meg, nyom nélkül kiirtották, a helyén társasházak épültek. Sőt, még a dombokat is eltúrták.
 |
| GDP über alles. |
A Budapesttől északra elterülő agglomeráció Duna-partján folyamatos és véres utóvédharcokat vívnak a civil természetvédők a maradék zöldfelületek érdekében, legyen szó a pilismaróti bányáról, vagy az akkumulátorgyárak érdekében végzett, évek óta tartó természetpusztításról. A sződligeti példa a legmagasabb szinten mutatja meg a természetvédelem bénultságát. Azonban ez a legalacsonyabb szinten is ugyanez folyik, a gazdasági érdek miatt helyi védettségű területeket építenek be a földínségben szenvedő agglomerációs önkormányzatok.
 |
| Irtás. |
A terjeszkedő lakóparkok, a helyiek megkérdezése nélkül zajló ipari és logisztikai beruházások nem kímélik a Duna partját sem. A növekvő népesség egyre nagyobb környezeti terhet jelent a maradék természetes élőhelyekre. A rendezett környezet iránti igény lakossági nyomást is helyez az önkormányzatokra, hogy az ilyen beruházások mögé álljon. Legyen akár egy játszótér ökológiai magterületen. Az igény, hogy vágják ki a "veszélyes" fákat a parton. Irtsák ki a szúnyogokat (meg minden más rovart). A terjeszkedő városok egyre kisebb területre szorítják vissza a természetet és az élővilágot. Aztán jönnek a bejelentések a városban csavargó vaddisznókról, őzekről és rókákról, amiket aztán persze kilőnek.
 |
A hangulat mindenütt mélységesen pesszimista, annak ellenére, hogy kisebb csatákat meg lehet nyerni ideiglenesen, mint például Pilismaróton. A háború azonban nyerhetetlen. A magyarországi természetvédelem tetszhalott állapotban van, a természet zavarja a GDP növekedését, útban van. Az emberi kényelem iránti vágy és a kapzsiság hosszú távon végül megszüntetni majd az agglomerációban a természet zavaró jelenlétét. Már közmeghallgatást sem kell tartani róla.
 |
| Sittlerakó lett az ősi Duna-medrekből |
Mi lehet a megoldás? Hollandiában létezik egy civil szervezet, a Vereniging Natuurmonumenten, amely adakozásból vásárol földterületeket, hogy azokon "helyreállítsák" a természetet. Hasonló létrehozása Magyarországon egyre esélytelenebb, látva a természetvédelem lassú kimúlását és a sződligeti példát, ahol az ember elveszti minden bizalmát abban, hogy a legmagasabb fokú védettség ér valamit. Létre lehetne hozni a Nemzeti Parkoknál szigorúbban védett területeket? Ahol semmiféle gazdasági tevékenység nem végezhető, ahová civilek egyáltalán be sem tehetik a lábukat? Valószínűleg a jelen Magyarországán egy különleges gazdasági övezetet egy ilyen szigorúan védett területen ugyanúgy minden további nélkül létre lehetne hozni, mint egy vogon intergalaktikus bekötőutat.
Így megy ez.
Kedves Dani!
VálaszTörlésSzeretném néhány ponton helyesbíteni az írásodat, mert így nem maradhat.
1.) 'Szigorúan védett' nincs. Csak védett és fokozottan védett. Legalábbis a természetvédelemben. Nemzeti parki védettség sincs. Az a tábla csak annyit jelent, hogy a természetvédelmi kezelőnek van ott hatásköre.
2.) Göd térségében magterület természetvédelmi szempontból a Samsungnál bizonyosan nem volt. Főleg az ott lévő kultúrerdő szintű akác és feketefenyvesek esetében.
3.) Ott, ahol nincs természetvédelmi hatáskör, ott a természetvédelmi hatóság, illetve a természetvédelmi kezelőnek nincs beleszólása. Biztos vagy benne, hogy védett terület volt a Samsung beruházás helyszíne?
4.) Szídhatod a hatóságokat kényedre-kedvedre, az azonban nem változtat a tényen, hogy a hatóságok a mindenkori végrehajtó hatalom, azaz az aktuális kormány alá besorolt szervek. Ez közigazgatási alaptétel, amely nem csak Magyarországra, hanem kb minden országra vonatkozik, ahol legalább két mondat erejéig ismerik a római jogot és a Code Napoleont.
