A léli küszöb

Október a legszebb hónap a Dunán. Különösen azért, mert általában az októberi kisvizes időszak és kisvízkor a legtisztább a folyó, és egészen mély részeket is jól lehet látni. Szép azért is, mert az ég és a folyó kékje éles kontrasztot alkot a fák sárgába hajló lombkoronájával. Egyszerre szeles és napos időben pedig feledhetetlen látvány a víz színére hulló tarka-barka levélzápor. Mindez megadatott egyben október 28-án, a Nagy Léli-sziget felső csúcsánál található "nyitásnál". 

Kilátás a léli küszöbre, háttérben jobbra a Zsidó-sziget

Ezen a szakaszon mintha egy óriás harapott volna ki egy darabot az árvízvédelmi töltésből. Vaspusztával szemben, a Duna bal partján közel száz méter hosszúságban megszakad a kőszórás, a hiányra csak néhány itt hagyott szikladarab emlékeztet. Ez tulajdonképpen nem más mint egy nyitás a záráson. 1896-ban úgy tűnt, hogy a gránitból és travertínóból felépült partbiztosító kőszórás véglegesen lezárja a Nagy Léli-sziget mellékágát, de 2014-ben a szlovákiai Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) egy EU-s LIFE projekt keretén belül újra megnyitotta az utat a Duna előtt. 

Az 1785-ös folyamkilométer tábla a kőszórás tetején

A 2014-es nyitás után két különálló ág alakult ki a megbontott töltésnél. Ez a két ág egy kis szigetet ölel körül. Ezen a helyen korábban is álltak kisebb szigetek, ezek később éppen a lezárás révén forrtak hozzá a Nagy Léli-szigethez. A kőszórás mögött több egykori Duna-ág maradványra lehet bukkanni az ártéri erdőben. 

A töltésen megnyitott meder mélysége azonban nem éri el a legkisebb vízállás szintjét (LKV), ami Gönyűnél -93 cm. Ahhoz, hogy a főág vize átjuthasson a mellékágba legalább másfél méterrel magasabb vízállás szükséges. Ennél alacsonyabb vízszintnél a nyitás egy küszöbként funkcionál. 

Küszöb alatt jellemzően azt a szintet értjük itt a blogon, melyet a Duna bizonyos vízállása meghaladva beömlik egy addig elzárt mederrészbe. A küszöb fizikai értelemben lehet természetes vagy mesterséges képződmény. Működését valahogy úgy kell elképzelni, mint ahogy az árvíz is a küszöbön át lép először egy elöntött házba, lévén az a legalacsonyabb pont, amit meg kell haladnia, hogy a mögötte elterülő részt már akadálytalanul eláraszthassa.

Ilyen küszöbszinteket kisvíz idején lehet igazán megfigyelni, egészen pontosan akkor, ha a kisvizes időszakot egy lassú vízállás-emelkedés követ. Ekkor dokumentálni lehet azt küszöbszintet meghaladó vízállást, sőt a küszöb abszolút, tengerszint feletti magasságát is meg lehet határozni. 

A tovakanyargó, kiszáradó mellékág.

A Nagy Léli-sziget mellékágának revitalizálása tehát felemás módon sikerült, kisvizes időszakban megszakad a kapcsolat a főággal. Ilyenkor szünetelnek a kishajós kirándulások a sziget körül. 

Maga a sziget viszonylag öreg, a XVIII. századi térképeken már szerepel. Az 1896-os lezárás előtt a felső torkolatánál több kisebb sziget pettyezte a Dunát, de a mellékágban és az alsó torkolatnál is előfordultak. A lezárás után a mellékág szűkülni kezdett, megépült egy kibetonozott átjáró a szigetre. Ez utóbbit 2015-ben bontották el, helyére egy híd került. A Nagy Léli-sziget 1974 óta védett, jelenleg ökológiai gazdálkodók gondozzák a sziget fő értékét adó kaszálóréteket és legelőket.