Mi történik a Zsidó-szigettel?

1. kép. A Zsidó-sziget régi magja a kiterjedt zátonyon. 1962. október 27. (fentrol.hu)

Kikötésnél úgy terveztem egy óra kell körülbelül az ácsi Zsidó-sziget bejárásához. Meg kell keresni azt a pontot, ahol a mellékág vízutánpótlása megszakadt az októberi kisvizes időszakban. Aztán meg kell vizsgálni a mellékág állapotát, mennyire előrehaladott a feltöltődése. Felismerhető-e még a sziget régi magja? És aztán ott volt még a keleti zátony-nyúlvány, ami szinte az összes fentrol.hu-s légifotón kétszer akkorának látszódott, mint maga a sziget. Végül elég lett fél óra is, ugyanis ez utóbbi zátony szőrén-szálán eltűnt.

2. kép. A Zsidó-sziget nevének első előfordulása 1985-ben (forrás)

Ácsnál, Vaspuszta és a Lovadi-rét között az 1784-1782 folyamkilométerek között, a Nagy Léli-szigettel szemben a környező társaihoz képest egy viszonylag kis és fiatal sziget áll a magyar part mellett. Maga a sziget ennél jóval rövidebb, azonban kisvíz idején készült légifotókon egy két kilométer hosszú kiterjedt kavicszátonyt látunk (lásd kezdőkép). Elsősorban a horgászok, vízitúrázók és a madarászok által ismert és látogatott hely ez. Ismeretlenségét elsősorban annak köszönheti, hogy távol esik a településektől és egy magas part nehezíti meg a lejutást hozzá.

Előbukkanását három szempontból vizsgálhatjuk. (1) Zátonyként először 1835-ben ábrázolják vízrajzi térképen, ami annak fényében érdekes, hogy a Duna Mappáció egy szűk évtizeddel korábban még nem említi. (2) Majdnem egy évszázad telik el, és az "Angyalos" vízisport térképeken már zölddel jelölik, azaz megtelepedett rajta a növényzet; hivatalosan is zátonyból szigetté vált. Azonban ezeken a térképeken még nincsen névírás rajta. (3) Ádám Szilvia kutatásai szerint a Zsidó-sziget földrajzi névként csak 2008-ban jelenik meg először egy vízisport térképen. Ha azonban a szakirodalmat is vizsgáljuk, találhatunk egy 1985-ös Madártani Tájékoztatót, ahol már ezen a néven szerepel az itt található gémtelep kapcsán (2. kép). 

2021. október 28-án, Gönyűnél mért 13 centiméteres (viszonylag alacsony) vízállásnál a Zsidó-sziget mellékága folyásirány szerinti felső csúcsánál lefűződött a főágról. A szárazulattá váló kavicszátony magassága alapján bizonytalan becslés alapján legalább 40-50 centiméteres áradás kellett volna, hogy a mellékágban újra megindulhasson a vízáramlás. A zátony kavicsanyaga két érdekes jelenségről árulkodott. A süppedős, kötetlen kavicsot a vízáramlás rendszeresen mozgatja a mellékág irányába. Ezen a szakaszon ráadásul igen erős lehet a vízáramlás, erre utalnak az ökölnyi méretnél is nagyobb kavicsok, valamint talán az is, hogy a sziget felső csúcsán megtelepedő fásszárú növényzet alakja meglehetősen viszontagságos életkörülményekről tanúskodik. Mint később kiderült a Duna erőteljes eróziós hatása a sziget más részein is érezteti hatását. 

Jelenleg a Zsidó-sziget körülbelül 620 méter hosszú, legnagyobb szélessége kb. 60 méter. Orsó alakja kelet felé vékonyodik el, ahol már mindössze egy sor fa alkotja a gerincét. A növényzet térhódítása folyamatosan nyugat felé tartott a sziget kialakulását követően és tart jelenleg is. Nyugati csúcsán a pionír növényzet térhódítása zajlik, ennek kedvez a tartósan alacsony vízállás és az, hogy 2013 óta nem volt a Dunán jelentősebb árvíz ami visszaszoríthatná a növényzet megtelepedését. A Zsidó-sziget lassan terjeszkedik a mellékág rovására is, melynek iszapos medre arról árulkodik, hogy a felső torkolatnál jelentkező erős sodrás lejjebb alaposan lelassul, hogy a finomabb szemcsés üledék sem mosódik ki, annak ellenére, hogy az év nagy részében van benne vízáramlás; azaz a Zsidó-sziget majdnem "valódi sziget".

