2024. augusztus 25-én egy rövid, alig három napos árhullám után az apadó vízállás Alsógödön lehetővé tette, hogy pontosítsuk a gödi mellékág nemrég kialakult új csúcsánál megfigyelhető küszöbszintjét, azt a vízállást, amikor áradás esetén megindul a vízállás, illetve apadás idején megszűnik a vízutánpótlás. Strandolóknak egyszerűbben, azt a szintet, amikortól száraz lábbal lehet átmenni a Gödi-szigetre. A megfigyelés nem várt eredménnyel zárult, de ez most inkább jó hír!
|
A Gödi-sziget törülközővel jelölt új csúcsa |
Nagyjából 18 évre visszamenőleg vannak adataink a Gödi-sziget küszöbszintjéről. Az elmúlt 16 évben ez meglehetősen állandó szintet mutatott, a váci vízállás szerint 125 centiméteres értéket többször is ellenőriztük az évek során. 2021/2022 táján azonban történt valami, és nemcsak a küszöb szintje, de a helye is megváltozott. A hidrológiai esemény hátteréről már született egy bejegyzés 2022 áprilisában, A Gödi-sziget új csúcsa c. írásban sikerült meghatározni a pontos helyet, de a küszöb szintjének meghatározását mindenképpen érdemes volt pontosítani, ugyanis már 2022-ben négy centiméteres süllyedést volt megfigyelhető, váci vízállás szerint 121 centiméterre süllyedt a korábbi 125 centiméteres érték.
Nos, úgy tűnik a pontosítás mindenképpen hasznos volt, a küszöb szintje az elmúlt közel két és fél évben tovább süllyedt. 2024. augusztus 25-én a pontos szint azonosítása érdekében több időpontban készült felvétel a Gödi-sziget északi csúcsánál található felső torkolatról.
|
2024. augusztus 25. 7:00 |
|
2024. augusztus 25. 10:00 |
|
2024. augusztus 25. 12:00 |
|
2024. augusztus 25. 15:00 |
|
2024. augusztus 25. 17:00 |
|
2024. augusztus 25. 19:00 |
A fényképes dokumentáció értelmezéséhez figyelembe kell venni a rendelkezésünkre álló (nyers) vízállásadatokat is az adott napra. A legkorábbi mérések idején még a váci vízmérce volt a legközelebbi folyásirány szerint. A felsőgödi mérce is működött, de sokszor adathiány miatt nem mindig lehetett használni az idősorait. Mostanában mintha megbízhatóbban működne, és mivel közelebb van a sziget csúcsához, ráadásul nem mindig mozog együtt a váci adatokkal, érdemes ezeket is vizsgálni.
Reggel hét és este hét óra között a Duna egyenletesen, átlagosan óránként egy centimétert apadt, de a számunkra fontos délutáni lefűződés idején volt stagnáló periódus is. Ugyanis minél lassabb az apadás, annál pontosabban lehet megállapítani a minket érdeklő adatot. A nap folyamán a "
négyes csatornának" nevezett mederben folyamatosan csökkent az átfolyás hozama, a vízsebesség és ezzel összefüggésben a hullámzás által felkavart szállított hordalék mennyisége is. Délután három órára már alig 3-4 centiméteres vízmélységben cikáztak a halak, nem tudván, hogy hamarosan örökre elbúcsúzhatnak egymástól az addig egy rajban úszkáló ivadékok. Délután öt órakor, Vácott mért 108 centiméteres vízállásnál (Felsőgöd 133 cm) még volt némi átfolyás, talán egy centiméteres vízmélységgel, de este hétre (Vác: 105 cm, Felsőgöd 130 cm) már megszűnt a kapcsolat, legfeljebb a víz fölé talán két centiméterrel magasodó kavicságy belsejében mozoghatott a víz a mélyebben fekvő mellékág felé, de ez a halakat már nem vigasztalta.
A 2024. augusztus 25-i helyszíni megfigyelés alapján tehát a gödi mellékág küszöbszintje 107 centiméteres váci vízállással megfeleltethető szintre süllyedt (Felsőgöd: ~132 cm). Ami meglepő, az a süllyedés üteme. Az újonnan kialakult befolyó alig 2,5 év alatt 14 centimétert mélyült, a korábbi évekhez képest pedig 18 centimétert, ami azzal jár, hogy egyre alacsonyabb vízállás esetén is biztosított a mellékág vízutánpótlása. Számszerűsítve; a 2022 előtt mért LKV+181 centiméternhez képest a küszöbszint LKV+163 centiméterre süllyedt, ami a Vácott mért 860 centiméteres vízjátékhoz (LNV-LKV) számítva elenyészőnek tűnhet, de egy gyakorlati példán bemutatva már sokkal jelentősebb a változás.
Egy tetszőleges évben, mondjuk 2014-ben:
- 125 centiméteres küszöbszintnél 146 napon (40%) keresztül volt vízáramlás a gödi mellékágban és 219 napon keresztül holtágként funkcionált (60%).
- 107 centiméteres küszöbszint esetén viszont 171 napra (46,8%) emelkedett volna a vízmozgásos napok száma, miközben a holtágas napoké 194-re csökkent volna (53,2%).
A küszöbként szolgáló kavicshátba bevágódó meder ezzel együtt jóval több hordalékot is szállít, ami pedig éppen az eddig leginkább holtágként ismert víztest feltöltődését okozhatja. Mindenképpen fontos tehát a várható változások további dokumentálása, különösen annak fényében, hogy a gödi Duna-szakasz tágabb környezetében készül néhány mederrehabilitációs projekt, amelyek befolyásolhatják a vizsgált térség vízáramlási viszonyait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése