Jeges szigetek

1985. január 17-én készült légifelvétel sorozat a váci Duna-ágról. Ez a tél mifelénk arról nevezetes, hogy a környék összes diófája szétfagyott, több el is pusztult. Ennek kapcsán teszek közzé 5 összeillesztett képet, amelyek jól illusztrálják az utolsó nagyobb jégzajlás és a szigetek viszonyát a Dunán. A képek nincsenek georeferálva, nincsenek észak felé tájolva, és nem méretarányosak. A folyam jobbról balra folyik mindegyik képen.

 

 A Dunán január 14-én Vácott a vízmérce -20 centimétert mutatott, ami extrém kisvízi helyzetet jelent. 17-ére valamelyest emelkedett a vízszint, reggel -2, este 10 cm-t mértek. Az emelkedő vízszint lassan átnedvesítette a parton felhalmozódott hótömeget, de a parti jégpáncélt még nem tudta megbontani. Az emelkedő vízszint kiterjedését a szárazföldi hó és a parti jégen felhalmozódott hó között húzódó sötétebb sáv jelöli.

Jól megfigyelhető, hogy a zajló jégtáblák a sorozatos ütközések miatt lekerekítettek. A parti sávban a jég elsősorban a limányos és lassú vízáramlású területeken hízott meg a legjobban, míg a nyílt vízfelület rajzolja ki a legnagyobb vízsebességű, a hajósok által is használt felületet. Érdemes lesz a sodorvonal elhelyezkedését összevetni a nyílt víz középvonalával. Valószínű, hogy nagy pontossággal a két vonal egybeesik. A jég megjelenése szépen kirajzolja a folyó dinamikáját. Megmutatja, hol jelentkezik hordalék kiülepedés, hol találhatók a sekélyebb, lassabb vízsebességű szakaszok, hol vannak zátonyok a víz alatt és hol vannak a feliszapolódásnak a potenciális zónái.

 

Kompkötő-sziget, Vác. Az egykori Duna-meder kellős közepén álló szigetet a szabályozás a parthoz kapcsolta egy folyásirányra domború gáttal. Kisvízi helyzetben nincs vízáramlás a mellékágban, így az könnyedén befagyott ezen a hideg télen. A sziget fölött elhelyezkedő mélyebb, jégmentes szakaszon megmaradt a folyó egykori mélysége, míg annak a két oldalán zátony képződött a lelassuló vízáramlás miatt. A mellékág teljesen el van zárva ebben a helyzetben a főágtól. A sziget külső oldalán a vékony parti jég mély és sebes vizet jelez. Érdekes jelenség a kisebb jégdugó, mely a sziget jobb partján alakult ki a főágban. Valószínűleg az emelkedő vízszint emelte ki a megrekedt helyzetéből, amire a jégtábla szigeti oldal szögletessége utal.

Tordák, Vác. Már a szabályozás idején is sekély, iszapos folyószakasz volt. A két sarkantyú kisvízkor erősen elősegíti a jég képződését, mind a felvízi, mind az alvízi szakaszon. A középsőnél a jégmentes keresztmetszet minimálisra szűkül, az ilyen helyek a legalkalmasabbak a jégdugók kialakulásának. Itt fordulhat elő az, hogy a megrekedt jégtáblák feltorlódnak, a jeges víz által összeforranak, mintegy természetes gátat alkotva a folyón. Így alakulnak ki a jeges árvizek, amikor a feltorlódó víz új utat keres magának, legtöbbször a szárazföldön keresztül. A nagyobb Torda-sziget északi része szép példája a zátonyon zajló szukcessziónak. A sziget magja észak felé folyamatosan növekszik a kép jobb oldalán látható sarkantyú irányában, a zátonyon folyamatosan jelenik meg a növényzet, így a hordalékfogó képesség tovább nő.

Égető-sziget, Sződliget. A Duna hajózhatósága szempontjából fontos szelvény a sződligeti szűkület, melynek kotrása napjainkban is tervbe van véve. A képen jól megfigyelhető a folyásirányból hízó jégpáncél, mely a sekély partmenti részen kezdett képződni. Ez az állójég elfoglalja a mederkeresztmetszet több mint felét. Kirajzolja magát a szűkületet, melyben ugyancsak megjelennek az összetorlódott jégtáblák. Az Égető-sziget mellékága ebben a helyzetben szinte teljesen ki van  száradva.

 

Gödi-sziget, Göd. A Gödi gázló 1985-re már annyira szabályozva volt, hogy nem jelentett akadályt a hajózásnak. A felére szűkített mederben a szentendrei-szigeti oldalon épített párhuzammű mentén egyáltalán nem is figyelhető meg jég, csak feljebb, a Fegyveresi-sziget sarkantyúi miatt jelentkezik jegesedés a parton. A Gödi-sziget oldalán ugyancsak a sarkantyúk okoznak jegesedést, inkább a felvízi oldalon. A gödi mellékágban van némi víz, erre a korcsolyázók által hómentesített részek utalnak, de kapcsolat nincs a főággal. A szigetet körülrajzoló sötétebb sáv szépen köberajzolja a sziget mentén zajló hordalékfelhalmozódást. 

 

Szürkő-sziget, Dunakeszi. Az egyetlen sziget a váci ágban, melyet még kisvíz esetén is minden oldalról körülölel a folyó. Göd felé eső csúcsán azonban a víz dinamikáját jól mutatja a felszakadozóban lévő jégpáncél. A mellékágat a part felől beborító jég egyaránt kijelöli a lassabb szakaszt, és igencsak hasonlít a feliszapolódott mellékágakat elzáró zátonyokra. Itt azonban utóbbiról nincsen szó, bár a két jelenség közötti összefüggés szembeötlő. A dunakeszi magaspart alatt minimális a parti jegesedés. A parti havat a magaspartban felfakadó és Dunára leszaladó források olvasztják meg.

Légifotók forrása: Vituki Kht. Argos Távérzékelési Stúdió