Néhány fontosnak tűnő részlet kimaradt a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (Bratislavské Regionálne Ochranárske Združenie - BROZ) legújabb dunai revitalizációs projekt leírásából, ami a csallóközi Kolozsnémához tartozó parton valósulhat meg a közeljövőben. Ezek a részletek a beruházás szempontjából pesszimista kekeckedésnek tűnhetnek, azonban komoly hatással lehetnek a revitalizált terület további sorsára.
 |
| A Némai-sziget és a hozzá kapcsolódó zátony kisvizes időszakban (forrás: BROZ) |
Éppen átellenben Gönyűvel, és nem messze az idén revitalizált Erebe-szigettel épült egyszer öt sarkantyú az alsó-csallóközi Duna szabályozása érdekében. Ezek mind különféle szöget zártak be a parttal, különböző hosszúsággal, különböző magassággal létesültek, hogy a Mosoni-Duna torkolatánál megküzdjenek a rendszeresen felkavicsosodó mederrel, ami különösen áradások után formálódott át, rendszerint úgy, hogy minél jobban megkeserítse a hajósok életét. Az öt sarkantyú közül különösen a 120 és 180 méter hosszú alsó kettő szűkítette le a medret az 1791-es folyamkilométer tábla két oldalán, a meder kimélyülését okozva, miközben a köztük megtörő vízáramlás kedvezett az üledékfelhalmozódásnak.
E két sarkantyú egy érdekes mederformát alakított ki, egy három részből álló szigetet, ahol a részek folytonosságát megszakítja a sarkantyúkon átbukó víz által okozott kimosódás. A parttól egy fokozatosan szélesedő csatorna választja el, és ezt a parti ágat szeretné a BROZ kimélyíteni a sarkantyúk tövének elbontásával, hogy Némai-szigetnek (Nemanský ostrov) nevezett hármasból valódi sziget válhassék, ahol a főági áramlást és vízmélységet sokalló halfajok is megtelepedhetnének. A vízimadarak számára is kellő nagyságú személyes tér jönne létre az elszeparált Némai-szigeten, ahová ezentúl az errefelé járó emberek sem tudnának egykönnyen bejutni, sem autóval, sem gyalog.
 |
| A tervezett új csatorna helyszínrajza. (forrás: BROZ) |
Az elmúlt év a tervezés időszaka volt, a szlovákiai Vízkutató Intézet (VÚVH) segítségével elkészült a technikai dokumentáció, de a konkrét munkálatok még nem kezdődtek meg. Szlovákiában ez az első olyan alkalom, hogy sarkantyúk tövét bontják el a part mellett, miközben a folyóba nyúló végüket meghagyják a hajózás érdekében. Távlati terv, hogy a Kolozsnéma település tágabb környezetében meglévő nyolc sarkantyút is megbontják a Néma-sziget melletti négyen kívül. Jelenleg ez utóbbi projekt engedélyezési szakasza zajlik többek közt a Magyar - Szlovák Határvízi Bizottsággal és a Szlovák Közlekedési Minisztériummal.
A projekt leírása nem említi ugyan, de fontos tény, hogy a projekt abban a tekintetben is egyedülálló, hogy egy újszülött, alig 15 éve létező szigetet fognak revitalizálni. Továbbá, a Némai-sziget születésénél nem más bábáskodott, mint maga a bősi duzzasztómű, ami némiképpen ellentmond a WildIslands kissé jóindulatú "B - értékes természetes sziget" kategorizálásának. (És mivel a bősi víztározó revitalizációjára jelenleg nincs BROZ-projekt, kérdéses, hogy milyen hosszú életű eredmény várható a Némai-szigetnél).
