Halak a toronyban - 40 éve süllyedt el Drankó vára az Al-Dunán

IN ENGLISH

Az 1972-ben üzembe helyezettt Vaskapu I. erőmű 40. évfordulója kapcsán már sok szó esett az elsüllyedt Ada Kaleh szigetről. Ez a török sziget volt a 33 méteres vízszint emelkedésnek a leginkább ismert áldozata. Azonban rajta kívűl számtalan más falu, sziget, vár, út, történelmi emlék süllyedt a habokba. Most lássunk egy olyan erődöt, amelyet már nem sokáig láthatunk.  Berszászka falu határában, a Drenkova nevű hajóállomásnál, a Suva Recska (szerb jelentése: Száraz-patak) torkolatánál állt Drankó vára.

Sokáig a krassó-szörényi Drenkova telep a dunai hajósok számára egyet jelentett a Vaskapu szoros bejáratával. Itt kezdődött az ún. Klisszura, ami azt jelentette, hogy a nagy dunai gőzösökről az utasokat és az árut kisebb hajókra kellett átrakni, különösen kisvíz idején, hogy biztonságosan tudják folytatni útjukat Orsova felé. A Dunától távolabb lévő Berszászka falutól keletre ezért egy kis telep létesült, kikötővel és rakodóparttal. Később üveggyár és fűrészüzem is épült az alig pár tucatnyi lakossal rendelkező faluban. A hely már a középkorban is kitüntetett stratégiai helyet foglalt el a Duna partján. 1419 után királyi vár épült itt a török veszedelem ellen, mely szervesen illeszkedett az al-dunai végvárrendszerbe.

Drenkova 1830 körül

A 33*29 méter alapterületű, 2 méter falvastagságú váracskát a Dunai Mappáció mérnökei a "Römische Mauer", azaz római falak felirattal látták el. Elképzelhető, hogy a személynévből eredeztetett Drankó várának lehetett ókori alapja, melynek építési ideje vagy Dacia provincia meghódításával függhet össze, vagy pedig I. Valentinianus császár határvédelmi rendszerébe illeszkedett a késő római korban. A Duna mentén sokfelé épültek a római korban ilyen "bolhavárak", vagy "leányvárak". A római eredetet igazolná az elhelyezkedése is. Közvetlenül patak mellett áll, nagyon közel a Dunához, az ártéren. Búvárrégészeknek kellene megvizsgálnia a 12 méter mélyen fekvő alapozást, hogy ez kiderülhessen, amire - őszintén megvallva - nem sok esélyt látni. Az elárasztás előtt ezen a területen régészeti feltárást egyáltalán nem végeztek a román hatóságok.

A Zsigmond király uralkodása idején felépült vár birtokosaiként először a német lovagrendet említik az oklevelek. Miután a lovagok 1435-ben hazatértek az erejüket meghaladó törökellenes harcok elől a Baltikumba Tallóci Frank szörényi báné lesz az erősség. Majd Hunyadi János kérésére Albert király Csornai Mihálynak és Bizerei Miklósnak adományozta. 1457-ben már a Hunyadi család kezében van. A vár eztán csak 1693-ban ad életjelet magáról, egy leírás szerint Thököly a Belgrád felé tartó török felmentő sereg tagjaként (!) megpihent a "Drenkova nevű puszta kőtoronynál". 1879-ben Böhm Lénárd leírása és rajzai megjelentek a Délmagyaroszági Történelmi és Régészeti Értesítőben, ami tudomásunk szerint az első és utolsó részletes leírás a "váracsról".

Drenkova falu nyugat felől, a XIX. sz. végén. Háttérben a vár négyszöge látszik

Azt nem tudni pontosan, hogyan és mikor vesztette el jelentősségét. Romba dőlésének oka egyfelől lehetett egy török támadás, melynek méretei miatt nem tudott ellenállni. Az is előfordulhatott, hogy az őrség harc nélkül adta fel, miután helyzetük tarthatatlanná vált. Egy másik - prózaibb - ok lehetett, hogy a Dunához meglehetősen közel épült várnak a déli sarkát a Duna áradásaival alámosta és  összedöntötte. A jeges árvizek pusztító ereje ugyancsak szerepet játszhatott a déli L alakú falszakasz fokozatos megsemmisítésében.

A tábla felirata: Cetatea Drencova, monument istoric. Lassan nem lesz mit bemutatnia

Drencova ma egy elnéptelenedő település, alsó részét elnyelte a folyó. Drankó várának 16 méter magas falaiból alig 4-5 méter emelkedik a Duna habjai fölé, falait a folyó folyamatosan rombolja. Kövei közül a hajózás keltette hullámzás és az oldódás mossa ki a kötőanyagot. Jól megfigyelhető, hogy a víz mozgásának a zónájában a fal elvékonyodott és átlyukadt. Minden egyes kimosott kő tovább gyengíti a romot.

Már csak a madarak és a halak tudják megközelíteni falait, és egyetlen ellensége a Duna maradt

Évek kérdése, hogy ez a 600 éves vár végleg eltűnjön a hullámsírban.

Ajánlott és felhasznált irodalom: 

• Karczag Ákos: A Dunába süllyedt vár: Drankó. Várak kastélyok templomok 2012. április. 22-24 p.
• Gencser Béla: A Dunán le Zimonytól Turn-Severinig és Orsovától Herkulesfürdőig. Pancsova 1983.