3. kép. A Zsidó-sziget felső, nyugati csúcsa.

4. kép. A zsidó-szigeti küszöb a felső szigetcsúcsnál

5. kép. Az iszapos medrű mellékág

6. kép. Kibillent fák és agyagrétegek a sziget alsó, keleti csúcsánál.

7. kép. A zátony eredetileg a látóhatárt lezáró fákig húzódott.

8. kép. A Duna erőteljes oldalazó eróziója folyamatosan pusztítja a sziget főági partját.

9. kép. A sziget felső csúcsán megtelepedett pionír növényzet.

1962-ben a Zsidó-sziget még csak fele ekkora volt, viszont a hozzá tartozó zátony még kétszerese volt a mai értéknek. 2021. október 28-án, a főág oldalazó eróziója által alaposan megtépázott sziget keleti csúcsáról kelet felé tekintve érthetetlen volt még, hová tűnhetett ez a pár évtizede még egy kilométernyi kavicszátony. Víz alatt lenne? Elkotorták? Kibányászták? Elmosta a Duna? 

Gumicsizmában még egy darabig követni lehetett a mederben, de koránt sem addig, amíg  pl. az 1962-es légifotón láthatjuk. Ezt a rejtélyt helyben nem lehetett megfejteni.

Tudni kellett, hogy milyen vízállás-értékek kapcsolódnak az egyes légifotókhoz. Ugyanis a fentrol.hu-n található mindhárom sorozaton látszódik a zátony, amiből arra lehet(ne) következtetni, hogy rendszeresen kilátszódott. Csakhogy ez a véletlenek összejátszása miatt alakulhatott így; mindhárom felvétel ősszel, kisvizes időszakban készült (mellettük a legközelebbi hydroinfo.hu archívumos vízmérce, a nagymarosi adatai láthatók):

1990. okt. 29. 16 cm

1969. nov. 12. 78 cm

1962. okt. 27. 66 cm

2021. október 28-án ugyancsak kisvizes időszakban sikerült bejárni a szigetet, azonban ekkor a nagymarosi vízmérce -13 centimétert mutatott, azaz, majdnem egy méterrel volt alatta az 1969-es vízállásnak, amikor a zátony teljes terjedelmével szárazulatként látszódott. Azaz a légifotó alapján a bejárás napján az alábbi képnél jóval kiterjedtebb zátonyt kellett volna találni a helyszínen. De ott csak a Duna hullámzott...

10. kép. Zsidó-sziget, 1969. november 12. (fentrol.hu)

A rejtély megoldását a helyszínen látott állapot, valamint a nem is olyan régi légifotók elemzése hozta el. A zsidó-szigeti zátony eltűnését legnagyobb valószínűséggel a Duna sebessége, sodrása és munkavégző képessége okozhatta. Az oldalazó erózió nem csak a keleti zátonyrészt mosta el, hanem a sziget főági oldalán mindenhol elhordta az 1969-ben még széles kavicszátonyt. És nem csak azt, hanem "beleharapott" a Zsidó-sziget keleti részébe is, mindössze egyetlen megtépázott fasorra redukálva a sziget szélességét. Ezen a részen a megdőlt fák látványa kombinálva a kibillent agyagrétegekkel (6-7. kép) és a fák semmibe meredő gyökérzetével (8. kép) egy olyan folyamatról árulkodnak, ami végső soron a sziget részleges pusztulásához fog vezetni. 

11. kép. A Zsidó-sziget 2011. októberben (googleearth). A zátony feldarabolódott, elfogyott, eltűnt.

Ugyanis a Zsidó sziget a főági oldalon jóval gyorsabb ütemben pusztul, mint terjeszkedik a mellékág rovására. Erről árulkodik a laza kavicsréteg, melybe néhol bokáig lehet süppedni. Ezért nagyon valószínű, hogy a sziget fás keleti része hamarosan a zátony sorsára fog jutni. Éppen ezért a zsidó-szigeti küszöbszint meghatározása mellett ennek a folyamatnak a nyomon követése és dokumentálása is fontos feladat lehet a közeljövőben.