A Némai-sziget születésénél nem ez az egyetlen érdekesség. A Duna jobbpart történetét kutatva visszamehetnénk egészen az 1700-as évek végéig, amikor Kolozsnéma végleg elvesztette közvetlen kapcsolatát a folyóval, amikor a jelenleg sűrű ártéri erdő által borított terület helyén kanyargó Duna-ágak lefűződtek, és ezzel három korábbi Némai-sziget is megszűnt létezni, bár körvonalaikat mai napig fel lehet fedezni odafentről az ártéri erdő eltérő lombkoronájával. De ez a korábbi sziget-generáció mellékszál lenne a jelenlegi revitalizáció kapcsán. A második, fiatalabb, és mélyebben fekvő sziget-generáció történetben van némi bizonytalanság, egyrészt nem tudni pontosan melyik évben épült az öt sarkantyú, másrészt annak ellenére, hogy általában a hordalékfelhalmozódás a sarkantyúk építése után indul meg, itt mégis úgy tűnik, hogy a némai kavicszátonyok már a folyószabályozási művek előtt is léteztek.
 |
| A Némai-zátonyok az alsó két sarkantyúval 1962-ben (fentrol.hu) |
Az öt sarkantyú egy 1962. október 27-i légifelvételen láthatók először. Három évvel korábban, 1959. május 9-én a kőszórások még nem törik meg a középvizes időszakban fotózott vízfelszínt, és a parton sincs markáns jele a csatlakozó műtárgyaknak. Mivel sem, az 1930-as vízisport térképek, sem az 1941-es magyar katonai térkép nem jelöli őket, vélhetően az 1954-es szigetközi árvíz után dönthettek az építésükről, bár erre vonatkozó forrást sem találtam.
A korábbi térképeken már feltűnnek a Némai-zátonyok, bár alakjuk és kiterjedésük nagyobb volt a mostaninál. A sarkantyúk felépülése után kiterjedésük nem változott számottevően, bár egy 1990-es légifotó arra enged minket következtetni, hogy sok más dunai szigethez hasonlóan itt is zajlott a bős-nagymarosi beruházáshoz szorosan kapcsolódó ipari mértékű sóderkitermelés. Ugyancsak visszanyomozható, hogy a három Némai-zátonyon egészen 2006-ig nem telepedett meg (fás szárú) növényzet, azaz nem feleltek meg a szigetek alapvető kritériumának. A közel 100 éven keresztül zátonyos terület szigetté válását szinte biztos, hogy a bősi duzzasztó alvizén bekövetkező vízszintsüllyedés okozhatta. Ugyanez a hatás "szívta le" a Mosoni-Dunát, és vezetett a torkolati műtárgy 2023-as megépüléséhez. A revitalizációs projekt következtében a három különálló rész valószínűleg gyorsan egybe fog forrni, és a szigeti erdő nyugati irányban terjed tovább, a természetvédelmi szempontból ugyancsak értékes kavicszátonyok rovására.
 |
| A Némai-zátonyok 2006-ban, még fás szárú növényzet nélkül (Googleearth) |
 |
| A Némai-sziget a régi szigeteket rejtő ártéri erdővel (forrás: BROZ) |
 |
| Tipikus gödrök a sarkantyúk alvizén (forrás: BROZ) |
Dunai szigetek mostanában már csak így keletkeznek, tüneti kezeléssel.
Az ember odamegy valahová, rábök egy számára nem szimpatikus területre, és azt mondja, hogy revitalizáció. Igazából a markolósnak mindegy is, hogy egy mellékágat betemet, vagy kikotor, duzzasztómű betonozásánál forgolódik lánctalpain a holdbéli tájon, vagy egy ártéri erdőben kanalazza ki a fákkal és egyéb élőlényekkel benőtt partvédelmi műveket, a pénzét így is, úgy is megkapja. Aztán a kipipált építési projekt után a természet vagy megfelel az emberi igényeknek, és alkalmazkodik, vagy nem, az ember lelkiismerete, hogy a bősi duzzasztómű árnyékában tett valamit a természetvédelemért, meg lesz nyugtatva.
Ha esetleg mégsem, akkor hamarosan kezdődhet minden elölről.
Források:
- https://wildisland.danubeparks.org/fileadmin/user_upload/A.2.3_Klizska_Nema.pdf
- https://broz.sk/en/there-will-soon-be-one-more-wild-island-on-the-danube-in-klizska-nema/
- https://www.facebook.com/broz.ba/posts/pfbid0ix6fkSDYHXVZTLxuQoAKBUJCiEJ2bsaSvHPFkrYuPr4JEeW9EnyVbjq87o4uyKr3l
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése