A 2018-ban megkotort Kompkötő-sziget után újabb "élő" dunai szigetet hoznak létre a Dunakanyarban. A helyszín ezúttal a Nagymaros és Kismaros közötti homokzátonyos bal part.
|
A kotróhajó (fotó: Zirig Árpád)
|
Amikor Zirig Árpád először szólt, hogy éppen kotorják Kismaroson a szigetet utána kellett kérdezni, hogy melyiket? Szigorúan közigazgatási alapon Kismaroson ugyanis egyetlen sziget volt (a Kismarosi-sziget) még nem is olyan rég is és azt biztos, hogy nem kotornák meg. Feljebb, Nagymaros felé pedig számos zátony található, egy részük már be is erdősült az elmúlt néhány évtizedben.
|
A Nagymarosi-sziget és zátony 1989-ben, utóbbi még jobbára kopaszon
|
Ezen a szakaszon zajlik ugyanis a magyarországi Duna-szakasz leglátványosabb és legintenzívebb szigetfejlődése. Jelenleg is. A folyószabályozás a Szentendrei-sziget felső csúcsánál egy viszonylag széles medret hagyott meg a Dunának, ahol a folyó kitöltötte a rendelkezésre álló teret úgy, hogy a csendesebb folyású szakaszon lerakta a hordalékát. A Sólyom- és a Kismarosi-sziget között hatalmas területen képződött
kavicszátony, melynek a legmagasabb részei idővel beerdősültek. Az alsó zátonyon 1989-ban elig telepedett meg a növényzet, de a mellékága már akkor is javarészt feltöltődött. Mindez olyan gyorsan történt, hogy ezeknek a szigeteknek a mai napig nincsen hivatalos neve (annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban 2013-ban
megkérdeztük a Földrajzinév-bizottságot is), így nem is olyan egyszerű róluk írni, rájuk hivatkozni. A köznyelv "homokszigetként" hivatkozik rájuk, amely elnevezés általában egyet jelent a remek strandolási lehetőséggel.
|
Nagymarosi-szigetvilág (Selmeczi Kovács Ádám fotója)
|
2020. szeptemberében a képen látható hosszúkás sziget (nevezzük most az egyszerűség kedvéért Nagymarosi-szigetnek) mellékágában zajlik a kotrás. A képes beszámolót Zirig Árpádnak köszönhetjük, aki a helyszínen járva élt a lehetőséggel és meginterjúvolta az egyik uszályost.
Eszerint a homokos szigetcsúcs megmarad, de az eliszaposodott, berakódott medret a zárásig, vagyis kb. a Nomád Bárig végig kikotorják. Valószínűleg megszűnik a száraz lábbal átsétálás, de az iszapos lerakódás, az első sziget lassú beleolvadása a partba megszűnik, vagyis lesz ívóhely a halaknak, kevesebb lesz az ember által otthagyott szemét, és valós dunai környezet alakulhat ki újra.
|
(fotó: Zirig Árpád)
|
|
(fotó: Zirig Árpád)
|
|
Jól látható a kitűzés a szigeti oldalon (kép: Szentkuti Roland) |
|
A feliszapolódott mellékág 2015 őszén
|
|
Az alsó szigetcsúcs 2015 őszén
|
Fontos leszögezni, hogy ez a mellékág nem hajózó út, így a kotrás nem ezért fontos. Korábban 2019-ben a "
Kismaros Község II. Települési Környezetvédelmi Programjában" már szerepelt egy mondat a Duna "ökológiai célú" mederkotrásáról. 2020. Májusban a
kismaros.hu már hírt adott egy kotrásról a kismarosi Duna-szakaszon. Valószínű, de nem 100%-ig biztos, hogy akkor is ugyanerről a szakaszról volt szó. A kotrás célja feltehetőleg a sziget sziget mivoltának visszaállítása, kérdés csupán az, hogy a hidrológiai helyzet megváltozik-e annyira, hogy újabb feliszapolódás ne következhessen be.
2020. július végén már a sziget alsó csúcsa közelében dolgozott a kotróhajó.
VálaszTörlésVajon a Nomád bár feletti kőhalmok évekkel ezelőtt hogyan kerültek a mederbe?? Ki rakta oda, és milyen célból? "Véletlenül" nem emiatt csökkent le a vízáramlás, és növekedett meg az iszaplerakódás?
VálaszTörlés