A Hatoson/Sárkányon

Szentendre város legdélebbi szigete a vízügyes terminológia szerint a Sárkány-, vízitúrázók számára a Hatos-, a szélsőjobboldali polgártársaink szerint a Szálasi-sziget. Nem mondhatni, hogy a blog eddig még nem foglalkozott vele eleget, először az elnevezése körüli problémakört vettük górcső alá a Földrajzinév-bizottságig elmenve, majd olvasói kommentek segítségével is rekonstruáltuk a kicsiny sziget keletkezésének időpontját és körülményeit. Ezen a nyáron pedig végre sikerült is felkeresni egy rosszul végződött villám-kerékpártúra keretein belül.

Strandoló gólyapár a Sárkány-szigettől délre

 
Igazából nehéz eldönteni, hogy a sziget nevei közül az elsőt, vagy a másodikat használjuk a rendelkezésünkre álló háromból (az utolsót lehetőleg semmiképpen sem), így a döntést az olvasóinkra bízzuk, a bejegyzés végén található demokratikus applikációval lehet véleményt nyilvánítani.

Visszatérve a szigethez íme egy remek fotó róla a 2013 júniusi nagyárvíz idejéből. Ekkor nemogy a mellékágban, de egészen a töltés tetején futó kerékpárútig állt a víz és ebben a vízben az ártéri erdő.

A töltés tetejéről egy földút vezet le az ártérhez, ahol éppen egy parkoló autó mellett pumpálta egy család a gumicsónakot. Keresve sem találhattak jobb helyet, a folyópart itt olyan lapos, hogy szinte adja magát a csónakok vízrebocsátásához. Innen mindkét irányban sűrű, áthatolhatatlan ártéri erdő kíséri a Dunát.

Hatalmas szerencsére 2014. június 28-án Vácott mért 75-78 cm-es (reggel ill. este 7 órás mérés) és Budapesten mért 179 cm-es vízállásnál éppen volt némi átfolyás a mellékágban. Azért nagy szerencse ez, mert így a legkönnyebb meghatározni, hogy egy mellékágnak mekkora a küszöbszintje, azaz hány centiméteres vízállásnál szűnik meg, ill. indul meg újra a vízáramlás. Ehhez pedig nem kellett más tenni - mérőszalag híján - csupán hozzávetőlegesen meghatározni mekkora a legkisebb aktuális vízállás a mellékág két végében. Ami nem bizonyult túlságosan egyszerű feladatnak.

A szentendrei parton nem lehetett végigsétálni, a Duna éppen a parti fák és cserjék tövéig ért. Az ártéri erdőben pedig szinte áthatolhatatlan volt a szemét, uszadék, kidőlt fa, aljnövényzet és szúnyog sűrűsége. Elképzelhető, hogy a nyár elejei TeSzedd mozgalom hullámai ide már nem értek el. A talajt hólepelként borította a nyárfákról hullott szöszmösz, és ez az anyag kifejezetten jól tapad az ember ruházatához is. Egy ponton sikerült kiérni az ártéri erdőből egy talpalattnyi iszapos részre, ahol a mellékágra merőleges ritkás kősort lehetett látni a víz alatt; mintha egy régi keresztgát maradványa lett volna. Ilyet azonban egyik térképen sem jeleztek. Végül egy örökkévalóságnak tűnő háromszáz méter után sikerült átkelni ezen a dzsungelen és kiérni a sziget északi csúcsánál lévő kavicszátonyhoz.

Keskeny csatornán át áramlott a Szentendrei-Duna vize a meglehetősen sekély, zátonyokkal tarkított mellékágba, a legsekélyebb helyen is vádliig ért a víz, ami azt jelentette, hogy ha 30 centimétert apad még a vízállás kiszárad a mellékág és a sziget megszűnik szigetként funkcionálni. Ez Vácnál mért 45-48, Budapesten mért 150 centiméternél következne be.

A Hatos/Sárkány sziget nem tartozik a nagy dunai szigetek közé, mindössze 200 méter hosszú és 55 méter széles, így rövid idő alatt be lehet járni. Partja mindegyik irányban lapos, nincsenek rajta meredek szakadások. Magassága alapján gyakran elboríthatják az árvizek. A sziget belsejében ugyancsak rengeteg szúnyog van, az aljnövényzetet azonban itt első nyaras facsemeték borítják, a levélzetük alapján valamilyen juharféle. Egy, a sziget középvonalában kifeszített drótkötél mellett csak a milliónyi szúnyog érdemel említést. Lassan érthetővé válik miért a Szúnyog-sziget a magyar Duna-szakasz leggyakoribb szigetneve.

A sziget déli csúcsán  - és a szentendrei part mentén - a szukcesszió jelei mutatkoznak. A lapos, iszapos-agyagos területen kanadai aranyvessző, keserűfű és egyéb gyomnövények kezdik meghódítani a frissen lerakott hordalékot. A feliszapolódás és kavicszátony-képződés zónája egészen a szemközi parton fekvő erdősávig tart, melynek előterében a gólyák strandoltak a kezdő képen. Hacsak nem történik drasztikus változás a folyó dinamikájában öregkorunkra itt már ugyancsak áthatolhatatlan ártéri szemetes-szúnyogos erdőt fogunk találni.

Itt is jelentkezett vízáramlás, bár a csatorna mélysége feleakkora volt, mint az északi csúcsnál. Csupán bokáig ért a víz, amiből az következik, hogy a mellékág déli irányból fűződik le először Vácnál mért 65, ill. Budapesten mért 165 centiméternél.

Ha a mellékágban szeretnénk kenuzni, érdemes előtte az adatokat ellenőrizni a hydroinfo.hu honlapon. Kalandvágyók vízitúrázók számára a szemközti part erdőjében is rejtőzik érdekesség: két régen eltűnt sziget. Kerékpárral is könnyű meglátogatni, a Lupa-tavak északi partjainál található az odavezető földút lejárata. 

És a beígért kérdőív: 

online polls