Kettészelt Torda-sziget

"Aligha van más dunai sziget, amellyel így elbántak" címmel akár rovatot is lehetne indítani, hiszen temérdek dunai sziget szenvedett helyrehozhatatlan kárt az emberi beavatkozás miatt. Utoljára a Vének melletti Torda-sziget került bele ebbe a kategóriába, ugyanis 2017-2022 között a szigeten épült fel az a torkolati műtárgy, amely a Mosoni-Duna visszaduzzasztása mellett a Szigetközt is lerövidítette egy kilométerrel. Mostani bejegyzésünkben beszámolunk róla, hogyan fest a kettészelt Torda-sziget egy évvel a "műtét" után. 

A kettészelt Torda-sziget (forrás)

Elsőként fontos leszögezni, hogy a magyar Duna-szakaszon két Torda-sziget is akad, az egyik Váccal szemben, a másik pedig Véneknél, a Szigetköz csúcsán. Előbbiről számos cikk született a blogon, miközben a véneki Torda sziget történetét alaposan feldolgozta Ádám Szilvia a doktori értekezésében (Dunai szigetek ártéri erdeinek természetvédelmi, ökológiai és tájtörténeti kutatása 2020.), valamint a torkolati műtárgy beruházását Jakab László mutatta be a Pangea blogon. Ahhoz, hogy távlatokban is lássuk a Torda-sziget felszámolását, mindenképpen érdemes kitérni a sziget fejlődéstörténetére. 

A sziget névadója, a Váccal szemközti Tordával egyetemben egy azóta elpusztult középkori település volt. Ádám Szilvia elmélete szerint a település az erdélyi Tordáról származó só elosztása révén kapta ezt a nevet, azonban a "Torda" településnévként meglehetősen gyakori volt Magyarországon (lásd: Bihartorda, Torontáltorda, stb.) Tordateleke egykor feltehetőleg éppen a Torda-szigeten helyezkedett el. Pontosabban egy félszigeten, a Szigezköz legkeletibb részén. Ugyanis a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzött feljegyzés szerint a Duna csak később vágta le a szigetet, miután a földnyelv Vének alatt átszakadt valamikor a XVI.-XVIII. század során. Az újonnan kialakuló Duna-medret Farkasúsztató-ágnak nevezték el. Tordateleke pusztulása után Gönyű és Vének közösen osztozott a (fél)szigeten. Keleti része ugyanis messze, Gönyűig nyúlt, a két falu közötti határvonalat egy markáns árok jelezte.

A Szigetköz déli csúcsánál a Duna rendszeresen változtatta folyását a kavicsos mederben. A kanyarulatfejlődés következtében a Torda-sziget is folyamatosan változott, mint azt láthattuk a félszigetből szigetté alakulásnál is. A sziget kialakulása eróziós munkáról tanúsodik; A Torda-sziget elmosódását korabeli feljegyzések és felmérések is megerősítik. Területe így változott az évszázadok során:

1808. 120 hold kaszáló, kb. 69 ha

1870. 61 hold, 35 ha

2018. 16 ha  

Azaz területe két évszázad alatt a negyedére csökkent a 2017-es építkezés megkezdése előtt. Elsősorban a főági part pusztult, a sziget hossza pedig folyamatosan rövidült. Először a Gönyűig érő nyúlványt pusztította el a Duna, később a sziget fő tömege is kezdett elvékonyodni. Mindez részben természetes, részben antropogén folyamat volt, hiszen a Szigetközből és a Csallóközből már évszázadokkal korábban is ismerünk dokumentált folyószabályozási munkálatokat, ami hatással volt a vízáramlásra. 

A kiinduló állapot, a Torda-sziget és a Mosoni-Duna torkolata 1940-ben

A Torda-szigetet is utolérte a folyószabályozás 1896 környékén. A Farkasúsztatót egy keresztgáttal lezárták a Mosoni-Duna oldalán, a Kolera-sziget déli csúcsától pedig egy párhuzamművet építettek a Torda-szigetre. Mivel a Kolera-sziget felső részét is elrekesztettékk, a Torda-sziget felső szakasza mentén nagyrészt megállt a vízáramlás. Ezt a mellékágat később depóniaként kezelték, a főág kotrásából származó kavicsmennyiséget a párhuzammű belső oldalán halmozták fel 1959-ben, ami később a Kolera-sziget részévé vált. A beavatkozások folytatódtak ezután is. Egyrészt a természetes élőhelyek helyreállítása érdekében megnyitották felül a Kolera-sziget zárását, valamint a Torda-szigetre vezető párhuzamművet is, így középvíznél megindulhatott újra a vízáramlás. Másrészt pedig a gönyűi kikötő építésével párhuzamosan kiegyenesítették a Torda déli partját egy kőszórással, annak érdekében, hogy a veszteglő hajókat itt ki lehessen kötni. 