Ennek tükrében: Egy hatóság nem önkényesen, szimpátia alapján dönt arról, hogy adott esetben erdőterületen engedélyezze a terület más célú hasznosítását (jelen esetben erdőterület igénybevételét), hanem jogszabályok alapján jár el.
Jelen esetben egy erdőterület igénybevételi eljárás esetében az erdészeti hatóság akkor és csak akkor engedheti ki termelésből a kivonást, ha az igénybevétel kapcsán teljesül a kivételesség és a közérdek. Ebből az előbbi a helyhez kötöttséget jelenti, ami egy viszonylag tág kör és sok összetevője lehet sok esetben, de hogy két eklatáns példát mondjak (körforgalmat csak ott lehet építeni, ahol útkereszteződés is van, vagy aranybányát csak ott lehet nyitni, ahol van arany). Hogy itt mik voltak a helyhezkötöttség szempontjai nem tudom, de hogy megvizsgálásra került, az biztos. (ha csak arra gondolok, hogy itt megy el tekintélyes CH vezeték és delej is pár lépésre és nem_kell_külön_kiépíteni, más területek felhasználásával, az elég valószínű - innen nézve). (S akkor még szóba se hoztam a feltételrendszert, főleg azt, amit a BATrT és az Evt. viszonyában ki lehet olvasni)
A közérdekűség alátámasztása meg egy ~2004-es Legfelsőbb Bírósági jogegységi döntés óta ismert, és pontosan az addig kialakult közigazgatási és bírósági gyakorlatot terelte zárt mederbe, majd a későbbi jogalkotások (Evt, Ptk, stb.) ezt az LB döntést már figyelembe véve pontosították a saját szövegeiket, túl azon hogy épp milyen szinű kormányzat volt hatalmon, bár - mint szoktam mondani -, a narancs és a vörös között csak árnyalatnyi a különbség.)
Közérdek igazolását csak jogszabály igazolhatja. Ennek legalacsonyabb szintje a helyi települési szabályozási terv és helyi építési szabályzat, legmagasabb szintje a törvényi előírás.
Az, hogy vannak/lehetnek ezzel ellentétes, ellenérdekű, szigorúan jogszabályban meghatározott közérdekek, az addig nem kerül a hatóság elé, amíg valaki azt be nem viszi a rendszerbe, ismeretileg.
5.) Amúgy ha becsengetsz az erdészeti hatósághoz és közérdekű adatigénylés keretében kérsz tájékoztatást az engedélyezett igénybevételről, majd minden más erre az engedélyre épülő más hatóságok által hozott engedélyről, akkor még az is kiedrülhet, hogy mi az oka fák kivágásának.
S itt jön még a nagy kérdések sora:
A.) A SZT és HÉSZ módosításkor szólt bárki is, hogy "tán nem kéne", kezdett a meghozott rendeletekkel szemben (megintcsak ahány ciklus, annyi politikain színezet) bármilyen eljárást? Vagy csak utólag megy az okoskodás
B.) A meghozott hatósági döntések egy éven belül (legalábbis a 2004-es Ket. óta) bíróság előtt megtámadhatók. Történt ilyen?
C.) Könnyű azt mondani, hogy ez nem jó, de azt igazolni is kéne. Tudsz bármilyen igazolásról és az alapján megkezdett eljárásról?
Ami a hollandokat illeti:
Bocs, de ez a fingfestés tipikus esete. Aki rendesen körülnéz Hollandiában olyan szintű és minőségű természetpusztítással találkozik, hogy azokhoz mérten a Lyukóbánya alsói cigánysor egy természetvédelmi kéjhömpöly. Érdemes utánajárni.
CsBA
Szia,
TörlésAz első pont jogos és ki is egészíti, amit írtam.
A 2. és 3. pontot nem értem, én nem állítottam ilyet. Az ökológiai megterületet Gödön a lépréten farigcsálják évek óta.
A természetvédelem leépítése alatt természetesen nem azt értem, hogy a természetvédők nem dolgoznak, hanem azt, hogy a munkájukat jogszabályok révén akadályozzák, nehezítik. Lásd nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások, KGÖ.
Végül Hollandiában pont erre jöttek rá, és próbálnak tenni ellene. Magyarországon még jobb a helyzet, jó lenne, ha így is maradna.