Ezt a már korántsem idilli állapotot szüntette meg a Mosoni-Duna torkolatában felépített zsilip és duzzasztómű. A bősi erőmű egyik következménye volt az alvízi medermélyülés és erőteljes bevágódás. Ez azzal jár, hogy a már amúgy is alaposan megregulázott és szabályozott vízhozamú Mosoni-Dunát leszívta a főág. Egészen Győrig érezhető volt a vízszint csökkenése. Az EU-s finanszírozású projekt lényege éppen az volt, hogy valamennyi víz maradjon a Mosoni-Dunában. Ennek érdekében áldozták fel a Torda-szigetet. A torkolati műtárgyat építhették volna a korábbi mederbe is, azonban ott volt már a gönyűi kikötő, melynek ez a műtárgy alaposan megnehezítette volna a működését és a kivitelezést is. 

A Mosoni-Duna torkolata 2022 nyarán

Több száz éven keresztül a Torda-sziget egy üde kaszáló és legelő volt, melyet a hajóvontatás korában még a parton sem övezte galériaerdő. A füzeseket visszametszették kosárfonáshoz használt vesszők miatt, de vannak feljegyzések a nádvágásról is. Az eredeti kaszáló funkció egészen a legutóbbi időkig fennmaradt, a réteken feltehetően számos védett növénnyel, amikor is 1976-ban erdőt telepítettek az egész szigetre. Érdekes módon az erdészeti hasznosítás csak a 2000-es évek elejéig tartott. 2005-ben a sziget közepén már nem volt erdő.

A Mosoni-Duna torkolati szakaszán az alábbi fő változások történtek:

• A korábbi meder a gönyűi kikötő öblévé alakult át
• A Torda-sziget két elszigetelt (a képen erdővel borított) részre szakadt, a déli része gyakorlatilag az a kőszórás, amit még a 2000-es években hoztak létre a kikötő céljára
• Mindkét sziget-maradvány félszigetté alakult
• Vénektől keletre széles sávban kiirtották az ártéri erdőt és egy árvízvédelmi töltést építettek a zsilipig
• A torkolati műtárgy hídként is funkcionál, így a Szigetköz legeldugottabb településére viszonylag egyszerűen el lehet jutni az 1-es út felől
• A párhuzammű alsó részét kitermelték, a maradékot "bekanyarították" a Torda-sziget északi maradványához. Ez a kőszórás jelenleg a Szigetköz alsó csúcsa
• A Farkasúsztató-ágat végleg lezárta a töltés. Míg korábban itt nagyvíznél mozgott a víz, az új töltés ezt már végleg megakadályozza

Egy évvel az átadás után, 2023. július közepén a kánikulában így nézett ki a Torda-sziget (két) maradéka:

A Torda-sziget egykori déli partja vonalában húzódik az új töltés az öböl és a Mosoni-Duna között.

A torkolati műtárgy hajózsilipje.

A Torda-sziget keleti maradványához vezető lejtő, ahol ezentúl a kenukat ki lehet emelni. 

A Szigetköz új alsó csúcsa a zsilipről fotózva.

Már nem kell úszniuk a farkasoknak, használhatják a Vénekre vezető töltést.

Remélhetőleg a sziget felszámolása révén megoldódott a Mosoni-Duna torkolati szakaszán a csökkenő kisvizek problémája. Bár jellemzően a folyószabályozási megoldások többnyire újabb problémákat generálnak, amelyek újabb és újabb beavatkozást igényelnek, létrehozva egy végtelen ördögi kört. 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

Ádám Szilvia: Dunai szigetek ártéri erdeinek természetvédelmi, ökológiai és tájtörténeti kutatása 2020.

https://mernokvagyok.hu/blog/2022/06/23/atadtak-a-mosoni-duna-torkolati-mutargyat/

https://pangea.blog.hu/2017/09/13/a_szigetkoz_csucsan